Az elmúlt egy évben nem romlott, sőt az uniós nyomásgyakorlás folyományaként az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően valamelyest még javult is Magyarország jogállami teljesítménye az Európai Bizottság által szerdán bemutatott éves jelentés tanúsága szerint. Az EU-n belül egyedül az Orbán-kormány működteti veszélyhelyzeti üzemmódban még az egész országot.
A tavalyi jelentés óta eltelt időszakban uniós szinten nem lát visszalépést a jogállami helyzetet illetően az Európai Bizottság, ami gyakran az EU fekete bárányaként számontartott Magyarországra és Lengyelországra is érvényes. Věra Jourová, a jogállamiságért felelős bizottsági alelnök a Szabad Európának és több más lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy hazánkban a helyreállítási források lehívásához kötött feltételek folyományaként az elmúlt egy évben az igazságszolgáltatás terén még javult is a helyzet.
A tavalyi kilenc jogállami ajánlásból kettő teljesült
Mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság elégedett lenne a magyarországi helyzettel. A 2022-es éves jogállami jelentésben Magyarországhoz intézett kilenc ajánlásból a testület értékelése szerint a magyar kormány kettőt teljesített, másik héttel viszont még részben vagy egészen adós, amelyeket a korrupcióellenes fellépés, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok terén fogalmazott meg tavalyi jelentésében az Európai Bizottság.
Az EU jogállamisági kelléktárában a megelőzés szerepét betöltő éves jogállami jelentést idén negyedik ízben mutatta be az Európai Bizottság, négy témakörre (az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupcióellenes fellépésre, a médiapluralizmusra és sajtószabadságra, valamint a fékek és ellensúlyok helyzetére) fókuszálva értékelve az EU27-ek teljesítményét, és ahol szükségesnek ítélte, ajánlásokat megfogalmazva a problémák kijavítására. Mint Věra Jourová rámutatott, a tagállamok a 2022-es ajánlások kétharmadát részben vagy egészen végrehajtották. „Egyetlen tagállamban sem láttunk visszaesést a tavalyi helyzethez képest” – húzta alá a bizottsági alelnök brüsszeli tudósítók egy csoportja előtt.
Előrelépés az igazságszolgáltatás függetlenségében
A bizottság jelentése kiemeli, hogy Magyarországon az elmúlt egy évben olyan jogalkotási reformokat fogadtak el, amelyek a tavalyi jelentés igazságszolgáltatással összefüggő ajánlásaira reflektálnak. A testület megítélése szerint a két teljesített ajánlás egyike az Országos Bírósági Tanács (OBT) hatásköreinek megerősítése, amelyek birtokában képes lesz ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmát. Ugyanez vonatkozik a bírák szakmai előmenetelének alakulásában betöltött szerepére.
A Kúriára vonatkozó új szabályok a bizottság megítélése szerint átláthatóbbá fogják tenni a működését és korlátozni fogják a politikai beavatkozás lehetőségét. Az új jogszabály értelmében a Kúria nem gördíthet többé akadályt a magyar bíróságok elé, hogy egy-egy ítélet meghozása előtt előzetesen kikérjék az Európai Bíróság véleményét. A bizottság ugyanakkor továbbra is problémásnak tartja az alacsonyabb fokú bíróságok esetében az átláthatóság hiányát az ügyek elosztásában, ellenben a jelentés méltatja az igazságszolgáltatási rendszer működésének hatékonyságát és a digitalizálás magas szintjét.
Pozitív és negatív elemek a korrupcióellenes fellépésben
A korrupcióellenes fellépésben – amely az éves jelentés második fejezete – vegyes képet fest a magyar helyzetről a bizottság. Megemlíti, hogy az ország az uniós jogállami feltételességi eljárásra reagálva egy sor korrupcióellenes reformot vezet be, többek között egy új, a 2023 és 2025 közötti időszakot átölelő nemzeti korrupcióellenes stratégia előkészítését és az Integritás Hatóság (IH) tavaly őszi felállítását az uniós alapok elköltésének fokozott mértékű nyomon követésére. A jelentés a pozitívumok között említi azon ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, amelyek megtagadják a nyomozást vagy a vádemelést az uniós pénzeket érintő korrupciós ügyekben. Ugyanakkor a hiányosságok között említi, hogy az ügyészség döntését felülbíráló bírósági döntések végrehajtása továbbra sem kötelező.
Bár egyes magas szintű korrupciós esetek a vádemelés szakaszába léptek, a bizottság szerint továbbra is komoly aggodalom tárgya a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós gyanúk szisztematikus és megbízható kivizsgálásának hiánya.
A testület csak korlátozott előrelépést lát a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén a módszeres nyomon követés hiánya és olyan jogszabály-módosítások miatt, amelyek csökkentették a köztisztviselők jelentési kötelezettségeit. A jogállami jelentés azt is megemlíti, hogy a tavalyi ajánlások dacára a lobbi- és az összeférhetetlenségi szabályok (forgóajtó-jelenség) terén semmilyen jogalkotási lépés nem történt az elmúlt egy évben, és a politikai pártok és kampányok finanszírozásában beazonosított hiányosságok is fennmaradtak.
A médiapluralizmus terén nincs kedvező változás
A bizottság tavaly három ajánlással is fordult a kormányhoz a médiapluralizmussal és a sajtószabadsággal kapcsolatban, de mint a jelentés megállapítja, ezen a téren semmilyen előrelépés nem történt. Ezért továbbra is aggodalomra ad okot a médiahatóság funkcionális függetlensége, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlensége. A kormány a kisujját sem mozdította annak érdekében, hogy rendet tegyen az állami hirdetések sajtópiacon való megjelentetésének torzító gyakorlatában.
Bár a jelentés szerint nem ért fizikai agresszió újságírókat, lejáratókampányok célpontjává váltak, és „egyes oknyomozó újságírók és a médiaszakmában tevékenykedők Pegasus kémprogrammal való célba vétele továbbra is mélységesen aggasztó”. A bizottság a kevés pozitívum között emlékezik meg arról, hogy Magyarország a helyreállítási tervben vállalt kötelezettségeivel összhangban új reformot fogadott el, megkönnyítve a közérdekű információkhoz való hozzáférést és alaphelyzetben eltörölve a közérdekű információk megosztásáért felszámított díjat.
Věra Jourová lapunk kérdésére elmondta, hogy – a megfigyelők szerint – jórészt a magyar médiagyakorlat által ihletett európai médiaszabadság-törvény – attól függően, milyen formában fogadják el – gyógyírt hoz majd a magyar rendszerben beazonosított problémákra. Az egyeztetés alatt álló jogszabály tervezete például alaphelyzetben tiltaná az újságírók megfigyelését kémprogramokkal, kivéve, ha bizonyíthatóan nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Mint az alelnök rámutatott, a tanács közelmúltban elfogadott közös álláspontja ugyan felpuhítja ezt a rendelkezést, de az Európai Parlament még kiküszöbölheti a csorbát. Jourová hozzátette, hogy a médiaszabadságról szóló jogi aktus hatálybalépése után az éves jogállami jelentések többé nem tartalmaznak majd sajtószabadsággal foglalkozó fejezetet, ezt a feladatot a törvény viszi tovább.
A veszélyhelyzeti üzemmód kiterjedtsége hungarikum
A bizottsági alelnök kérdésünkre azt is megerősítette, hogy bár számos tagállam tart fenn még a koronavírus-járvány alatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedést, a magyarországihoz hasonlóan széles tárgykörben és általános jelleggel sehol sem használják. Magyarország az egyetlen tagállam, ahol elmondása szerint az ország egész területén alkalmazzák a veszélyhelyzetet.
A jelentés negyedik, fékekről és ellensúlyokról szóló része szerint a kiszámíthatatlan szabályozói környezet és a kormány szükséghelyzeti jogköreinek „széles körű és időben elhúzódó alkalmazása aláásta a jogbiztonságot”, és „a cégek egységes piacon való működésébe is beavatkozott”. A 2022-ben a kormány által elfogadott 637 rendeletből 267-et a vészhelyzetre hivatkozva fogadtak el, ami az összes kormányrendelet több mint negyven százaléka. Közülük 82-t – beleértve az állami költségvetés szerkezetének módosítását – tavaly november és december között.
Mint a bizottság aláhúzza, a 2020-as európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások dacára folytatódott a beavatkozás az üzleti szféra tevékenységeibe és a szabályozói környezet stabilitásába, és „egyes vészhelyzeti intézkedések kérdéseket vetnek fel a szükségességüket és az arányosságukat illetően”.
Ráadásul a bizottság szerint a kormány folytatólagosan arra is felhasználja rendkívüli hatásköreit, hogy beavatkozzon az igazságszolgáltatás igazgatásába, a sajtószabadság és a sztrájkhoz való jog korlátozásába. Eközben a parlamentnek nincs előzetes kontrollja a különböző vészhelyzeti intézkedések felett.
A jelentés azt a gyakorlatot is bírálja, amelynek során a kormányzat kivon a szabályozási, főleg versenyjogi kontroll és felügyelet alól általa kiválasztott tranzakciókat és projekteket. Ez a testület szerint aláássa a jogbiztonságot és a törvény előtti egyenlőség elvét. A jelentés az európai bíróságok ítéleteinek nem megfelelő végrehajtása miatt is bírálja a kormányt. 2023 januárjában például Magyarország az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott 43 ítélet végrehajtásával volt még adós, tízéves viszonylatban az ítéletek 76 százalékának végrehajtása volt függőben.
Az éves jogállami jelentés magyar fejezete végül arra is rámutat, hogy az ország semmilyen lépést nem tett a civil szervezetek működését érintő akadályok elhárítása érdekében, így a civil szervezetek továbbra is nyomás alatt végzik tevékenységüket.
