Nem az a kérdés, hogy lesz-e negyedik hullám, hanem az, hogy milyen mértékű és milyen súlyos lefolyású lesz – mondja a Szabad Európának dr. Póta György. A gyermekorvos szerint a magyar szülők nem oltásellenesek, a többségük beoltatná a gyermekét, de így, ahogy most zajlik a 12–16 évesek oltása, nem érik el azt az oltottsági szintet, amely a szeptemberi iskolanyitáshoz kell.
Póta György egyetért azokkal a szakemberekkel, akik úgy látják, hogy nincs alsó határa az oltás adhatóságának. A gyermekorvos ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelenleg csak 12 éves kor felett lehet oltani koronavírus ellen. Hozzátette, már folynak a vizsgálatok például a Pfizernél, hogy a 6–12 év közöttieknél is kellően hatásos és biztonságos-e az oltóanyag.
A hatásosságra Póta György szerint egyértelműen igen lehet a válasz, „a gyermekorvosok tudják, hogy a gyerekeknél az immunválasz sokszor jobb, mint a felnőtteknél”.
Vizsgálják a biztonságosságot is, vagyis azt, hogy az oltóanyag nem okoz-e esetleg olyan reakciót, szövődményt a fiatalabbaknál, amit más korosztálynál nem.
Mint mondja, ezek nagyon megalapozott vizsgálatok, amelyek csak akkor kezdődnek meg, ha a vakcina százszázalékosan biztonságos. „Senki ne higgye azt, hogy orosz rulettet játszanak a gyermekek egészségével.”
Kampány kellett volna a gyerekeknél is
A magyar szülők nem oltásellenesek, nyilván ha valaki saját magát nem oltatta be, az a gyerekét sem fogja, de tapasztalatai szerint a szülők nagyobb része az oltás mellett van. Ugyanakkor nagyon lassan mennek a dolgok – mondja Póta György. Szerinte a mostani rendszerben szétszórva, oltópontok nélkül nem fogják elérni szeptemberig azt az oltottsági szintet, amely az iskolanyitáshoz kellene.
„Gyorsabban menne, ha kampányt szerveztek volna. A 16–18 éveseknél megtették, és ott a hatvan százalékot két hét alatt beoltották. Ha ezt a 12–16 éveseknél is megtették volna, három hét alatt el lehetett volna érni ugyanezt az arányt” – véli a gyermekorvos.
Nagyobb arányban egyelőre azonban sehol sem tudják oltani a gyermekeket, az orvos szerint ugyanakkor az bizonyos, hogy a járványt nem lehet megszüntetni, ha a gyerekek nincsenek beoltva.
A poszt-Covid sokszor jobban megviseli a gyerekeket, mint maga a betegség
Miközben a gyerekeknél általában enyhébb lefolyású a betegség, az utána fellépő poszt-Covid-szindróma gyakoribb náluk. A gyerekek többsége a járvány harmadik hullámának csúcsán, idén márciusban-áprilisban betegedett meg.
A gyógyszeres kezelést igénylő fejfájás, a gyengeség, a fizikai és a szellemi teljesítőképesség nagyfokú romlása, a hasi tünetek akár három-négy héttel a betegség lefolyása után jelennek meg, és hónapokig elhúzódhatnak. Ez az életminőség-romlás gyakran nagyobb problémát okoz a gyerekeknél, mint maga a betegség.
Ezért is mondják a szakemberek, hogy érdemes beoltatni azt a korosztályt, amelyiket már be lehet – teszi hozzá a gyermekorvos.
Mi legyen a nyári táborral?
A gyerekeket pszichésen is megviselte a járvány, a bezártság, az online oktatás, a barátok hiánya; nem csoda, hogy ki akarják használni a nyári táborokat. Ha a gyermek elmúlt 12 éves, és nem volt covidos, az orvos szerint a táborkezdés előtt két héttel még van értelme beoltatni, mert ennyi idő alatt már az első adag Pfizer is – a gyerekeket csak ezzel oltják – nagy védettséget alakít ki a szervezetükben.
Póta György szerint a poszt-Coviddal küszködő gyerekeket pihentetni kell, nem szabad táborba engedni. Az a gyermek viszont, aki több mint egy hónapja átesett a betegségen, és nem alakult ki nála poszt-Covid-tünet, semmi baja, nyugodtan táborozhat, sőt az orvos szerint talán ő van a legjobb helyzetben, mert
„a betegség miatt valamilyen mértékű, valamilyen időre szóló védettsége van. Az, hogy mekkora ez a védettség, az a gyermek szervezetének egyéni reakciójától függ.”
Póta György szerint most nagyon kedvezők a járványadatok, ugyanakkor hangsúlyozta a szülői felelősséget is. Ha egy gyermek környezetében történt bizonytalan vagy bizonyított fertőzés, nem szabad közösségbe engedni akkor sem, ha tünetmentes.
„Nem az a kérdés, hogy lesz-e negyedig hullám, mert lesz”
A szakember úgy látja, hogy van egy hamis biztonságérzet az emberekben, amire a kormányzati média kommunikációja nagyon ráerősít.
„Egyértelmű, hogy ennek meglesz a böjtje szeptemberben. Lesz negyedik hullám, ha a jó isten velünk van, akkor csak szeptemberben, ha nincs velünk, akkor már augusztusban” – mondja Póta György, aki szerint a kérdés csak az, hogy a beadott oltások és az átvészelt fertőzések hogyan hatnak majd a delta-variánsra, vagyis hogy milyen mértékű és milyen súlyos lefolyású lesz ez a negyedik hullám.
A szakember példaként Izraelt említi, ahol nagyon magas az átoltottság, most azonban a delta- (indiai) variáns miatt ismét megugrott a megbetegedések száma. A kórházi ellátásra szorulók száma ugyanakkor nem emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy a beadott oltások a delta-variáns ellen is nyújtanak egyfajta védelmet, úgy néz ki, hogy az oltottaknál enyhébb lefolyású a betegség.
Magyarországon Póta György szerint az a probléma, hogy az összlakosságnak legalább a fele nem védett,
„vagy mert nem kapott oltást, vagy mert csak egy oltást kapott. Ami a tényleges védettséget illeti, ott szerintem alig érjük el az ötven százalékot. A másik ötven százalékot a delta-variáns úgy fogja elkapni, ahogy kell.”
Póta György egyetért azzal, hogy nem tették kötelezővé az oltást. Mint mondja, a most legátoltottabbnak számító országokban sem kötelező, de ott az emberek valahogy jobban átérzik a társadalmi felelősséget, tudják, hogy ahhoz, hogy a járványnak vége legyen, be kell oltatniuk magukat.
„Azt szeretném, ha az emberek itthon is éreznék, hogy ez fontos, hasznos, és kérnék az oltást, de Magyarországon ez a szemlélet, ez a társadalmi felelősség még nem alakult ki.”
