Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára szerint a szövetség „cserben hagyta Ukrajnát”, mivel 2023–2024-ben nem nyújtott elegendő támogatást, és a „defetista” jelzőt használta Washingtonra és az európai országokra, mivel nem teljesítették az ígért fegyverszállításokat.
Stoltenberg, aki 2014 októberétől 2024 októberéig a nyugati katonai szövetség vezetője volt, kritikáját egy új könyvben, az On My Watch, Leading NATO In A Time Of War (Őrségben - a NATO vezetése háború idején) című, október 23-án megjelenő műben fogalmazza meg.
A könyv az egész hivatali idejét felöleli, beleértve a NATO 2021-es „vereségét” Afganisztánban és Oroszország 2014-es első agresszióját Ukrajnában. Emellett a szövetség jövőjét is megvizsgálja Donald Trump 2024-es amerikai elnökké választását követően.
„A szövetségesek hangvétele néha éles” – írja Stoltenberg, aki jelenleg Norvégia pénzügyminisztere és a skandináv ország volt miniszterelnöke.
„Az [amerikai] kormány biztonságpolitikai és NATO-együttműködési nézetei azonban felismerhetők. Kína továbbra is az Egyesült Államok legfontosabb kihívója és stratégiai versenytársa; az indiai- és csendes-óceáni térség felé történő elmozdulás folytatódik és fokozódik. Az a követelés, hogy Európa és Kanada többet költsön védelmére, korántsem új keletű.”
Stoltenberg emlékei azonban a magas rangú tisztviselőkkel 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt és alatt tartott találkozókról nyújtanak a leginkább árulkodó betekintést.
A háború előszele
A támadás előzményeiről szóló beszámolójában részletesen leírja, hogy Oroszország nem volt érdekelt valódi tárgyalásokban, különösen a 2021 szeptemberében New Yorkban tartott találkozón, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszter folyamatosan félbeszakította, míg szóvivője, Maria Zakarova „sóhajtozott és forgatta a szemét”, valahányszor Stoltenberg megszólalt.
2021 október közepén, írja, egy NATO-hírszerző tiszt elmondta neki, hogy Oroszország „megszállást” tervez. Véleménye szerint ennek oka a „demokratikus és egyre inkább Nyugat felé forduló Ukrajna” által jelentett „politikai fenyegetés” félelme volt.
Stoltenberg leírja azt is, hogyan változott Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egyre inkább elszigetelődött – különösen a COVID-19-járvány idején.
Ez a leírás egybeesik Angela Merkel volt német kancellár idén megjelent memoárjában leírtakkal, amelyben azt állítja, hogy Putyin azért nem jött el a 2021-es G20-csúcstalálkozóra, mert félt, hogy megfertőződik a vírussal. Merkel szerint ez az elszigetelődés lehetett az egyik fő oka Putyin inváziós szándékának.
Ennek ellenére, Stoltenberg szerint, a NATO kulcsfontosságú tagállamai, Franciaország és Németország tagadták a helyzetet, ahogyan azt 2014-ben is tették, amikor az orosz csapatok elfoglalták a Krím-félszigetet.
„Mindkét eset jól illusztrálja a NATO-tagállamok közötti erős nézetkülönbséget Oroszországgal kapcsolatban” – írja. Ezek az eltérések a történet előrehaladtával többször is felbukkannak.
Ébresztő, megtámadtak!
A második világháború óta legnagyobb európai háború Stoltenberg számára egy hajnali 4:25-kor érkezett telefonhívással kezdődött. Röviddel ezután Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sorsa miatt, és Stoltenbergnek azt mondta: „Féltjük az életét.”
Négy nappal később Stoltenberg végre kapcsolatba lépett Zelenszkijjel, aki többször is kérte a NATO-tól, hogy vezessen be repülési tilalmat. A kérést elutasították. „A beszélgetés fájdalmas volt” – jegyzi meg Stoltenberg.
Később azt írja, hogy a NATO-ban „széles körben elterjedt volt az a vélekedés”, hogy Kijev napokon belül elesik.
A NATO-országok széles körű gazdasági szankciókat vezettek be, fegyverszállításba kezdtek, valamint gazdasági és humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának. Több millió ukrán menekültet fogadtak be a nyugati országok.
A németországi Kiel Intézet szerint az európai államok 2022 januárja és 2025 augusztusa között 177 milliárd euró értékű segítséget nyújtottak Ukrajnának, míg az Egyesült Államok ugyanebben az időszakban 115 milliárd eurót biztosított.
Ezen belül Washington a legnagyobb katonai segélyező, mintegy 64,6 milliárd euró értékű fegyverrel és hadi felszereléssel. Németország a második, 17,7 milliárddal. A szállítmányok között voltak Patriot rakétavédelmi rendszerek, tankok, tüzérségi fegyverek és vadászgépek, valamint brit és francia Storm Shadow/SCALP cirkálórakéták.
A kritikusok azonban régóta azzal érvelnek, hogy nem tettek eleget, és hogy a nyújtott segítség gyakran túl későn érkezett. Stoltenberg egyetért ezzel.
"Passzív és defetista"
A 2024 júliusában tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeire visszaemlékezve azt írja: „Washingtoni partnereinkben volt valami passzív és defetista. Kevés kockázatot vállaltak, nem voltak erélyesek, és elrejtették az elnöküket”.
Stoltenberg szerint az akkori amerikai elnököt, Joe Bidenet visszatartotta a döntéshozataltól az a aggodalom, hogy „a másik fickó” mit fog mondani, utalva Trumpra.
„De nem csak az Egyesült Államok hagyta cserben Ukrajnát” – írja. „Az EU megígérte, hogy 2023 márciusától 2024 márciusáig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának, de ennek kevesebb mint a fele érkezett meg.”
Oroszország, amelyet Kína gazdaságilag és Észak-Korea katonailag támogatott, több erőforrással rendelkezett Ukrajnánál egy kimerítő háborúban – írja Stoltenberg. Ennek ellenére néhány NATO-tagállam, ahelyett, hogy megfordította volna az erőviszonyokat, „csupán a legszükségesebb támogatást nyújtotta”.
Alig több mint egy éve, hogy Stoltenberg lemondott a NATO főtitkári posztjáról. Februárban a 66 éves politikus új tisztséget vállalt szülőhazájában, Norvégiában, mint pénzügyminiszter.
Október 17-én a frankfurti könyvvásáron tartott beszédében elmondta, hogy a NATO-országok továbbra is „túl keveset és túl lassan” adnak.
Ez, szerinte, közvetlen kapcsolatban áll a Trump és Putyin közötti, Budapesten tervezett találkozóval.
„Beszélnünk kell az oroszokkal. De amikor az oroszokkal beszélünk, annak az erőn kell alapulnia... tudniuk kell, hogy támogatjuk az ukránokat. Minél erősebbek a csatatéren, annál erősebb lesz a pozíciójuk a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá.
