Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Szerbia és Koszovó vezetőit, hogy tartózkodjanak az olyan egyoldalú lépésektől, amelyek a feszültség további eszkalációjához vezethetnek Koszovóban.
Stoltenberg november 7-én telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel a feszült észak-koszovói helyzetről, és azt mondta nekik, hogy a párbeszéd az egyetlen előre vezető út.
A NATO főtitkára a Twitteren hozzátette, hogy a NATO koszovói KFOR békefenntartó missziója "továbbra is éber marad".
Vučić azt mondta, a Stoltenberggel folytatott telefonbeszélgetésben jelezte, hogy "Pristina egyoldalú lépéseivel brutálisan megsérti a brüsszeli megállapodást".
Koszovó ezt az észak-koszovói regionális rendőrfőkapitány felfüggesztésével, a szerb rendszámok kivonásának "törvénytelen" módjával, a szerbiai önkormányzatok szövetsége létrehozásának elutasításával teszi - közölte az Instagramon.
"Ennek ellenére Szerbia a béke és a stabilitás fenntartására törekszik, és továbbra is elkötelezett marad emellett" - mondta Vučić.
A szerb többségű települések közösségének létrehozása a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd előmozdítására irányuló európai uniós erőfeszítések gátjává vált.
A javasolt közösség egyike azoknak a megállapodásoknak, melyeket a két fél a kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd részeként kötött. A koszovói hatóságok azonban már elutasítják a megállapodás végrehajtását, mert úgy vélik, hogy az káros lenne Koszovó számára.
Koszovóban nagyot nőtt a feszültség azóta, hogy Kurti a múlt héten bejelentette: a kormány folytatja a november 1-jén kezdődött rendszámcsere végrehajtását, bár azt is közölte, hogy a tervet fokozatosan valósítják meg.
Az észak-koszovói rendőrség igazgatójának, Nenad Đurić-nak a múlt heti elbocsátása miatt a koszovói szerb törvényhozók, bírák és rendőrtisztek november 5-én tömegesen mondtak le tisztségükről.
Đurić-ot azután függesztették fel, hogy a koszovói rendőrfelügyelőség november 3-án bejelentette: bűncselekménnyel gyanúsítják azzal kapcsolatban, hogy megtagadta a kormány politikájának végrehajtását, melynek célja azoknak a rendszámoknak a lecserélése, melyeket a szerb hatóságok adtak ki még akkor, amikor Koszovó Szerbia része volt.
Az orosz külügyminisztérium november 7-én bejelentette, hogy aggodalommal tekint a koszovói helyzetre, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy "közvetlen konfliktus irányába tolja a helyzetet".
A minisztérium azt közölte, hogy Belgrád "konstruktív megközelítést" tanúsított a legutóbbi válsággal kapcsolatban, és támadta a pristinai "szélsőségeseket" amiatt, amit a régóta tartó etnikai feszültségeket súlyosbító provokációk sorozatának nevezett.
Szerbia visszautasította az Európai Unió felhívásait, hogy csatlakozzon az ukrajnai agresszió miatt hozott oroszellenes szankciókhoz.