Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A NASA elítélte az orosz űrügynökséget, miután űrhajósaik oroszpárti zászlókkal pózoltak

A kutató-mentő csapat megérkezik a Szojuz MS–19 űrkapszulához, amely a Nemzetközi Űrállomásról hozta le Mark Vande Hei amerikai, valamint Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz űrhajóst a kazahsztáni Zsezkazgan külterületére 2022. március 30-án
A kutató-mentő csapat megérkezik a Szojuz MS–19 űrkapszulához, amely a Nemzetközi Űrállomásról hozta le Mark Vande Hei amerikai, valamint Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz űrhajóst a kazahsztáni Zsezkazgan külterületére 2022. március 30-án

Az amerikai űrügynökség, a NASA ritkán látott kritikát fogalmazott meg orosz partnerével szemben, miután három orosz űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson a luhanszki és donyecki szakadárok zászlóit tartva fotózkodott.

A NASA csütörtökön adta ki a közleményt, három nappal azután, hogy az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz közzétette a fotókat.


Oroszország a múlt héten jelentette be, hogy teljesen elfoglalták Luhanszk régiót, és csapatai lassan nyomulnak tovább, hogy a Donyeck régió egészét is ellenőrzésük alá vonják. Ukrajna tagadta, hogy Oroszország teljesen elfoglalta Luhanszkot, bár az ukrán erők kénytelenek voltak kivonulni az ottani utolsó nagyobb városokból, Szeverodonyeckből és Liszicsanszkból.

A NASA „határozottan elítéli, hogy Oroszország politikai célokra használja a Nemzetközi Űrállomást Ukrajna elleni háborúja támogatásához, amely alapvetően nincs összhangban az állomás elsődleges funkciójával, a tizenöt ország részvételével zajló, békés célú tudományos kutatásokkal és technológia fejlesztésekkel” – közölte az ügynökség.

A Roszkoszmosz eddig nem reagált az amerikai nyilatkozatra.

Luhanszk és Donyeck nagy része 2014 óta az Oroszország által támogatott szakadárok ellenőrzése alatt áll.

Miközben Washington és Moszkva kapcsolata az elmúlt évek alatt folyamatosan romlott, az űrkutatás azon ritka területek közé tartozik, ahol a két ország továbbra is együttműködik.

Mindkét országnak vannak űrhajósai a Föld körül keringő űrállomáson. Az Egyesült Államok eddig nagymértékben támaszkodott az orosz űrhajókra űrhajósai szállításához, bár ezen változtathat a magánűrhajózás megjelenése.

Oroszország arról tárgyal, hogy űrhajósai egy csereüzlet keretében amerikai magánűrhajóval repülhessenek az űrállomásra.

A NASA még azután is folytatta az együttműködést, hogy Oroszország februárban indított ukrajnai inváziója miatt a Nyugat átfogó gazdasági szankciókat vezetett be. Március végén egy amerikai űrhajós két orosz társával tért vissza a Földre az űrállomásról egy orosz űrhajó fedélzetén.

Bill Nelson volt űrhajós, a NASA igazgatója tavaly azért ítélte el Oroszországot, mert egy műholdellenes fegyvert tesztelt, és egy törmelékfelhő az űrállomást fenyegette.

„Vakmerő és veszélyes, amit csinálnak”mondta akkor Nelson.

Míg a NASA eddig tartózkodott attól, hogy politikai nyilatkozatokat tegyen vagy nyilvánosan megfogalmazza kritikáit, a Roszkozmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin éles nyelvéről és retorikájáról ismert.

Áprilisban, két hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, Rogozin arra figyelmeztetett, hogy az űrállomás jövője veszélyben van, ha az Egyesült Államok és a Nyugat nem oldja fel a szankciókat.

2031-ben nyugdíjba vonulhat a Nemzetközi Űrállomás

A Neowise üstökös elhalad a Föld felett. A kép a Nemzetközi Űrállomáson készült 2020. július 5-én
1/12 A Neowise üstökös elhalad a Föld felett. A kép a Nemzetközi Űrállomáson készült 2020. július 5-én
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Robert L. Satcher Jr. űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson az Atlantis űrsikló STS–129 küldetés első űrsétáján 2009. november 19-én
2/12 Robert L. Satcher Jr. űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson az Atlantis űrsikló STS–129 küldetés első űrsétáján 2009. november 19-én
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
A Nemzetközi Űrállomás az Expedíció 56 legénysége által készített képen 2018. október 4-én. Andrew Feustel és Ricky Arnold, a NASA, valamint Oleg Artyemjev, a Roszkoszmosz űrhajósa azelőtt repülte körbe az állomást és készítettek róla képeket, hogy 197 űrben töltött nap után hazatértek a Földre
3/12 A Nemzetközi Űrállomás az Expedíció 56 legénysége által készített képen 2018. október 4-én. Andrew Feustel és Ricky Arnold, a NASA, valamint Oleg Artyemjev, a Roszkoszmosz űrhajósa azelőtt repülte körbe az állomást és készítettek róla képeket, hogy 197 űrben töltött nap után hazatértek a Földre
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Éjszakai felvétel a Koreai-félszigetről: középen Észak-Korea szinte teljesen sötét a szomszédos Dél-Koreához (jobbra lent) és Kínához (balra fent) képest. A felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tartózkodó Expedition 38 legénysége készítette 2014. január 30-án
4/12 Éjszakai felvétel a Koreai-félszigetről: középen Észak-Korea szinte teljesen sötét a szomszédos Dél-Koreához (jobbra lent) és Kínához (balra fent) képest. A felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tartózkodó Expedition 38 legénysége készítette 2014. január 30-án
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Ez a time lapse felvétel a Namíbia és a Vörös-tenger feletti pályán készült a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről 2019. július 5-én
5/12 Ez a time lapse felvétel a Namíbia és a Vörös-tenger feletti pályán készült a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről 2019. július 5-én
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Stephen K. Robinson, a NASA űrhajósa a Nemzetközi Űrállomáson, a Space Shuttle küldetés harmadik szakaszában 2005. augusztus 3-án
6/12 Stephen K. Robinson, a NASA űrhajósa a Nemzetközi Űrállomáson, a Space Shuttle küldetés harmadik szakaszában 2005. augusztus 3-án
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Egy villámcsapás a Földön megvilágítja a Nemzetközi Űrállomás napelemeit ezen a 2015. szeptember 2-án közzétett NASA-fényképen, amelyet Kjell Lindgren űrhajós készített
7/12 Egy villámcsapás a Földön megvilágítja a Nemzetközi Űrállomás napelemeit ezen a 2015. szeptember 2-án közzétett NASA-fényképen, amelyet Kjell Lindgren űrhajós készített
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Mike Hopkins űrhajós, az Expedition 38 fedélzeti mérnöke űrsétát tesz 2013. december 24-én a sisakján tükröződő Rick Mastracchio űrhajóssal, hogy kicseréljék a Nemzetközi Űrállomás külsején meghibásodott vízszivattyút
8/12 Mike Hopkins űrhajós, az Expedition 38 fedélzeti mérnöke űrsétát tesz 2013. december 24-én a sisakján tükröződő Rick Mastracchio űrhajóssal, hogy kicseréljék a Nemzetközi Űrállomás külsején meghibásodott vízszivattyút
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Egy vízbuborék lebeg Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás első kanadai parancsnoka arca előtt az állomáson egy 2013. január 21-án készült fotón
9/12 Egy vízbuborék lebeg Chris Hadfield, a Nemzetközi Űrállomás első kanadai parancsnoka arca előtt az állomáson egy 2013. január 21-án készült fotón
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
A Cygnus teherűrhajó közeledik a Nemzetközi Űrállomás felé a NASA 2016. március 26-án készült felvételén. A Cygnus 3400 kilogrammnyi élelmet, illetve tudományos kísérletekhez szükséges felszerelést, köztük egy 3D-s nyomtatót szállított az űrhajósoknak
10/12 A Cygnus teherűrhajó közeledik a Nemzetközi Űrállomás felé a NASA 2016. március 26-án készült felvételén. A Cygnus 3400 kilogrammnyi élelmet, illetve tudományos kísérletekhez szükséges felszerelést, köztük egy 3D-s nyomtatót szállított az űrhajósoknak
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
A sarki fény Kanada északi része fölött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa, Tim Peake által 2016. január 20-án készített felvételen
11/12 A sarki fény Kanada északi része fölött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa, Tim Peake által 2016. január 20-án készített felvételen
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
A Bajkál-tó a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. A képet Chris Hadfield kanadai űrhajós készítette 2013. február 26-án
12/12 A Bajkál-tó a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. A képet Chris Hadfield kanadai űrhajós készítette 2013. február 26-án
A tervek szerint a Csendes-óceán űreszköztemetőként használt Nemo-pontjára fog zuhanni, 2700 kilométerre a legközelebbi szárazföldtől.
Previous slide
Next slide
Mike Eckel írása.
XS
SM
MD
LG