Borsod szegények lakta falvaiban sok embernek ment már rá a háza a kukadíj miatti elmaradásokra. A legkiszolgáltatottabbaknak kisebb gondjuk is nagyobb a szemétdíj megfizetésénél. Az utóbbi néhány évben új funkciókat találtak ki a kukáknak: van, aki abban hord vizet, és olyan is, aki kukában fürdik. Magyarországon kötelező fizetni a szemétszállítási díjért akkor is, ha nem szeretnénk a szolgáltatást. Az állam évekkel ezelőtt jogszabályban határozta meg, hogy környezetvédelmi és köztisztasági szempontok miatt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás örök: akkor is, ha nem fizetnek érte. A díj elmaradása azonban köztartozásnak minősül, és kegyetlenül be is hajtják.
Az interjúalanyaink nevét kérésükre megváltoztattuk, mert félnek az önkormányzati retorzióktól és a polgármesterek haragjától.
Düledező házak, szeméttel teli telkek Miskolc belvárosában. Tetemvár csak néhány utcányira van a Miskolc Plazatól; akár a belváros egyik legszebb része is lehetne. De nem az. A városrész hanyatlása tizenöt évvel ezelőtt kezdődött, az itt található házak fele már romos és lakatlan, a telkek pedig évek óta instant hulladéklerakóvá váltak; Tetemvár a város egyik nyomornegyede lett.
Itt lakik már egy évtizede a férjével Kati is, aki azt mondja: szinte lehetetlen elhagyni a miskolci nyomornegyedet, mert hiába árulná a házát, senki nincs, aki megvegye, innen mindenki csak elköltözne, viszont épeszű ember nem jön ide. Az asszony alkalmi munkákból tartja fent magát, minden forint számít. A választási pénz is. Kati 2018-ban ötezret kapott a szavazatáért. A választás napján jól szervezetten vitték őt is a szavazókörbe.
„Elsőnek megkérdezték, hogy benne vagyok-e a buliban. Jutalomként pénzt adnak. De ezt csak suttogva mondták. Felírtak egy listára, majd amikor eljött a szavazás napja, reggel megüzenték, hogy ki az, aki kocsival a házamhoz jön. Felhívtak és elmondták, hogy mi az ukáz, aztán később SMS-ben is elküldték a részleteket. Elég jól szervezetten ment ez itt, Miskolcon, hiszen mindenkiért ment a fuvar, és több autóval és sofőrrel dolgoztak. Jött is időre az autó, kimentem, beültem, elvittek a szavazókörbe, persze ez idő alatt a sofőr elmondta, hogy kire kell szavaznom”
– mesélte Kati, akit a szavazókör előtt rakott ki a sofőr, majd egyedül ment be az épületbe. Leszavazott, de nem arra, akit mondtak neki. Szerencséje volt, mert fotót nem kértek tőle, hogy végül is kire rakta az ikszet. Az asszony szerint a tetemváriak hiába szavaztak, azóta sem lett jobb az életük, csak rosszabb.
Bedőlt életek, ellopott kukák
A Tetemváron lakókat nemcsak a súlyos anyagi gondok, hanem a kilátástalanságból a dizájnerdrogokba menekülés is drasztikusan érinti. Kati szerint néhány éve az emberek odáig jutottak, ahova úgy gondolták, sosem fognak: kukát lopnak. Az asszonyét is elkötötték három hete, azóta sem lett meg.
„A napokban a szomszédom kukáját is ellopták. De azt végül két utcával arrébb megtaláltuk, mert a tolvaj egyszerre két kukát is el akart lopni szeméttel együtt, csak valaki megkérdezte kicsit lentebb tőle, hogy mégis miért húz maga után két kukát, aztán megijedhetett, és hátrahagyta mind a kettőt”
– magyarázta az asszony.
Miskolc egyik leghírhedtebb környékén hónapok óta lába kél a kukáknak, ezért a rutinos tulajdonosok csak akkor viszik ki a szemetest, ha érkezik a szemétszállító autó.
„Akinek nincs kukája és nincs szerződése, az illegális helyekre rakja le a szemetet, vagy lop egy kukát, és néhány hétig, amíg le nem bukik, abba rakja a szemetet”
– mesélte a Szabad Európának az asszony.
Az itt élők szerint egy-egy ellopott kuka megborítja a létminimum alatt élő emberek teljes életét, mert egy 120 literes szemetes 24 ezer forintba is kerülhet. A tönk szélén álló családoknak ráadásul a háromhavonta fizetendő 5500 forintos szemétszállítási díjjal is meggyűlik a bajuk: ha nem fizetnek, jön a levonás, már ha van miből. Ha nincs, akkor meg jön a végrehajtó.
A szemétszállítási díj örök, akkor is fizetni kell, ha van kuka, ha nincs. A kukásautó pedig akkor is jár, ha nincs megfizetve a díj.
„A települési hulladékkezelési közszolgáltatás különbözik más közszolgáltatások (például áram, gáz, víz stb.) igénybevételétől. Egyfelől azért, mert a települési hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevétele környezetvédelmi és közegészségügyi közérdekből kötelező. Másfelől különbözik azért is, mert – éppen a környezetvédelmi és közegészségügyi közérdek miatt – a közszolgáltatónak szolgáltatási kötelezettsége van akkor is, ha az ingatlantulajdonos nem fizeti meg a közszolgáltatás díját. Ezt a szolgáltatást nem lehet kikapcsolni, mint az áramot vagy a gázt”
– írta válaszában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. A cég tapasztalata szerint a kukatolvajok nem más helyett akarják igénybe venni a szolgáltatást, de még így is több száz olyan esetre derült fény, amikor csaltak a szolgáltatással.
„Társaságunk szolgáltatási területén szolgáltatásellenőrök ellenőrzik a BMH-logóval ellátott, sorszámozott azonosítómatricák meglétét és jogos felhasználását. (…) Az eddigi ellenőrzések során közel hétszáz olyan ingatlanhasználóra derült fény, akiket a közszolgáltató nem tartott nyilván, ezáltal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat sem fizették meg”
– áll a BMH Nonprofit Kft. válaszában.
Az állam a kötelező szemétszállítási díjjal és szolgáltatással próbálta megoldani a szegregált vagy szegénynegyedek köztisztasági és közegészségügyi problémáit. Az általunk megkérdezett szociális munkások szerint Borsodban több száz mélyszegénységben élő családot nyomorít meg még jobban a le nem mondható szemétszállítási díj fizetése. Pém Mihályné Gabriella azt mondta: a szegregátumokban élőknek kisebb gondjuk is nagyobb a szemétnél.
„Ezek az emberek, ezek a családok a túlélésért küzdenek nap mint nap. A legnagyobb gondjuk az, hogy van-e aznap mit enniük, nem fagynak-e bele a házukba vagy van-e még gyertyájuk világítani, mert az esetek többségében még villanyuk sincs”
– mesélte a Szabad Európának a szociális munkás.
Variációk kukára
Egy Miskolcon túli kisvárosban sokan emlegetik egy bizonyos kazincbarcikai bírósági végrehajtó felmenőit. Laci naponta többször is a szájára veszi őket, mert, mint mondja, fél Borsod nyögi a végrehajtó által lefogott szemétszállítási díj részleteit. Laci közmunkás, papíron 54 ezer nettót keres, viszont évek óta csak 30-35 ezer forintot kap kézhez hó elején, mert több százezer forintnyi szemétszállítási díjjal tartozik.
„A pénzt nem is lehet pénznek nevezni, mert ami marad, abból maximum egy hétig tudunk megélni. Évek óta nem kaptam teljes fizetést, mert a köztartozásoknak sosincs vége. Az már jó, ha megkapok a fizetésemből a levonások után 35 ezret, abból másfél hétig eszünk, meg marad valami a rezsire is”
– magyarázta Laci, akinek négy kukája is van. Van, amelyiket lopta, van, amelyiket örökölte, és van, amiért fizetett.
„Anyám meg apám meghalt, és megörököltem a kukájukat. Egyet én is loptam magamnak, mert abban lehet tartani a fát. Fát már régóta nem lopok, mert rizikós, régi bútorokat tüzelek el, amiket a munkahelyemen kapok a főnökömtől. De amúgy hiába van nekem négy kukám, csak azt viszik el a szemetesek, amelyiken matrica van. Ha egy zsákot melléteszel, már azt sem viszik el, csak a matricás kukából a szemetet”
– mesélte a férfi, aki azt is elmondta, hogy a helyi hajléktalan emberek is lopják a kukákat, eladják a gazdagabbaknak, akik néhány ezrest fizetnek érte.
A férfi szomszédjának, Ildikónak egy hónapja lopták el a kukáját, de nem volt pénze másikra, ezért az udvaron égette el az összegyűlt háztartási szemetét. Csakhogy az önkormányzat 25 ezer forintra büntette meg ezért a nyugdíjas asszonyt, amit még közmunkán sem tud ledolgozni, így a büntetést a havi 28 500 forintos nyugdíjából vonják majd le.
Ildikó a rendőrséget is értesítette kukalopási ügyéről. Azt mondták, tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen, de mivel az asszony úgy gondolta, túl nagy macera az egész, végül annyiban hagyta.
Kukában fürdetett gyerekek
Egy szlovák határhoz közeli kis faluban tucatnyi ember háza ment már rá az elmaradt szemétszállítási díjra. Igaz, itt sokkal könnyebb elveszíteni a házakat, mert csak néhány százezret érnek. A kamatok gyorsan elérhetik a ház értékét, főleg, ha nincs miből vonni a részleteket. A településen aranyat ér a közmunka, de mint mondják: itt a polgármester élet-halál ura, ő az, aki eldönti, ki dolgozhat és ki nem. A nyolcszáz lakosra ráadásul harminc-negyven uzsorás jut, akik nem csak kamatos pénzzel, hanem élelmiszerrel is üzletelnek.
Kinga tizenegy gyereket nevel egy toldozott-foltozott házban. A szegénysoron laknak. Amolyan szükségbábaként már öt szülést vezetett le a faluban, mert mire a mentő kiér, addigra a vajúdó kismamák megszülnek. Kinga azt mesélte: a faluban nagy kincs a kuka.
„A kék új kukákat nemrég kiosztották, és el is lopták sokaktól. Erzsikének szeméttel teli lopták el. Ezért a vadi új kék, gyönyörű műanyag kukákat, aminek kereke is van, beállították a nappali szobába, hogy biztos ne lopják el”
– mesélte az asszony a Szabad Európának. Azt is elmondta, hogy a faluban új funkciókat találtak a kukáknak.
„Tudod, az új kukák tiszták, amikor megkapják, és abban hordják a kútról a vizet, mert abba jó sok víz fér, nem is kell cipelni, mert kerekei vannak, érted? Vagy a nagyobb gyerekek a kukában fürdenek, most szégyen, nem szégyen. Mi estefelé be szoktuk hozni a kukákat, mert éjszaka ellopják. Ha kint hagyod, reggelre nincs meg, és másnap sem találod meg, mert eldugdossák az emberek. Errefelé nagy kincs a kuka”
– magyarázza az asszony, aki azt is elmondta: tüzelőért is kukával járnak az emberek az erdőbe, mert a kerekei miatt sokkal könnyebb abban hozni a fát, mint biciklivel. Igaz, mostanában a rendőrök jobban figyelnek, és már akkor megállítanak valakit, ha csak a szemetest húzza az utcán. De muszáj menniük, mert ha nem, megfagynának. Az emberek így is árulják a fát:
„Hát egy kuka fa a vastagabból ezer, a vékonyabból ötszáz forintba kerül”
Kinga néhány hónappal ezelőtt vezetett le egy szülést úgy, hogy a kuka is bent volt a házban.
„Anitáék elmentek fáért az erdőbe, akkor volt kilenc hónapos terhes. Hurcolták a kukát is, mert annak van kereke. Szerencséje volt, mert amint bevitte a kukát a házba, hogy begyújtson, rájött a szülés. Akkor szóltak nekem. A szülést a szobában kellett levezetni, a szoba berendezése egy kék kuka volt, meg egy ágy, amin a férj aludt alkoholos állapotban. Amikor végre kijöttek a mentősök, Anikót lefektették a földre, és a szép új kukára tették az infúziót. A mentősök nem szóltak egy szót sem, láttak már errefelé sok mindent, tudják, hogy mi a helyzet”
– mesélte a Szabad Európának az asszony.
A faluban sok gyerek marad ki az iskolából, ottjártunkkor nyolc-tíz olyan alsós iskolás gyerekkel találkoztunk, akik tanítás helyett az erdőbe mentek makkot szedni. Jó pénzt fizet érte a polgármester legjobb barátja, kétszázat kilónként. A gyerekek szerint harminc-negyven kilónyit is tudnak szedni egy nap alatt. Annak az ára pedig két nap túlélést jelent ebben a faluban.
