Az olaj az orosz gazdaság éltető eleme, de kincs a bűnbandáknak is, amelyek évente több tonnányit csapolnak le az vezetékekből, a zsákmányt pedig a feketepiacon adják el. Mindehhez pedig gyakran korrupt hivatalnokok is asszisztálnak.
A Szabad Európa orosz szerkesztősége, a Radio Szvoboda az idén tényfeltáró riportot közölt arról hogyan virágzik az olajlopás a nyersanyag egyik legnagyobb lelőhelyén, a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben, és hogyan sújtott le a törvény azokra, akik felhívták a figyelmet a törvénytelenségre.
A nyomozás a Spanyolországnál is nagyobb, Moszkvától kétezer kilométerre keletre fekvő régióban folyt, amely az orosz olajkitermelés 40%-át adja.
Több forrás, köztük jelenlegi és volt rendőrök, biztonsági cégek dolgozói, olajcégek biztonsági alkalmazottai és a szervezett bűnözéshez közel álló személyek nyilatkoztak munkatársainknak.
Források szerint más, olajban gazdag orosz térségekben is hasonló a helyzet. Az olajlopásban érintett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB, amely többmillió rubel értékű nyersanyag eltűntetéséhez asszisztált és az „olajmaffia” fizetett hálózata bírákat, magán őrző-védő cégeket, olajipari dolgozókat és helyi rendfenntartókat is beszervezett.
Kreatív módszerek
Az, hogy mi lesz a kitermelt olaj sorsa és mennyire van kitéve a lopás kockázatának, a nyersanyag minőségétől is függ. A kőolaj először vízzel és földgázzal keveredett “emulzió” formájában kerül a felszínre.
Ezt a keveréket alkotóelemeire bontják, és ha az olaj megfelel a Transznyefty állami vezetékfenntartó szabványának, és közel van a lelőhely, betöltik a cég csőhálózatába.
A gyengébb minőségű olajat viszont tankerrel vagy vonattal szállítják az ügyfeleknek.
A legnagyobb hasznot az olajvezeték megcsapolása hozza
A fuvar egy része mini-finomítókba, „szamovárokba” kerül ‒ így hívják a hagyományos orosz teaforralót ‒, más részét vagonokban vagy kamionokban viszik tovább a végfelhasználókhoz.
Az olajat gyakran - illegális csapokat használva - közvetlenül a vezetékből lopják el. Források szerint a csapokat rendőrök, az olajcégek dolgozói vagy magán biztonsági cégek felügyelik és az ő védelmük alatt fejtik le belőlük az olajat.
A lopás legbiztonságosabb és legnagyobb hasznot hozó módja, ha még azelőtt csapolják meg a vezetéket, hogy az olaj eljutna a mérőállomásig.
A csapok útján történő lopásra több módszer is létezik.
- A tolvajok csövet húznak ki a vezeték és egy kunyhó között, ahol egy tanker rejtettek el. Az ilyen csövek több kilométer hosszúak lehetnek. Olyan is előfordul, hogy közvetlenül a “szamovárt” kötik össze illegális csövön keresztül a vezetékkel.
- Egy másik módszer: a vezetékre kapcsolt csövet egy víztározó mellett parkoló kamionra kapcsolják. A gyanútlan járókelő azt hiheti, hogy vízzel töltik fel a tartályt – pedig nem: kőolajat szivattyúznak át belé.
- Merészebb megoldás, hogy a tanker az út szélén áll, és rejtett módon pumpálják bele a lopott olajat.
A Transznyefty az elmúlt három évben 566 olyan incidenst fedezett fel, amelyek során megcsapolták a vezetékeket. A cég szóvivője szerint a tolvajok általában enyhe büntetést kapnak, „majd visszatérnek a bűnözéshez”.
További trükk: a használaton kívüli olajvezeték
Az olajcégek gyakran – a környezetvédelmi törvényeket megsértve – nem bontják el a régi vezetékeket, hanem egy újat építenek melléjük.
Akár 10-15 vezeték is futhat egymás mellett, de ezek közül csak egy aktív. A bontásra szerződtetett cégek némelyike inkább az olaj ellopásával és nem a régi csövek elbontásával foglalkozik.
Általában az ilyen alvállalkozóknak joguk van az inaktív csövekben maradt olajra. Ezért az aktív vezetékből a használaton kívüli csövekbe, majd a közelben várakozó tankerekbe pumpálják át a nyersanyagot.
Előfordul, hogy a lopott olajat egy csövön keresztül egy uszályra szivattyúzzák át, és a lopott rakományt folyami úton szállítják tovább.
Állami összeköttetések
Az olajlopást néha közvetlenül a rendvédelmi szervek munkatársai felügyelik. Több forrás állítja: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB az elsőszámú állami ügynökség, amely oltalmat nyújt a lopásban részt vevő bűnbandáknak.
Kenőpénzeket elfogadó belügyi illetékesek, közlekedési rendőrök, biztonsági cégek és az olajvállalatok biztonsági emberei is érintettek – tudta meg dokumentumokból és forrásoktól a Szabad Európa.
Több forrás arra utalt, hogy a Hanti-Manysi körzetben különösen Vagyim Pjatyletov helyi FSZB-kirendeltség vezető hivatali időszakában, 2011-2017 között szaporodtak el az olajlopások. Hasonló dolog történt a Szamarai körzetben, amikor Pjatyiletov ott teljesített szolgálatot. 2017-ben egy másik ügy miatt elbocsájtották és ezután a Lukoil olajcég egyik biztonsági szolgáltatásokat nyújtó leányvállalata igazgatója lett.
Az orosz kollégáinknak nyilatkozó legtöbb forrás csak neve elhallgatása mellett volt hajlandó beszélni a tevékenységről, de nyomozás során munkatársaink olyan, néha maszkot viselő emberekre bukkantak erdős területeken, akik olajvezetéknek tűnő tárgyakhoz fértek hozzá. Az egyik felvett videón azt látni, hogy fekete folyadék ömlik ki egy csőből.
Szergej Hazov-Kasszia, a nyomozás vezetője elmondta, hogy forrásai tartanak a hivatalos személyek bosszújától. Attól félnek, hogy börtönbe vethetik vagy akár meg is ölhetik őket.
„Olyan a rendszer, hogy ha őrizetbe vesznek és büntetőeljárást indítanak, akkor nagyon nehéz megúszni a letartóztatást” – mondta Hazov-Kasszia az Organized Crime and Corruption Reporting Project (Szervezett Bűnözésről és Korrupcióról Jelentő Projekt, OCCRP) nevű, nyugati állami szervek és civilszervezetek által támogatott portálnak.
A „kompromat”-gyűjtő riporter megégette magát a maffiával
2016-ban például az olajlopásokról dokumentumfilmet készítő Eduard Smonyin újságírót letartóztatták és becsületsértés miatt vádat emeltek ellene. Smonyin egy olyan helyi újságíró, aki „kompromat” – azaz kompromittáló dokumentumok gyűjtésére szakosodott.
A férfi elismerte, hogy korábban pénzt fogadott el azért, hogy ne publikáljon ilyen anyagokat, de szerinte az ellene indult sorozatos büntetőeljárások oka a Bűnözők olaja című film volt, amit egy helyi tévéadó tűzött a műsorára.
A Szabad Európa beszámolt arról, hogy a riporter ártatlanságát alátámasztó bizonyítékok eltűntek és az elhúzódó per komoly anyagi nehézségeket okozott neki.
A feltételezett bűnözők ellen fellépő Szergej Zincsenko rendőrezredes otthonát pedig 2017-ben felgyújtották. A rendőrt előtte „hivatali visszaélés” miatt elbocsájtották. Szerinte bosszút álltak rajta, amiért nyilatkozott Zincsenkónak az olajmaffiáról.
A Szabad Európa egy sor nyomozati dokumentumhoz fért hozzá az ügyükben és ezek alátámasztották, hogy vallomásaik szerint rendőröknek és FSZB-tiszteknek is közük volt az olajlopásokhoz.
Milliárdos károk
Emellett a törvény erejével sújtottak le Mihail Karatyejev környezetvédőre is, aki négy börtönt kapott „csövek ellopásáért” és aki azt állította, hogy fogva tartása alatt megkínozták.
Az, hogy pontosan mekkora kárt szenvednek el az orosz olajcégek, nehéz megbecsülni.
A VTB Capital nevű állami befektetési bank 2013-as számításai szerint akkori árfolyamon évente 1,8 és 3,5 milliárd dollár körüli lehetett a cégek és 632 millió és 1,2 milliárd dollár közötti összeg az orosz államkassza vesztesége.
