Az amerikai vezetés még mindig nem érti az orosz nagyhatalmi, háborús logikát, emiatt fut be Donald Trump újabb és újabb kudarcokba az Ukrajna elleni orosz agressziót lezárni szándékozó diplomáciájában – többek között erről beszéltek a Szabad Európának a magyar külkapcsolatokra rálátással bíró kormányzati szereplők. Egy esetleges budapesti békecsúcs még mindig nem került le a napirendről, bár a magyar várakozások meglehetősen alacsonyak ezzel kapcsolatban.
Magyar kormányzati felsővezetők a legnevesebb brit és amerikai szerzők műveit olvassák (többek között) Oroszországról – ez is kiderült az elmúlt napokban folytatott háttérbeszélgetéseinkből az (egyelőre?) elmaradó budapesti „békecsúccsal” kapcsolatban. Volt olyan forrásunk, aki például a brit Keir Giles Moscow Rules című könyvét említette, más a korábbi amerikai diplomata, Thomas Graham Getting Russia Right című munkájáról beszélt.
Érdekes, hogy – nagyon leegyszerűsítve – mindkét szerző hasonló következtetésre jut: Oroszország egy hagyományosan expanzív állam, amely mindig nagyhatalomként tekintett magára, ugyanakkor a mindenkori orosz vezetés a külvilágban alapvetően veszélyt és állandó fenyegetést lát.
Csakis az erőből
Vagy ahogy Keir Giles írja: Oroszország a biztonságot egy véges fenoménnek tartja, vagyis, ha egy másik állam biztonsága nő, akkor ezzel az orosz biztonság óhatatlanul is csökken – különösen így van ez, ha egy Oroszországgal határos államról beszélünk. Ezért az orosz nagyhatalmi ambíciók permanensek és Moszkvával csak „az erő pozíciójából” lehet tárgyalni.
Ehhez kapcsolódóan: az orosz-amerikai csúcs lesz a fő téma Szijjártó Péter és az amerikai külügyminiszter washingtoni találkozóján.
„Trump még mindig azt hiszi, hogy a „bot és répa” logikája mentén végül üzletet köthet majd Putyinnal, még mindig nem ismeri fel, hogy orosz szempontból ez a háború nem üzletről, alkuról, hanem biztonságról és fenyegetésről szól. Trump még mindig nem érti Putyint” – mondta egy beszélgetőpartnerünk. Emiatt az eleve nem túl magas magyar kormányzati várakozások, ha lehet, még alacsonyabbak lettek egy lehetséges budapesti békecsúccsal kapcsolatban.
Az amerikai elnök ráadásul a múlt héten a magyar kormányt kifejezetten kellemetlenül érintő döntést hozott a két legnagyobb orosz olajcég szankcionálásával, szokatlan módon még Orbán Viktor is azt nyilatkozta Rómában (ahová pápalátogatásra érkezett), hogy „Trump hibát követett el”, hozzátéve, hogy a jövő héten személyesen próbálja majd erről meggyőzni Washingtonban. Szijjártó Péter is azt nyilatkozta, hogy „nem akar üzengetni”, de ezt a kérdést már többször átbeszélték Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és most majd a legmagasabb szinten ismét szóba hozzák.
Mint korábban megírtuk, amikor felmerült annak lehetősége, hogy Donald Trump Budapesten tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal, Orbán Viktor arról beszélt, „a magyar kormány több lesz, mint házigazda”, amivel arra utalt, a találkozó és egy esetleges tűzszüneti megállapodás előkészítésében is szerepet vállalhatunk. Erre mondta azt – mint egy korábbi cikkünkben megírtuk – egy kormányzati forrásunk, hogy óvatosan felvethettük Volodimir Zelenszkij részvételét is, akivel Putyin eddig kizárta a személyes találkozót.
Házigazda
Egy másik kormányzati szereplő a találkozó elmaradását már úgy kommentálta lapunknak, hogy ez azt is jelenti: a magyar diplomácia is leállt a témában, „már csak házigazdák leszünk majd, ha a felek végül úgy döntenek, tárgyalni akarnak egymással és azt Budapesten teszik meg”. Gyors sikert beszélgetőpartnereink sem várnak, igaz a „nemzetközi helyzet” akár rövid idő alatt is képes „fokozódni”.
Ehhez kapcsolódóan:Trump elvárása Orbán felé: vegyél amerikai fegyvert és gázt, csavard le a kínai bizniszt!
A hétvégén két érdekes kijelentés is elhangzott a főszereplők részéről: előbb Volodimir Zelenszkij mondta azt, hogy a frontvonalak befagyasztása „egy jó kompromisszum lenne”, majd az orosz kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős különmegbízottja, Kirill Dmitrijev kommentálta úgy ezt a kijelentést a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy ebben az esetben „elég közel” lehet egy Moszkva-Washington-Kijev háromoldalú tűzszüneti megállapodás.
Az orosz hadsereg a hétvégén nagyon intenzív támadásokat hajtott végre a kelet-ukrajnai Pokrovszk városánál, a jelentések szerint kétszáz orosz katona be is hatolt a fekvése révén stratégiai fontosságú donyecki városba, de ukrán közlés szerint később sikerült kiszorítani őket. A helyzetet sokan úgy értékelik, hogy az orosz hadsereg már a közeli tűzszüneti tárgyalásokkal kalkulálva szeretne még minél előnyösebb pozíciókba kerülni a frontvonalakon.
