Újabb konfliktust vetít előre az EU és Magyarország között, hogy – mint Bóka János EU-ügyi miniszter kedden lapunknak megerősítette – a kormány a lejárt határidő ellenére sem tervezi a migrációs paktum végrehajtására vonatkozó nemzeti terv benyújtását Brüsszelben.
Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter kedden közölte, hogy Magyarország a lejárt határidő dacára eddig nem nyújtotta be a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásáról szóló tervét, és fenntartásai miatt nem is készül rá a következő hetekben. „A migrációs és menekültügyi paktum jelenlegi formában való végrehajtása ellentétes a magyar érdekekkel, ezért nincs magyar végrehajtási terv, és a közeljövőben ennek benyújtása nem is várható” – jelentette ki a miniszter kedden a Szabad Európa érdeklődésére.
December 12-ig kellett volna benyújtani a végrehajtási tervet
Magyarország ezzel azon három uniós tagállam egyike, amelyik még adós a nemzeti terv benyújtásával. A bizottságnál érdeklődésünkre megerősítették, hogy a 27-ből 24 tagállam tette le eddig a végrehajtási tervet az asztalra, neveket azonban nem voltak hajlandók elárulni, a testület szóvivője szerint azért, mert szorosan együttműködnek a tagállamokkal annak érdekében, hogy minél előbb pótolják a hiányt.
A kormányoknak adott határidő a dokumentum benyújtására tavaly év végén (december 12-én) járt le, de az ezt eddig elmulasztó három tagállam közül Magyarország vállaltan az egyedüli, amelyik legalábbis a közeljövőben nem kívánja megtenni. A bizottság a mulasztásban lévő országokat egyelőre nem fenyegeti eljárással, annál is inkább, mert a migrációs paktum rendelkezéseit csak 2026 közepétől, két évvel a jogszabály elfogadása után kell alkalmazni. Brüsszel és számos tagállam ugyanakkor kész lenne felgyorsítani a paktum számos rendelkezésének alkalmazását, ami a bizottság szerint megkönnyítené a kormányok dolgát az illegális migráció elleni fellépésben, például a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek gyorsított visszaküldésében.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar soros EU-elnökség két arca
Orbán Viktor kormánya – amely kisebbségben maradt a paktum tanácsi elfogadásakor – azonban számos alkalommal jelezte, hogy nincsenek ínyére a paktumban foglalt intézkedések, és minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtani őket. Ylva Johansson, az EU előző bel- és migrációügyi biztosa röviddel távozása előtt, még novemberben azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy Pintér Sándor belügyminiszter biztosította őt arról, hogy az elutasító retorika ellenére Budapest végre fogja hajtani a paktum rendelkezéseit.
„A paktumot 2026 közepétől alkalmazzuk. Az a célunk, hogy a tagállamok addigra készen álljanak. A végrehajtási tervek az ebbe az irányba tett első lépésnek számítanak. Ahol késés mutatkozik, a bizottság támogatást nyújt az érintett tagállamoknak, hogy minél gyorsabban véglegesítsék és benyújtsák a dokumentumot” – válaszolta lapunk érdeklődésére a testület illetékes szóvivője.
Nincs jele annak, mikor állhat meg a pénzbírsági számláló
Bóka János egy lapunk által feltett másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy megkezdődtek az egyeztetések a tavaly júniusi európai bírósági ítéletnek való megfelelésről, amelynek hiánya miatt Magyarországra kétszázmillió euró átalánybírságot és napi egymillió euró pénzbírságot szabott ki az EU. Utóbbi esetében a számláló már kétszázmillió euró felett jár. Bóka ugyanakkor utalt rá, hogy jó eséllyel ebben az ügyben sem lesz gyors végkifejlet, mert a kormány számára csak olyan megoldás elfogadható, amely „nem sért nemzeti érdekeket”.
Mivel a kormány határidőre nem rendezte az eddig kiküldött számlákat, az Európai Bizottság a Magyarországnak járó, alapvetően kohéziós politikai kifizetések terhére hajtja be a tartozást.
A miniszter egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány „a legnevesebb EU-szakértők és jogi irodák bevonásával” még mérlegeli azokat a jogi válaszlépéseket, amelyeket korábban kilátásba helyezett az uniós pénzbírság ellen. Az európai ügyekért felelős miniszter szerint a kormány minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközzel megpróbálja elérni, hogy az ország hozzájusson azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket a jogállami (korrupciós és átláthatóságot érintő) mulasztások miatt zárolt az úgynevezett jogállami feltételességi eljárás keretében az EU. Ez – tette hozzá – magában foglalja a tárgyalások folytatását is.
Újra téma volt a magyar jogállami mérleg a tanácsban
Bóka János az általános ügyek keddi tanácsülése után nyilatkozott a sajtónak, amelyen az úgynevezett jogállami párbeszéd keretében ezúttal négy tagállamról – Románia, Szlovénia és Portugália mellett Magyarországról – folytattak vitát a tagállami miniszterek. Adam Szłapka, az ülésen elnöklő lengyel miniszter szerint a kormányok képviselői számos kérdést intéztek a magyar miniszterhez a szólásszabadsággal, a sajtószabadsággal, a civil szervezetekkel és az igazságszolgáltatással kapcsolatos aggodalmakat illetően.
Michael McGrath, a jogállami ügyekért is felelős igazságügyi biztos a sajtótájékoztatón közölte, hogy a bizottság a 2025-ös jogállamisági országjelentések kontextusában górcső alá veszi majd a tavaly év végi magyar igazságszolgáltatási reformokat is, amelyek kapcsán – széles körű feltételezések szerint – sérülhettek az Országos Bírósági Tanács véleményező jogosítványai. A bírósági reform az egyik előfeltétele volt annak, hogy körülbelül tizenkétmilliárd eurónyi kohéziós politikai forrás újra elérhetővé váljon Magyarország számára. A bizottság akkor azt ígérte, hogy rajta tartja a szemét a végrehajtáson, és ha kell, újra zárolni fogja a pénzeket.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgató-helyettese még hétfőn azt mondta egy parlamenti vitán, hogy a testület február 10-én kezdi meg az interjúkat, amelyek alapján értékelni fogja a magyar kormány teljesítményét 2025-ös országjelentésében.
A posztján új Michael McGrath figyelmeztetés és fenyegetőzés helyett láthatóan a megbékélésre próbálja helyezni a hangsúlyt. Lapunk kérdésére kedden kifejtette, hogy a testület készen áll a párbeszédre a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy eredményt érjenek el. „Azt szeretnénk, ha a források eljutnának az országokhoz és a kedvezményezettekhez, de valamennyi tagállamnak kötelezettsége, hogy megfeleljen a jogállamiság elveinek” – tette hozzá.
„Az ukrán belépés súlyos károkat okozna Magyarországnak”
A miniszterek svéd kollégájuk meghívására kedden informális reggelin vitatták meg az ukrán csatlakozási folyamat kérdését. Bóka megerősítette, hogy a magyar álláspont továbbra is kétkedő. „Az ukrán csatlakozás a jelenlegi keretek között súlyos károkat és elviselhetetlen kockázatokat jelentene” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna csatlakozása a jelenlegi költségvetési feltételek mellett ellehetetlenítené uniós politikák – mint a mezőgazdaság és a kohéziós – finanszírozását. (Egy korábbi uniós becslés szerint Ukrajna csatlakozásához nagyjából húsz százalékkal kellene megemelni a jelenlegi uniós költségvetési kereteket, ami nem tűnik lehetetlen feladatnak.) Bóka arra is emlékeztetett, hogy még el sem kezdődött az érdemi vita Ukrajna felvételéről, és nem is célszerű elkezdeni a háború lezárásáig.
