A hazai termelők helyzetbehozása és a multik által termelt profit itthon tartása miatt menne neki a kormány a külföldi élelmiszer-láncoknak. A multik kiszorítása és a hazai kiskereskedelmi láncok megerősítése nem segít a gazdákon. Ők inkább az általuk kevésbé korruptnak vélt külföldi üzleteknek szállítanának be, mint a hazai láncoknak és nagykereskedőknek.
„A múlt héten nettó 40 forintos kilogrammonkénti áron adtam el a burgonyát csomagolva egy magyar nagykereskedőnek, aki a nagy multinacionális üzletláncoknak szállít be” – mondta a Szabad Európának egy gazdálkodó. Az éves szinten 1000-1500 tonna hagymát és burgonyát termelő magyar gazdálkodó elmondása szerint még mindig túl kicsi ahhoz, hogy közvetlenül szállítson be egy üzletláncnak, pedig hosszú távon ez a cél. Az ő krumpliját 250 forintért árulták, de azért csak ennyiért, mert nem újburgonya, hiszen az még drágább. A 250 forintos krumpli nettó ára (a 27 százalékos áfa levonása után) 200 forint körül alakul, vagyis ötször annyiba kerül, mint amennyit a termelő kapott érte.
„Okosban” csinálja a magyar
A magyar gazdákat kell helyzetbe hozni és a multik által termelt profitot itthon kell tartani – általában ezek az érvek hangzanak el a leggyakrabban a kormánypárti politikusoktól, amikor a külföldi tulajdonú üzletláncok kiszorítását hozzák szóba. Legutóbb Lázár János, fideszes országgyűlési képviselő az mfor.hu-nak adott interjújában célzott a hazai kiskereskedelmi láncok megerősítésére és a multik megregulázására. Ennek egyik eleme a helyi termelők megerősítése.
A Szabad Európának nyilatkozó termelőket nem zavarják a multik, sőt azon vannak, hogy a gyakran magyar tulajdonban lévő nagykereskedelmi cégeket kiiktatva, közvetlenül szállíthassanak be a külföldi élelmiszerláncokba. A direkt értékesítés egyik előnye az, hogy a nagykereskedő kiiktatásával szűkül a beszerzési lánc. Így kevesebb kézen megy át az áru, vagyis több marad a termelő zsebében.
A multik melletti közvetlen értékesítés mellett szól az is, hogy „nem okosban megy” az üzletelés. A nyugat-magyarországi hagyma- és burgonyatermelő szerint a nagykereskedelemben előfordul, hogy import terméket csomagolnak át „magyar” áruvá. Ezzel még nagyobb árversenyre kényszerítik a magyar termelőt, mert a nagykereskedő az áfakülönbözet miatt olcsóbban jut a termékhez. „Egyes magyar üzletláncokkal is az a gond, hogy korruptak. Vagy legalábbis korruptabbak, mint a multik. Ha ismerőse vagy a beszerzőnek vagy visszaosztasz pénzt, akkor a gyengébb minőségű árut is megveszik tőled. A vásárlók is tapasztalhatják, hogy egyes magyar élelmiszerboltokban sokkal heterogénebb a különböző áruk minősége” – mondta a gazdálkodó. Szerinte a Tescóban sokkal homogénebb a minőség, de most Magyarországon az Aldi és a Lidl a legerősebb zöldségfronton. A gazda szerint a multik is kemények, de náluk objektívek és átláthatóak a feltételek.
Gyorsan kell sok az élelmiszerláncnak
Mivel az üzletláncoknál központi beszerzés van, ezért gyorsan, sok és olcsó áru kell az élelmiszerláncoknak beszállító nagykereskedőknek. Ez alapból – az okoskodáson kívül is – kemény terhet ró a gazdálkodókra. „A nagykereskedő nekem azt mondja, hogy hagymából kell kettő-, öt-, tíz kilogrammos kiszerelésben X tonna, burgonyából pedig Y tonna a hét ezen és ezen napján, a következő egy hónapban. Vagy bevállalom és annyit melózok, hogy belegebedek, vagy nemet mondok rá” – magyarázta a gazdálkodó.
Szerinte a termelői oldalról nincs gond. Jók a mezőgazdaság adottságai, és az állam támogatja az öntözési beruházásokat, ami a burgonya termesztéséhez elengedhetetlen. Ezenkívül gépesítésre, a termelés-technológiai beruházások támogatására van szükség, hogy hatékonyabban, azaz olcsóbban termelhessenek a magyar gazdák. Erre egyébként kormányzati ígéret is van az uniós vidékfejlesztési támogatási programban.
A legnagyobb gondot az értékesítés okozza a termelőknek. Szerinte itt a gazdák összefogására lenne szükség, és olyan állami ösztönzők beiktatására, amelyek támogatják a gazdákat abban, hogy hatékonyabb legyen a termelés, és az árut tárolni tudják a folyamatos kiszállítás és a szezon utáni kedvezőbb felvásárlási árak érdekében.
„Az osztrák és a lengyel példát kellene itthon alapul venni, ahol a termelést mindenki egyénileg intézi, viszont a tárolásra, csomagolásra, a termés feldolgozására és értékesítésére a gazdálkodók szövetkeznek” – mondta a nyugat-magyarországi gazdálkodó.
Kell a friss áru
Egy német diszkontláncnak közvetlenül szállít be egy szentesi gazda, neki ez már évekkel ezelőtt összejött. Paprikát termeszt Bakó Dániel, akinek nincs rossz tapasztalata a külföldi multival. „Nagyon korrekt a cég, nincsen polcpénz, és semmilyen rejtett költség. Előre egyeztetünk, hogy mennyi érett paprika várható a következő hétre, amelyet egy ártárgyalás követ, majd a multi közli, hogy a következő hétre mekkora menyiséget kell az egyes napokon beszállítanunk” – mondta Bakó Dániel a Szabad Európának. Szerinte nagyon fontos, hogy frissen tud szállítani, és ezt a német kiskereskedelmi lánc is értékeli. A vásárlók szeretik a friss hazai termékeket. „A mi paprikánkat a szállítás napján, vagy azt megelőző napon szedjük le, így rövid időn, 24-48 órán belül kikerül a boltok polcaira. Az import termékek esetében nem ritkán 10-14 nap, mire a vásárlók kosarába kerül” – mondta.
Bakó Dánielék összesen két hektáron termelnek tv-paprikát, éves szinten 300-350 tonna paprika terem a kertészetben. Nagy részük fűtött fóliaházban. Szentes környékén már a hatvanas évek folyamán kiépítették a termálvizes fűtési technikát. A kertészet ma már saját termálkúttal is rendelkezik, ez teszi hatékonyabbá a termelést.
Bakó szerint a frissesség nem csak minőségbeli kérdés. Az üzletláncnak ez pénzt jelent, hiszen egy frissen leszedett paprika esetében sokkal több ideje van eladni az árut, emiatt kevesebb a kieső mennyisége, mint az import esetében, amikor eleve 10-14 napos terméket kezd el árulni. „Az üzletlánc ezt a bő tíz napot megnyerte. A friss terméket könnyebb eladni, a vásárlók szívesebben veszik meg, még akkor is, ha kicsit drágább a fonnyadtabbnak tűnő importnál” – mondta.
A frissesség és a gyorsaság az élelmiszer-kereskedelemben egyre kifizetődőbb. A kormány egyik ötlete szerint a hazai élelmiszerláncokat az online rendelés és házhoz szállítás irányába kellene tolni. A következő cikkünkben arról lesz szó, hogyan hozná helyzetbe a kormány a hazai láncokat, a multikkal szemben.
