A hétfő a szerény remények napja lehetett volna az Egyesült Államok és Kína viszonyában. Antony Blinken külügyminiszter Pekingbe készült, hogy Hszi Csin-ping elnökkel találkozzon. Nagy volt a tét: a világ két legnagyobb gazdasága között egyre növekvő feszültség enyhítése.
Ehelyett Blinken Washingtonban töltötte a napot, miután múlt hét végén hirtelen lemondta látogatását, amikor az Egyesült Államok és Kína elmérgesedett szópárbajba bonyolódott egy feltételezett kínai kémballonról, amelyet az Egyesült Államok lelőtt. Bármennyire is problémákkal terhelt volt az amerikai–kínai viszony Blinken tervezett utazása előtt, most még rosszabb, és kevés a remény arra, hogy egyhamar javulni fog.
Bár mindkét fél azt állítja, hogy higgadtan fogja kezelni a helyzetet, a kölcsönös vádaskodások, különösen a léggömb szombati, komoly kínai tiltakozást kiváltó lelövése óta nem tesznek jót a közeledésnek.
A visszaesés olyankor következett be, amikor mindkét fél kereste a módját, hogyan mozdíthatná el a holtpontról a kapcsolatokat, amelyek feszültté tették a világot.
Súlyos hátrány
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn megjegyezte, hogy Blinken utazását elhalasztották és nem törölték. Az átütemezés kilátásai azonban továbbra is bizonytalanok.
„Én ennek hatost adnék” a 10-es skálán – mondta Danny Russel Kína-szakértő, az Obama-kormány kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese a két ország közötti jelenlegi diplomáciai erőfeszítésekben esett kárról.
„A jelek, amiket látok, azt sugallják, hogy szünetet kell tartani és vonalat kell húzni az incidens alá, de ha a dráma túljut az utolsó felvonáson, úgy tűnik, minden szándék megvan a külügyminiszteri utazás újbóli megszervezésére” – mondta Russel, aki jelenleg az Asia Society Policy Institute nemzetközi biztonságért és diplomáciáért felelős alelnöke.
Russel szerint a kormányzat „súlyos hátrányból indul” majd. „Ez visszalépés, de nem lehetetlen, hogy legyen visszatérés. Ha nem kezelik rosszul, ez helyrehozható.”
Blinken és magas rangú kínai tisztviselők a tervek szerint legalább két nemzetközi eseményen – február közepén a müncheni biztonsági konferencián és a G20 külügyminisztereinek március elején Indiában tartandó találkozóján – részt kívánnak venni, ezek helyszínt biztosíthatnak az együttműködés megújítására.
De a léggömbincidens miatt elvesztett lehetőséget nehéz lehet újrateremteni.
Ehhez kapcsolódóan: Kína belekötött az új cseh elnök tajvani telefonhívásába
Miben bízott Biden?
Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok és Kína nem áll szóba egymással. Arról van szó, hogy rendkívül eltérő nézőpontokból beszélnek, és nagyon csekély a mozgásterük visszalépni olyan berögzült pozícióktól, amelyeknek gyakran közvetlenül az otthoni politikai körülményekhez van közük.
A hadseregek közötti csatornákat használják, de ezt visszaveti a kínaiak gyakori behatolása a tajvani légvédelmi övezetekbe és agresszív akcióik a Dél-kínai-tengeren. Ennek eredményeként az Egyesült Államok megerősítette a felderítő repüléseket és fokozta a hadihajók áthaladását a Tajvani-szoroson.
A diplomáciai csatornák továbbra is nyitva maradnak, de néhány éve inkább a nézeteltérések uralják őket, mintsem a lehetséges együttműködés terepei lennének, és mostanra mindkét oldal panaszai megszaporodtak a léggömb miatt.
Joe Biden elnök és Hszi egy novemberi indonéziai találkozón állapodott meg Blinken látogatásáról. Biden talán abban reménykedett, hogy vezető diplomatája azzal tér vissza Kínából, hogy némi előrelépés történt bizonyos területeken a kereskedelemtől az indo–csendes-óceáni térség biztonságáig, a klímaváltozástól az emberi jogokig és Tajvan státuszáig. Ehelyett most belpolitikai viharral kell szembenéznie, közvetlenül az unió helyzetéről szóló keddi kongresszusi beszéde előtt.
Republikánus képviselők keményen bírálták Biden gyenge válaszát a léggömb jelenlétére az amerikai légtérben. A képviselőház új elnöke, Kevin McCarthy idénre tervezett tajvani útját valószínűleg újabb panaszok kísérik majd a kormányzat hozzáállásával kapcsolatban.
Eközben Pekingben, miután kezdetben viszonylag békülékeny választ adtak a léggömbre, a kínai vezetők sokkal keményebb álláspontot tettek magukévá, vélhetően a nacionalista közvéleményre válaszul. Miután bocsánatot kért a léggömb miatt, amely szerinte meteorológiai szerkezet volt, és véletlenül tévedt az Egyesült Államok légterébe, Kína most a nemzetközi jog és normák elfogadhatatlan megsértéseként ítéli el a lelövését, ami visszaveti a párbeszéd lehetőségét.
„Blinken kínai látogatása módot kínált az Egyesült Államok és Kína között a kapcsolat stabilizálására” – mondta Da Vei, a tekintélyes pekingi Tsinghua Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Stratégiai Központjának igazgatója. Az elhalasztása most „nagyon leszűkítette” a lehetséges időkeretet – mondta.
Újfajta hidegháború
Mindkét fél politikai vonatkozásaitól függetlenül a fejlemények rávilágítottak arra, hogy milyen rendkívül törékeny az, amiről sokan azt reméltek, hogy kezelhető gazdasági, politikai és katonai versengés lehet.
A feszültségek az Egyesült Államok és Kína között – különösen Tajvan miatt – mély aggodalmat váltanak ki Washingtonban és számos szövetségesében. Attól tartanak, hogy a nyílt konfliktus bajba sodorja a globális gazdaságot. Aggodalmukat tavaly fokozta Oroszország Ukrajna elleni inváziója, amelyben Kína jórészt az oroszok oldalára állt.
Ugyanakkor Kína és az Egyesült Államok más kérdésekben is szembekerült egymással, beleértve Kína növekvő agresszivitását a Dél- és Kelet-kínai-tengeren, ami aggodalommal töltötte el az Egyesült Államok szövetségeseit, például Japánt, Dél-Koreát, a Fülöp-szigeteket és Thaiföldet, Ausztráliáról és Új-Zélandról nem is beszélve.
A demokráciapárti aktivisták ellen folytatódó kínai akciók Hongkongban, az emberi jogi helyzet a főként muzulmánok lakta nyugati térségben, Hszincsiangban, a keresztények és más vallási kisebbségek zaklatása és bebörtönzése, valamint a tibeti vezetők elleni folyamatos kampány mind-mind jelentős irritáló tényezővé vált a kapcsolatokban.
Az elmúlt öt évben a kínai–amerikai kapcsolatok a konfrontáció, a konfliktus és a versengés új és egyre romló szakaszába léptek – mondta Da, aki a jelenlegi időszakot újfajta hidegháborúnak nevezte.
„Nagyon különbözik ez az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborútól, de ha úgy definiáljuk a hidegháborút, hogy a világ két legnagyobb országa heves konfrontációkba és konfliktusokba zárja be magát oly módon, hogy ebben nem szerepel hadsereg és háború (…) gyorsan haladunk ebbe az irányba” – mondta Da.
