Vlagyimir Putyin elnök egyik magas rangú tanácsadója néhány órával azelőtt, hogy amerikai delegációt várnak Moszkvába Washington harmincnapos tűzszüneti javaslatának megvitatására, elutasított bármilyen ideiglenes tűzszünetet Ukrajnával.
Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója az állami televízióban március 13-án sugárzott interjúban kijelentette, hogy a Donald Trump amerikai elnök által javasolt tűzszünet – amelybe Kijev beleegyezett – csak időt adna Ukrajnának arra, hogy lélegzethez jusson az Oroszország által a katonáira gyakorolt nyomás alól.
Előzőleg mindkét fél megerősítette, hogy amerikai tárgyalóküldöttség tart Moszkvába március 13-án, miután Trump amerikai elnök sürgette a Kremlt, hogy fogadja el harmincnapos tűzszüneti javaslatát, különben szankciókkal kell szembenéznie. Közben Oroszország újabb eredményeket ért el a harctéren.
A Fehér Házban a Micheál Martin ír miniszterelnökkel tartott, március 12-i találkozóján Donald Trump magabiztos volt az ukrajnai tűzszünettel kapcsolatban. Közölte, hogy amerikai tárgyalók „utaznak most, amikor beszélünk, Oroszországba”.
Március 13-án a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette, hogy úton van az amerikai csapat, amelyet Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff vezet.
Trump korábban azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország számára „nincs más kiút, mint a tűzszünet. Ha kell, szankciókat rendelünk el, de remélem, erre nem lesz szükség.”
Az Egyesült Államok elnöke első számú prioritássá tette Oroszország több mint három éve tartó, teljes körű inváziójának befejezését Ukrajna ellen, amióta alig két hónappal ezelőtt megkezdte második elnökségét. Gyorsan Moszkvába, illetve Kijevbe küldte vezető tisztségviselőit a terep előkészítésére a béketárgyalásokhoz.
Kijev már beleegyezett az ideiglenes tűzszünetbe Szaúd-Arábiában a kilenc órán át folytatott tárgyalásokon a Trump-adminisztráció tisztségviselőivel. Nem világos ugyanakkor, hogy Oroszországot mennyire érdekli ez. Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan március 13-án beszél Ukrajnáról, miután Alekszandr Lukasenka belarusz elnökkel tárgyalt.
Putyin Kurszkba látogat
Miközben Trump a Fehér Házban beszélt, Vlagyimir Putyin orosz elnök terepszínű ruhát öltött, és meglátogatta az orosz katonákat a Kurszki területen, ahol heves harcok dúlnak, és az orosz erők előrenyomulnak.
Ukrajna augusztusban váratlanul behatolt a Kurszki területre, és elfoglalta egy részét, vélhetően azért, hogy orosz erőket vonjon el Kelet-Ukrajnából, és tárgyalási alapként használja fel a területet a béketárgyalásokon. Ez a stratégia most bukni látszik, az orosz erők ugyanis lassan kifelé szorítják az ukránokat Kurszkból, már visszafoglalták az Ukrajna által elfoglalt terület több mint felét.
Az ukrán betörés kezdete óta első kurszki látogatásán Putyin arra biztatta a katonáit, hogy a lehető leghamarabb szerezzék vissza az egész régiót. Azt is közölte, hogy az elfogott ukrán katonákat terroristának fogják tekinteni.
A Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű tévécsatornájának adott interjúban a Novaja gazeta Evropa főszerkesztője, Kirill Martinov azt mondta, hogy a további feltételeket nem tartalmazó amerikai tűzszüneti javaslat feldühítette az orosz társadalom háborúpárti elemeit, köztük az úgynevezett Z csatornákat a Telegramon.
Az, hogy Putyin katonai ruhában jelent meg, Martinov szerint erre volt válasz, valamint eszközként szolgált arra, hogy megmutassa ennek „az agresszívebb polgári csoportnak, hogy minden ellenőrzés alatt áll, és folytatja a háborút. (…) Abszolút rá vall, hogy miután a helyzet javult a Kurszki területen, megjelenik, és learatja a babért azért, ami történik.”
Március 12-i meg nem erősített jelentések szerint Ukrajna megkezdte egységei visszavonását, miközben orosz tisztviselők azt állítják, hogy csapataik több falut és várost elfoglaltak, köztük Szudzsát, a legnagyobb települést, amely az offenzíva során ukrán kézre került.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok szerint folytatódnak a harcok Szudzsában és környékén. „Az orosz és észak-koreai erők fokozott nyomása ellenére mindaddig fenntartjuk a Kurszki terület védelmét, amíg célravezető és szükséges” – írta a Telegramon, Facebook-bejegyzésében pedig azt, hogy a katonák életének védelme prioritás, és hogy az ukrán csapatok „szükség esetén kedvezőbb pozíciók felé manővereznek”. Ezt a megfogalmazást gyakran a visszavonulásra használják.
Engedmények?
Trump eddig Washington Ukrajnára gyakorolt jelentős befolyását – nevezetesen a katonai segítségnyújtást és a hírszerzési adatok megosztását – használta ahhoz, hogy Kijev beleegyezzen a tűzszüneti javaslatba, amelynek végrehajtása esetén az ország csaknem húsz százaléka Oroszország kezén maradna, legalábbis egyelőre. Az Egyesült Államok a szaúd-arábiai tárgyalások után bejelentette, hogy azonnal feloldja a hírszerzési adatok megosztásának szüneteltetését, és visszaállítja a katonai segélyt Ukrajnának. Ez lökést adhat az ukrán erőknek, amelyek harctéri pozícióira nagy nyomás nehezedik, különösen Kurszkban.
Trump híján van az ilyen befolyásnak Oroszországgal szemben, amely sokkal jobban kezelte az inváziót követően elrendelt széles körű amerikai és európai szankciókat, mint a legtöbb szakértő várta.
Szakértők szerint Putyin megpróbálhatja elhúzni a tűzszüneti tárgyalásokat Washingtonnal, hogy javítsa Oroszország helyzetét a harctéren és a tárgyalóasztalnál, ha és amikor Moszkva és Kijev békemegállapodást köt.
Trump arra is utalt, hogy Ukrajnának engedményeket kell tennie a szárazföldön. Ez egyre több szakértő szerint elkerülhetetlen, tekintve Oroszország lendületét a harctéren. „Amikor tűzszünetről beszéltünk Ukrajnával, olyan országgal beszéltünk, amelyik kivonulóban van; sok mindent megbeszéltünk – mondta az amerikai elnök. – Nem akarjuk vesztegetni az időt, emberek halnak meg. Oroszország most nincs a legjobb helyzetben. Remélem, Putyin eléri a tűzszünetet.” Hozzátette, hogy az újabb szankciók „nagyon kellemetlen, nagyon rossz, Oroszország számára pusztító dolgokhoz vezethetnek”, de kevés részletet közölt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök méltatta a tűzszüneti javaslatot, és reményét fejezte ki, hogy egy olyan tartós békemegállapodás tervezeteként használják, amely biztonsági garanciákat is tartalmaz Ukrajna számára. „Most Oroszországon múlik, hogy mi lesz a következő lépés; folytatni akarja-e az Ukrajna elleni agressziót, vagy sem” – mondta egy március 12-i sajtótájékoztatón.
Moszkva egyelőre nem kívánt megjegyzéseket fűzni a harmincnapos tűzszüneti javaslat részleteihez. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva gondosan tanulmányozza a dzsiddai tárgyalásokról kiadott közös amerikai–ukrán nyilatkozatot, és addig nem fűz hozzá semmit, amíg az orosz tárgyalópartnerek nem kapnak részletesebb tájékoztatást Washingtontól.
Moszkva utcáin vegyes volt a reakció. Valaki azt mondta, hogy „egy fegyverszünetbe most belemenni, amikor az ellenség meggyengült, teljesen alkalmatlan és helytelen”, de néhányan örömmel fogadták a hírt. „Csak azt akarjuk, hogy a lehető leghamarabb érjen véget, az emberek ne haljanak tovább – mondta egy nő az orosz fővárosban. – Olyan sokan pusztultak már el.”
Mindeközben a kijevi utcákon néhány ukrán azt mondta a Current Time-nak: kételkednek abban, hogy Oroszország aláírja a tűzszüneti megállapodást, és ha igen, betartja. „Nem tudom, mit mondjak, de őszintén szólva mindez valószínűtlennek tűnik” – mondta egy kijevi férfi, míg egy nő úgy vélekedett, hogy a tűzszüneti tárgyalások „értelmetlenek voltak Oroszország részvétele nélkül”.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogadja-e Oroszország az Egyesült Államok javaslatát az ukrajnai tűzszünetre?
