Korábban ferences szerzetes, rádiós szerkesztő, műsorvezető, zenekritikus és zenetörténész: a Szelfi vendége Bősze Ádám volt. Előadásaival a szakember – köztük a Mozart bikiniben, a Nagy zenészek, nagy szerelmek – a klasszikus zenét, és általában a zenét népszerűsíti, sokak számára „fogyasztható” módon. A Szabad Európa podcastjában beszélt az egykori orfeumokról és mulatókról is, es arról, hogy hogyan lehet jól megfogni a közönség figyelmét.
A beszélgetésről készült videót itt nézheti meg:
Meghallgatni pedig itt tudja:
Néhány gondolat a műsorból:
- 16 éves koráig Sex Pistols-t és Ramones-t hallgatott, később pedig a zenetudomány kedvéért hagyta el a szerzetesrendet Bősze Ádám, aki könyv- és zenekritika írás mellett országszerte rendszeresen tart szórakoztató stílusú előadásokat a klasszikus zenéhez, zeneszerzőkhöz kapcsolódóan.
- A szerzetesi pálya elhagyása kapcsán elmondta: egy William Byrd kompozíció hallatán úgy érezte, hogy „vagy a zene, vagy a szerzetesség”. Ezt követően zenetudomány szakra járt a Zeneakadémián. Ma tulajdonosa egy zenei antikváriumnak, ahol egy század eleji pianínón játszik időnként, bár nem tartja magát tehetséges zenésznek.
- Bősze mesélt az egykori orfeumokról és mulatókról, s az ott előadott kuplékról, melyek helyét szerinte a napjainkban a stand up comedy vette át. Kiemelte: „a közönséget úgy kell megfogni, hogy szórakoztatni kell.”
- Arra a kérdésre, hogy mi a helye ma a klasszikus zenének, a zenetörténész azt válaszolta: a komolyzene mindig is rétegműfaj volt, s még a felvilágosodás után is, amikor a főúri palotákból a koncerttermekbe került át, még akkor is csak a tehetősebb rétegek számára volt elérhető.
- Szerinte a komolyzene/könnyűzene megkülönböztetés helyett inkább művészi és nem művészi zenéről lenne érdemes beszélni: a művészi az, ami a szellemre is hat, a nem művészi zene banális, a felületes érzelmekre hat, nem nyújt művészi élményt.
- Mesélt arról, hogy szívesen jegyzetel kézzel, papírra, és hogy remekül dolgozni vonaton, utazás közben, és hogy „sokáig hadilábon állt Beethovennel”, akiről azt is elárulta, hogy „bajszosokként” hivatkozott a magyarokra.
