A legfőbb koszovói szerb politikai párt vezetője arra figyelmeztetett, hogy a szerb kisebbség tagjai újra lezárhatják az utakat, ha a koszovói hatóságok nem hajlandók ismét elhalasztani annak a szabálynak a bevezetését, amely szerint a szerb nemzetiségűeknek helyi rendszámtáblát kell tenniük a kocsijukra.
Júliusban a koszovói kormány kijelentette, hogy a szerb személyazonosító okmányok és a szerb rendszámtáblák nem lesznek érvényesek Koszovó területén.
A lépést az ország északi részén élő szerb nemzetiségűek heves, olykor erőszakos ellenállással fogadták.
A pristinai kormány beleegyezett, hogy október végéig meghosszabbítja a rendszámtáblák lecserélésének határidejét, miután a szerb tüntetők útakadályokat emeltek, és a júliusi patthelyzet során a levegőbe és a koszovói rendőrök irányába lőttek. Az incidensekben senki sem sérült meg.
Albin Kurti miniszterelnök hét elején bejelentette, hogy a határidő mégis lejár a hónap végén, annak ellenére hogy Koszovó fő támogatói, az Egyesült Államok és az Európai Unió arra szólítottak fel, hogy tíz hónappal halasszák el a szabályozást, hogy elkerüljék az etnikai feszültségeket.
„Már elhalasztottuk a határidőt (…) Az utolsó dátum október 31., amikor minden koszovói állampolgár, akinek régi autó-rendszámtáblája van, amely a Milošević-korszak öröksége, megváltoztathatja törvényesre” – mondta Kurti október 25-én Pristinában újságíróknak, Slobodan Milošević néhai jugoszláv elnökre utalva.
Kosovo Tensions Resurface As Showdown Looms Over License Plates
![A flyer showing Kosovar (top) and Serbian car license plates with the words “No surrender! [Serbian plates] will remain!”<br />
<br />
On September 1, Pristina announced that some 50,000 ethnic Serbs in Kosovo must exchange their Serbian license plates for ones issued by Kosovo by October 1. The prime minister of Kosovo, Albin Kurti, offered a tax break of some 5,000 euros to those who make the switch.](https://gdb.rferl.org/01320000-0aff-0242-327a-08da8bf69fbd_w1024_q10_s.jpg)
![A Kosovar police officer works at the Jarinje border crossing from northern Kosovo into Serbia on September 1.<br />
<br />
Kurti called the move more "nothing more or less than an expression of the exercise of [Kosovar] sovereignty” and claimed the Serbian-issued plates being used by Serbs in Kosovo “are the legacy of the Milosevic regime,” referring to Serbia's late wartime leader Slobodan Milosevic.](https://gdb.rferl.org/01320000-0aff-0242-965d-08da8c036922_w1024_q10_s.jpg)
A bejelentés hatására Goran Rakić, a Szerb Lista párt vezetője október 27-én bejelentette, hogy a koszovói szerbek ismét lezárják az észak-koszovói utakat, ha a pristinai hatóságok úgy döntenek, hogy elkobozzák a szerb rendszámú járműveket.
Rakić azután beszélt, hogy Belgrádban megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
„Ha Pristina elkezdi kikényszeríteni a járművek elkobzását, akkor minden átkelőt és bejáratot lezárunk Észak-Koszovóból Közép-Koszovóba” – mondta Rakić egy belgrádi sajtótájékoztatón.
Rakić azt mondta, biztosította Vučićot, hogy nem lesz erőszak, mivel a szerb etnikumúak „minden demokratikus és békés eszközt” be fognak vetni a lépés ellen.
Később, október 27-én Besnik Bislimi, Koszovó miniszterelnök-helyettese nem tudott eljutni a tervezett kétnapos szerbiai látogatásra.
Bislimi, aki a Koszovó Szerbiával folytatott párbeszédével foglalkozó küldöttség vezetője volt, elmondta, hogy járművét a rendőrség mintegy 85 kilométerre Belgrádtól megállította, és közölték vele, hogy „biztonsági okokból” nem tud továbbmenni. Bislimi ezután visszatért Koszovóba.
Bislimi az október 27-i Etnikai Kapcsolatok Fórumán a Koszovó és az európai perspektíva témájában tartott megbeszéléseken akart részt venni, október 28-án pedig a belgrádi biztonsági konferenciára várták.
Szerbia és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű fegyveres csoport 1998–1999 között véres háborút vívott, amelyet a NATO Szerbia elleni légi kampánya követett, majd Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
A Koszovó északi részén élő szerb kisebbségiek a háború vége óta a szerb intézmények által kiadott autórendszámokat használják (rajtuk a leragasztott vagy nem leragasztott szerb címerrel és SRB országnév-rövidítéssel), amelyeken koszovói városok rövidítései szerepelnek, például KM (Kosovska Mitrovica), PR (Pristina) vagy UR (Uroševac).
A koszovói kormány illegálisnak tartja a rendszámokat, de eddig négy szerb többségű északi településen megtűrte.
Szerbia – Oroszországhoz, Kínához és öt uniós tagállamhoz hasonlóan – nem ismeri el egykori tartománya függetlenségét, és azzal vádolja Pristinát, hogy megkurtítja a kisebbségben lévő szerbek jogait, akik az 1,8 millió lakosú, kilencven százalékban albánok lakta Koszovó öt százalékát teszik ki.