A minisztérium hirtelen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva harminc évre titkosítaná a víziközművekkel kapcsolatos adatokat. Ez nem sokkal azután került elő, hogy az állam első fokon pert vesztett a vízdíjakkal kapcsolatban. A vízdíjak számítási módjának kiadása után kártérítési pert indíthattak volna a 2013-as rezsicsökkentés miatt mára a csőd közelébe kényszerített vizes közműcégek.
„Majd rádöbbennek, ha hiába nyitogatják a csapot, és nem történik semmi” – fakadt ki egy vízügyi mérnök tavaly a Magyar Narancsnak.
Komoly problémákat hozott, hogy a rezsicsökkentés néven ismert politikai termék miatt a lakosság a 2013-as árbefagyasztás óta, azaz egy évtizede változatlan hatósági vízárat lát. A Kádár-rendszerből vagy akár a tavalyi választások előtti ad-hoc árbefagyasztásból is sokaknak ismerős lehet, hogy mi a következménye a népszerűségi okokból bevezetett hatósági árnak: romló színvonal, aztán hiány és trükközés.
Ide kapcsolódik: Hollik Istvánék a legalapvetőbb közgazdasági összefüggéseket is rosszul tudták a hatósági árak ügyében
„Csőtörésből pedig nem lesz kevesebb, inkább csak több, mert egyre szűkösebbek a felújításra, beruházásra fordítható forrásaink. Hiszen miközben az üzemeltetés költsége és egyéb kötelezettségeink folyamatosan nőnek, 2013 óta, azaz kilenc éve változatlan áron, literenként 22 fillérért juttatjuk el az otthonokba az ivóvizet” – figyelmeztette tavaly a Fővárosi Vízművek kétmillió lakossági fogyasztóját.
Fontos tudni, hogy nem csak a lakosságnak kell fillérekért szolgáltatni a vizet, hanem az állami intézményeknek és a cégeknek is, így például az olyan óriási vízfelhasználóknak, mint az akkugyárak, az erőművek vagy az autómosók.
Nemzetbiztonsági érdek lehet, hogy ne derüljön ki, mi alapján számolták a vízdíjat
Most kiderült, hogy
a kormány harminc évre titkosítaná
a vízvezeték-hálózatra, -létesítményre és -berendezésre vonatkozó adatokat – vette észre a Népszava az Energiaügyi Minisztérium oldalán az új jogszabály tervezetét. A sietség akkora, hogy ennek kapcsán még egy ki nem adott kormányrendeletet is hatályon kívül helyeznének az új szabályozásban. Az indoklás az, hogy az állam nemzetbiztonsági érdeket sértőnek találhatja ezen adatok kiadását.
A lap szerint a sietség azzal lehet összefüggésben, hogy egy perben a Fővárosi Törvényszék első fokon már kimondta, hogy a MEKH-nek ki kell adnia a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat.
Ezekből viszont nyilvánvalóan kiderülne, hogy mennyi a vízszolgáltatás ténylegesen indokolt költsége az egyes víziközműcégekre és szolgáltatási területekre lebontva, ebből pedig az, hogy az állam szerint mekkora veszteségre kényszerítette a kormány a vízszolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.
Az energiaügyi miniszternek ugyanis jogszabályi kötelezettsége lett volna rendszeresen módosítani a vízdíjon e számítások alapján, de elmulasztotta.
Ez alapján pedig óriási kártérítési pereket lehetne indítani. Csak Budapestnek csak idén nagyjából tízmilliárd forint lehet például a nem lakossági vízdíj befagyasztásából származó vesztesége.
Ide kapcsolódik: Szombathely biztosan nem adja az államnak 21 milliárdos víziközművagyonát
A legtöbb víziközműcég a csőd közelébe került mára, az állam pedig erre azt találta ki, hogy ingyen átvenné ezeket az érintett önkormányzatoktól. A törvénymódosítás másik célja ezért az államosítás felgyorsítása lehet, mielőtt visszaemelik a vízárat a tényleges árszintre. További részleteket az iparágról az alábbi cikkben olvashat.
