Közel hat százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt. A kormány szerint a vendéglátás nélkül számítva az élelmiszerek csak 4,5 százalékkal drágultak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak”.
Kellemetlen meglepetést okozott a májusi infláció, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak májusban. A KSH adatai szerint az élelmiszerek 5,9 százalékkal drágultak egy év alatt, havi alapon 0,6 százalékkal emelkedtek az árak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt, hogy az élelmiszerek esetében emelkedni fognak az árak. „Elsősorban az idényáras termékek esetében lehetett azt sejteni, hogy nagyobb mértékben nőnek az árak” – mondta. Az elemző szerint a hideg májusi időjárás nyomta fel a gázárakat. (A cégek piaci alapon vásárolják az energiahordozót, rájuk nem vonatkozik a rezsicsökkentés).
„A májusi adatokban nem láttam azt, hogy a szálláshely szolgáltatásban és a vendéglátásban erőteljes dezinflációs folyamatok mennének végbe” – mondta. Érdekesség, hogy a KSH a májusi adatok közlésekor az élelmiszer-áremelkedést bemutatta a vendéglátás nélkül is. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva az élelmiszerek így csak 4,5 százalékkal emelkedtek és nem 5,9 százalékkal. (Az áprilisra vonatkozó adatközléskor még nem szerepelt ez a megbontás).
Hasonlóan érvelt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is, amely szerint az élelmiszer-infláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt, de a házon kívüli étkezésé, azaz a vendéglátási szolgáltatásoké 9,1 százalékot tett ki. Az élelmiszerek inflációja az előző hónaphoz képest 0,6 százalékot tett ki. Az NGM szerint ennek döntő része a vendéglátásnál jelentkezett, illetve a szezonális élelmiszerek esetén volt jelentős áremelkedés, főként a burgonyánál és a friss hazai- és déligyümölcsöknél. „Ebből fakadóan kijelenthető, hogy az árréscsökkentéssel érintett szereplők esetén keresztárazási folyamat nem volt azonosítható a vizsgált időszak során” – hangsúlyozta a tárca közleménye.
Németh Dávid szerint a banki szolgáltatások esetében és a telekom-szektorban csökkentek az árak. A kormány korábban éppen azt „kérte”, hogy a bankok és a telefonszolgáltatók önkéntesen csökkentsék az áraikat. A KSH legfrissebb adatai szerint meghallották a kormány kérését. Németh Dávid szerint a május 19-én, a drogériai termékek esetében bevezetett árréstop hatásai még nem érvényesültek, azt csak a júniusi adatokban lehet látni. Ekkor fog kiderülni, hogy történt-e átárazás az egyes élelmiszerek esetében érvényes kormányzati intézkedés hatására.
Az MBH elemzői, Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán arra hívták fel a figyelmet, hogy májusban megtört a dezinfláció, ami elsősorban az élelmiszer árak várakozáson feletti emelkedésének volt betudható. Az elemzők szerint az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében vegyesen alakultak a mutatók, az élelmiszerek esetében mind havi, mind éves szinten nőtt az áremelkedési ütem (az árrésstop ellenére), a szolgáltatások esetében a havi mutató csökkent és az éves ráta is tovább mérséklődött.
Kiemelték, hogy a házon kívüli étkezés (amit a KSH az élelmiszereken belül számol el) idén hónapról-hónapra elég jelentősen, a tavalyinál érezhetően gyorsabban drágul. „Eközben a súlya az inflációs kosárban is egyre jelentősebb: a 2021-es, 3,4 százalék körüli értékről a kategória súlya az idei évre 8,7 százalékra nőtt, így hatása egyre jelentősebb” – tették hozzá. Az elemzők szerint ebben a kategóriában ráadásul az egyéb élelmiszerekhez képest erőteljesebb lehet az éttermek által fizetett rezsidíj, illetve a munkaerőköltség (munkaerőhiány) hatása, tehát jobban érzékeltetheti a gazdaság alapvető inflációs folyamatait.
A júniusi éves árindex a májusihoz hasonló, esetleg ezt kismértékben meghaladó lehet, aztán a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre a májusi szint fölé emelkedhet. Decemberre ugyanakkor ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció. Az elemzők szerint fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban fokozatosan csökken, mivel az jelenleg még mindig nagyon magas. Az MBH becslése szerint idén 4,5, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH az áprilisi árakat közli, saját listánkkal már a májusi árváltozásokat láthatjuk. A legtöbb termék ára nem változott.
A 16 gurigás WC-papír ára 2899 forintról 3099-re emelkedett. A csirkemellfilé kilogrammonként ára 2021-ről 2177 forintra nőtt. A cukor ára ugyanakkor 327 forintról 309-re csökkent és olcsóbb lett a mosószer is. Az általunk figyelt folyékony mosószer ára 7690-ről 7190 forintra csökkent.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerdán kiadott közleménye szerint „az áremelkedést nem mi csináljuk, az árrésstop pedig nem kedvez a fogyasztóknak”.
A kiskereskedők szervezete szerint az adatok egyértelműek: az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is az árak.
Az OKSZ szerint az üzletek nem hárították át az áremelkedést más, a kormányzati intézkedésre nem vonatkozó termékekre. „A kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás” – tették hozzá.
