Tényleg az izraeli alapítású, titkosszolgálati hátterű cég, a Black Cube szervezett lejárató kampányt Magyarországon ellenzéki aktivisták, elemzők és újságírók ellen – írta meg a Reuters múlt héten. A Black Cube korábban Magyarországon és Romániában is aktív volt, az Egyesült Államokban Donald Trump emberei is a cég segítségével próbálták besározni az Obama-adminisztráció két kulcsfontosságú tisztviselőjét.
2022 tavaszán, néhány héttel az országgyűlési választások előtt különös cikksorozatot közölt a Magyar Nemzet. A cikkek szerző nélkül jelentek meg (munkatársunktól megjelöléssel), és állítólag egy ismeretlen e-mail-címről küldött dokumentumokra épültek, amelyeket a lap szerkesztősége kapott. Az írások alapjai kamuinterjúk voltak, amelyeket állásinterjúként, felkérésként konferenciára és hasonló indokkal készítettek az áldozatokat fiktív szervezetek nevében megkereső emberek. A beszélgetéseket rögzítették, és hónapokkal később ezekből próbáltak a kormányzati narratívát alátámasztó anyagokat összevágni.
2022 tavaszán az Átlátszó írt részletesen az ügyről. Néhány fotót is közöltek az újságírókat, elemzőket, aktivistákat megkeresőkről.
Az Origo is átvette a cikkeket a Magyar Nemzettől, többek között Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Deutsch Tamás (a Fidesz európai parlamenti képviselője) is megosztotta a közösségi médiában. Sőt az MTI is közölte a lejárató anyagokat, és a kormány oldalán és a közszolgálati médiában szintén megjelentek a manipulált felvételekre hivatkozó írások.
A Black Cube már 2018-ban elismerte, hogy ők álltak egy korábbi magyarországi akció mögött. A 2022-es lejárató kampányról a Reuters úgy tudta meg, hogy ez is a cég műve volt, hogy a LinkedIn egyik szakembere egy szakmai konferencián beszélt róla.
„Az izraeli székhelyű Black Cube hamis személyiségek hálózatát hozta létre, amelyek hamis álláshirdetéseket használtak, hogy a platformon kapcsolatba lépjenek a célpontjaikkal.(…) Ezt követően a célpontok némelyikével platformon kívüli videóbeszélgetések folytak, és az ezekből készült felvételeket egy olyan kampány részeként használták fel, amelynek célja a magyarországi NGO-k (nem kormányzati szervezetek) lejáratása volt.”
Az nem derült ki a LinkedIn bejelentéséből, ki bízhatta meg a céget a magyarországi választások előtt az ellenzéki aktivistákat, újságírókat, elemzőket célzó akcióval.
A kormánypárti sajtó visszhangozta az álinterjúkat
A Magyar Nemzeten és az Origón kívül a Hirado.hu, a Ripost, a Mandiner, a Habony Árpád-féle angol nyelvű hírügynökség, a V4NA is lehozta.
Sőt a kormány angol nyelvű portálján is tényként közölték a – mint most kiderült, a Black Cube által készített – felvételek alapján írt cikkeket. A nagyobb nemzetközi hangsúly kedvéért a Magyar Nemzet cikkei is több nyelven jelentek meg. Egy francia lap, a Mediapart egy blogjára pedig felkerült egy fiktív szerző által készült, lejárató célú írás: a lapkiadókat tömörítő nemzetközi szervezet, a WAN-IFRA vezetőjével, Vincent Peyregne-nyel készített álinterjút a titkosszolgálati hátterű cég. A Magyar Nemzet aztán erről is cikket írt a lap által SorosLeaksként hivatkozott cikksorozatban. Ezt követően a Médiapart eltávolította a bejegyzést.
Hallgatnak az ügyről a titkosszolgálatok
Amint a Reuters híre megjelent arról, hogy a korábbi feltételezésekkel összhangban tényleg a Black Cube állt a magyar kormány propagandájának elemeit ismétlő kampány mögött, megkerestük a rendőrséget, a titkosszolgálatokat, a Miniszterelnökséget és Kovács Zoltánt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárát.
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól azt a választ kaptuk, hogy az üggyel kapcsolatban nem érkezett hozzájuk feljelentés, és nem indult büntetőeljárás sem a nyomozó hatóságoknál. Az álinterjúkra épülő cikkeket mások mellett megosztó Kovács Zoltán vezette Nemzetközi Kommunikációért és Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság a kérdéseinkre ennyit válaszolt:
„Köszönjük megkeresését. A kormány bizonytalan hátterű sajtóhírekkel nem foglalkozik.”
Arra a kérdésünkre, hogy a „bizonytalan hátterű sajtóhír” kifejezéssel Kovács Zoltánék a Reuters hírére vagy az államtitkár által is megosztott, Origo- és Magyar Nemzet-cikkekre utaltak, már nem kaptunk választ.
A Legfőbb Ügyészségtől annyit tudtunk meg, hogy az eset kapcsán ott sem volt feljelentés. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal), az Információs Hivatal (a Magyarország szuverenitását és törvényes rendjét, állampolgáraink védelmét szolgáló nemzetbiztonsági szervezet) és a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányítása alatt működő „szuper-titkosszolgálat”, a Nemzeti Információs Központ (melyet a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül kerestünk meg) semmilyen választ nem küldött kérdéseinkre.
A Black Cube Romániában is próbálkozott
A Miniszterelnökségen keresztül a Miniszterelnöktől is megkérdeztük, hogy szerinte és a munkatársai szerint ki rendelhette meg ezeket a kormánnyal szemben kritikus emberekről készült felvételeket a Black Cube nevű cégtől. Azt is szerettük volna megtudni, hogy Orbán Viktor és kormánya többi tagja milyen lépéseket tett ennek a felderítésére. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a miniszterelnök és kormánya szerint egy ilyen akció a 2022-es országgyűlési választások előtt befolyásolhatta-e Magyarország szuverenitását. A Miniszterelnökségtől mostanáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Korábban Romániában elfogták a Black Cube két munkatársát, mert a korrupciós ügyészséget akkor vezető (azóta az Európai Ügyészség főügyészévé választott) Laura Codruța Kövesiről próbáltak terhelő bizonyítékokat gyűjteni. Az Egyesült Államokban a Harvey Weinstein-ügyről beszámoló újságírók lejáratásában vett részt a cég, és felmerült az is, hogy Trump-közeli emberek felkérésére 2017-ben az iráni–amerikai nukleáris egyezmény létrehozásában részt vevő Obama-tanácsadókat is megkörnyékezett a cég egy piszkos kampány (dirty ops campaign) keretében, a 2022-es magyarországi akcióhoz hasonlóan kitalált személyek és szervezetek nevében. Az Egyesült Államok Kongresszusának négy tagja ezért több dokumentumot elkért a cégtől, egyebek mellett több Trump-tanácsadóval, köztük a magyar származású Gorka Sebestyénnel folytatott levelezést.
