Napokon belül megkezdődnek a tárgyalások az uniós intézmények között az utazások megkönnyítését segítő európai vakcinaigazolásról. Az Európai Parlamentben most elfogadott tárgyalási álláspont nem teszi lehetővé, hogy a kínai és az orosz oltásokkal rendelkezők automatikusan megkapják azokat az utazási könnyítéseket, mint a nyugati vakcinákkal beoltottak.
Három órás vita és több körös szavazási eljárás után az Európai Parlament döntött az uniós digitális zöldigazolványról – ez azonban még egyáltalán nem végleges döntés, csak a parlament tárgyalási álláspontját tartalmazza. A következő napokban kezdődnek meg az intézményközi tárgyalások a parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. Az egyeztetések végén, de még májusban születhetnek meg azok a jogszabályok, amelyek révén június közepétől már működhet a digitális dokumentum. A témával kapcsolatban azonban legalább két fontos kérdést kell még tisztázni. Egyrészt a jelenlegi tervek egyike sem teszi lehetővé, hogy a Magyarországon használt orosz és kínai vakcinák “tulajdonosai” ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint a nyugati oltásokkal ellátottak. Másrészt az egyenlőség azt követelné, hogy a tesztek az egész EU-ban legyenek ingyenesek.
A digitális zöldigazolás
Az Európai Bizottság 2021. március 17-én javaslatot tett egy digitális zöldigazolás létrehozására, hogy a Covid19-világjárvány alatt megkönnyítse a polgárok biztonságos szabad mozgását az EU-n belül. Ez a digitális dokumentum papíralapon is létezni fog, mindig az adott tagállam hatóságai bocsátják ki, de tartalmi elemei és megjelenése azonos az egész EU-ban. Rendelkezik egy alapvető információkat tartalmazó QR-kóddal és egy digitális bélyegzővel, amely a zöldigazolvány hitelességét biztosítja. Azt rögzíthetik benne, hogy a tulajdonosa
- rendelkezik koronavírus elleni oltással, vagy
- negatív tesszttel, vagy
- fél éven belül átesett a betegségen.
Az EU ugyanakkor semmiféle jogosultságot nem kíván hozzáfűzni ehhez az igazoláshoz, nem lehet például utazási okmányként felhasználni. Célja ugyanakkor mégis az, hogy a nyári turisztikai szezonra a tagállami intézkedések miatt széttöredezett schengeni térség egységét helyreállítsa. Ezért a tagállamok arra vállalnak kötelezettséget, hogy az igazolást kölcsönösen elismerik olyannak, amelynek birtokában mentesülni lehet az esetleg még fennálló nemzeti hatóságok által elrendelt intézkedések alól. Ez a gyakorlatban a karanténkötelezettséget és a tesztelési kötelezettséget jelenti. Ha egy tagállam továbbra is karanténra vagy tesztelésre kötelezi a digitális zöldigazolvány birtokosait, akkor erről értesítenie kell a Bizottságot és az összes többi tagállamot, és meg kell indokolnia ezt a döntését.
Nyugati vakcina: automatikus könnyítés
Az Európai Bizottság javaslata alapján a beoltott személy bármely Covid19-oltóanyagról kaphat oltási bizonyítványt. Ebből a szempontból tehát nincs különbség nyugati és keleti vakcina között. Azonban a részletesebb szabályozásnál azt olvashatjuk, hogy “a szabad mozgás korlátozásának feloldásakor a tagállamoknak az uniós forgalombahozatali engedéllyel rendelkező védőoltások zöldigazolványait kell majd elfogadniuk. A tagállamok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy ezt kiterjesztik azokra az uniós utazókra is, akik más védőoltást kaptak.” Vagyis a kedvezmények az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákra vonatkozik, ha valaki ezen a körön kívül eső vakcinával rendelkezik, akkor a célország hatóságaié a döntés joga.
Ebből a szempontból az Európai Parlament tárgyalási álláspontja egy kicsit eltérő, sőt, kevésbé megengedő. Az EP ugyanis a következőképpen fogalmaz: “Minden tagállam maga döntheti el, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogad-e, amely legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szerepel.” Ha ezt a listát megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a kínai oltás napokon belül megkaphatja ezt a minősítést, a Szputnyik esetében azonban még júniusban is vizsgálatokat valószínűsítenek.
Mindenesetre ezek fényében arra lesz szükség, hogy a magyar kormány megpróbáljon kétoldalú megállapodásokat kötni a 26 uniós tagállammal.
Magyar ellenállás
A javaslatot 540 szavazattal, 119 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett támogatta az Európai Parlament. A magyar európai parlamenti képviselők nem értettek egyet a vakcina származása szerint megkülönböztetéssel, bár ezt eltérően indokolták. Az egész javaslatról a következőképpen szavaztak:
Igen: Gyöngyösi Márton (Jobbik), Ujhelyi István (MSZP)
Nem: a Momentum 2, a Fidesz 12 és a KDNP egy képviselője
Tartózkodott: a Demokratikus Koalíció négy képviselője.
A plenáris vitában két politikus szólalt fel. A momentumos Donáth Anna ezt mondta: “A javaslat csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott védőoltásokat vonja automatikusan ebbe a körbe. Ezzel több mint egymillió magyar uniós polgár, akit keleti védőoltással oltottak be, az ő utazási jogosultságaikat szűkíti ahhoz képest, akiket nyugati vakcinával oltottak be. Szerintem ez elfogadhatatlan, nem nevezhetjük európai megoldásnak.” Hidvéghi Balázs fideszes képviselő szerint „egy vakcinának nincs világnézete, csak hatásfoka”. Úgy véli, az európai polgárok joggal teszik fel a kérdést: ami más országoknak sikerült, Európának miért nem? „A késlekedés és szerencsétlenkedés minden egyes napjával az Unióba vetett állampolgári bizalom rendül meg” – hangsúlyozta. Azt is elmondta, hogy Európának a realitásokat kell elfogadnia, ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy válogasson az oltások között.
A többiek közleményeket adtak ki. Ujhelyi István azt írta, hogy támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyek eltörölték volna a vakcinák közötti különbségtételt, ezek elbuktával azonban a végső szövegre igen-nel szavazott, mert szerinte a turizmusnak szüksége van erre a lépésre. “Továbbra is fenntartom, hogy egyetlen módon lehetne megnyugtatóan rendezni ezt a helyzetet: ha az orosz és a kínai oltóanyag-gyártók vállalnák az EMA soron kívüli vizsgálatát és engedélyeztetési folyamatát” - véli Ujhelyi.
Gyöngyösi Márton Facebook-oldalán azzal magyarázta döntését, hogy meggyőződése szerint “a kínai és orosz gyártók vakcinái is megkapják hamarosan az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak az engedélyét, az európai államok többsége pedig nem fog diszkriminálni az EMA és a WHO engedélye, keleti és nyugati vakcinák között. A legkedveltebb turistacélpontnak számító országok egy része (pl. Görögország, Ciprus, Horvátország) egyébként már most világossá tette, hogy - nagyon helyesen - nem fog diszkriminálni egyetlen turistát sem a vakcina alapján.”
Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció négy EP-képviselője nevében tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy szerintük “most tisztán látszik, hogy Orbánék dacból, érdekből, ocsmány módon több százezer magyart vertek át, hitegették őket, hogy a portyázóik által összehordott keleti vakcinák pontosan ugyanannyit érnek az Unióban, mint az EU-s hatóság által engedélyezettek”.
Lesz-e ingyen teszt?
Az továbbra sem világos, hogy sikerül-e egységesíteni a tesztek árát, vagy pedig abban megállapodni, hogy ezek ingyenesek lesznek. Amennyiben továbbra is – tagállamonként sokszor eltérő összegeket – kellene fizetni a tesztekért, az hátrányos megkülönböztetést jelentene azoknak, akik még nem voltak betegek, vagy pedig különböző okokból nem tudnak/akarnak oltakozni. Az Európai Bizottság javaslatai között szerepel, hogy a tavaly már alkalmazott közös uniós közbeszerzés keretében rendeljenek akár több százmilliós tételben a tagállamok teszteket, amelyeket aztán ingyenesen tehetnek elérhetővé polgáraik számára.
