Ukrajnát megrázta az a korrupciós botrány, amelyben a gyanúsítottak állítólag több millió dollár értékű kenőpénzekről tárgyaltak erőművek védelméért cserébe, miközben az orosz bombák záporoztak rájuk, és a polgárokat hidegbe és sötétségbe taszították.
De nem csak a vádaknak van nagy súlya, hanem az érintett szereplőknek is. Ott vannak közöttük a kormány legmagasabb szintű tagjai is, többük Volodimir Zelenszkij elnök közeli munkatársa.
A nyomozást ráadásul olyan korrupcióellenes intézmények folytatták, amelyeket Zelenszkij megpróbált elhallgattatni, mielőtt az orosz teljes körű invázió óta látott legnagyobb utcai tüntetések nyáron visszavonulásra kényszerítették.
Mindeközben a korrupció forró téma Ukrajna nemzetközi hírneve szempontjából is.
A második világháború óta Európa legnagyobb konfliktusában küzdő, ostromlott nemzet nyugati támogatásának kritikusai igyekeztek lekicsinyelni az ország átláthatóságának javítására irányuló intézkedéseit, mióta Ukrajna 2014-ben az utcai tömegtüntetések után kiszabadult Moszkva befolyása alól.
A tét hatalmas.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupcióellenes felügyelet vizsgálja Ukrajnában az energiaszektort
Kik a gyanúsítottak?
Több személy is érintett a Midas-műveletnek nevezett folyamatban lévő nyomozásban.
Az állítólagos vezéralak Timur Mindics, a Kvartal 95 színtársulat társtulajdonosa, amelynek Zelenszkij is társtulajdonosa volt, mielőtt elnökké vált. A vállalkozás fontos eszköz volt a jelenlegi elnök számára, hogy komikusként és színészként népszerűségre tegyen szert, mielőtt belépett a politikába.
A 46 éves Mindics üzleti partnere volt Ihor Kolomojszkij milliárdosnak is, aki támogatta Zelenszkij 2019-es elnöki kampányát, és aki 2023 óta előzetes letartóztatásban van csalás és pénzmosás vádjával.
Bűnüldözési források szerint Mindics röviddel azelőtt hagyta el Ukrajnát, hogy november 10-én a rendőrség házkutatást tartott otthonában. Az ügyről nem nyilatkozott.
Viktor Csumak, aki 2019-20-ban katonai főügyész, 2020-ban pedig ügyvivő főügyész volt, a Szabad Európa ukrán szolgálatának elmondta, hogy Ukrajna háborús utazási korlátozásai miatt „teljesen lehetetlen, hacsak nem segítik a bűnüldöző szervek az illetőt”, gyorsan elhagyni az országot.
Egy másik, az ügyben érintett magas rangú személyiség Herman Haluscsenko, akit november 12-én felfüggesztettek igazságügyi miniszteri tisztségéből. Korábban energiaügyi miniszterként dolgozott.
Haluscsenko kijelentette, hogy a vállalja bírósági eljárást és védekezni fog a vád ellen, amely szerint állítólagos kenőpénz-ügyletekben „személyes hasznot” szerzett volna Mindicstől.
Az ügyben érintett még Rusztem Umerov volt védelmi miniszter, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, valamint Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettes.
Umerov tagadta a részvételét, Csernisov ellen pedig már júniusban vádat emeltek egy másik korrupciós ügyben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) felvételein a gyanúsítottak beceneveket használtak egymás között. Mindics Karlson volt, Csernisov pedig Che Guevara.
November 12-én Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter benyújtotta lemondását, miután Zelenszkij a távozását kérte. A miniszter kitartott amellett, hogy nem sértett törvényt.
Mik a vádak?
A NABU és a Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) szerint egy „magas szintű bűnszervezet” 100 millió dollárnyi kenőpénzt sikkasztott el az energetikai szektorban.
A figyelem középpontjában az Energoatom, az állami tulajdonú atomenergia-ipari vállalat áll, amelynek éves bevétele körülbelül 4,7 milliárd dollár. A gyanúsítottak állítólag 10-15 százalékos visszatérítést számítottak fel az Energoatom magán alvállalkozóitól cserébe azért, hogy szerződéseiket érvényben tartsák.
Az egyik NABU-felvételen hallható, ahogy Ihor Mironjuk, a volt energiaügyi miniszter tanácsadója nyilvánvalóan azzal fenyegetőzik, hogy felmondja ezeket a szerződéseket.
„Teljesen tönkre fogunk tenni titeket... Minden alkalmazottatokat besorozzuk a hadseregbe” – hallható a felvételen. Mironjuk tagadja, hogy bármi szabálytalanságot követett volna el.
Egy másik felvételen a résztvevők arról beszélgetnek, hogy kössenek-e szerződéseket az energetikai létesítmények légitámadások elleni védelmére szolgáló szerkezetek építésére.
A NABU a nyomozás részeként 70 házkutatást végzett és ezer órányi titkos hangfelvételt készített.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna visszaállítja a korrupcióellenes ügynökség függetlenségét a tiltakozások után
Mennyire súlyos a helyzet?
A lehetséges következmények egyelőre beláthatatlanok.
Oroszország teljes körű inváziójának negyedik évfordulója közeledtével több millió ukrán él át kimondhatatlan nehézségeket. Ezek közé tartoznak a gyakori áramkimaradások is, mivel Oroszország az energiainfrastruktúrát veszi célba, hogy gyengítse Ukrajna háborús erőfeszítéseit és aláássa a morált.
A tél közeledtével pedig a nyomás egyre nagyobb.
Timofij Milovanov, az Energoatom felügyelőbizottságának tagja november 11-én lemondott azt állítva, hogy a vállalatnál a botrányra adott válaszra vonatkozó javaslatait figyelmen kívül hagyták.
„Minden eltűnt hrivnya, legyen az ellopott vagy egyszerűen csak rosszul elköltött, életekbe kerülhet a frontvonalon” – nyilatkozta a Szabad Európának.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője „rendkívül sajnálatosnak” nevezte a botrányt, hozzátéve, hogy fontos, hogy Kijev komolyan vegye azt.
Mint megjegyeztük, a vádak rendkívül közel állnak Zelenszkij elnökhöz, Ukrajnában pedig nem maradt észrevétlen, hogy néhány hónappal ezelőtt lépéseket tett a NABO és a SAPO függetlenségének korlátozására.
Akkorra a nyomozók már jócskán előrehaladtak a 15 hónapos műveletben, amely csak most került nyilvánosságra.
A két ügynökség ellen tett lépések arra késztették az embereket, hogy tiltakozásul az utcára vonuljanak, annak ellenére, hogy ezzel potenciális célponttá tették magukat az orosz légitámadások számára. A kérdés érzékenységét hangsúlyozta egy tüntető, aki a háborúhoz kapcsolta azt egy plakáttal, amelyen az állt: „Ez nem az a jövő, amiért a testvérem meghalt”.
Ukrajna nyugati támogatói, akik már régóta erősködnek, hogy Kijev javítsa a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát, tovább növelték a nyomást, és sürgették Zelenszkijt, hogy vonja vissza a döntést. Kevesebb mint 72 órával azután, hogy aláírta a NABU és a SAPO autonómiáját megszüntető törvényt, benyújtott egy törvényjavaslatot annak visszaállításáról.
„Nem zárhatom ki, hogy ez [a nyomozás] volt az oka a NABU-ra nyáron gyakorolt nyomásnak. Nem zárhatom ki” – mondta Csumak, a volt ügyész.
„Ez egy kísérlet volt az összes ügy átadására – először is, hogy megszerezzék azok anyagait, másodszor pedig, hogy egy másik szervnek adják át azokat.”
Milovanov nem hiszi, hogy Zelenszkij megpróbálta volna eltussolni az ügyet. „Az elnök egyértelműen kijelentette, hogy ítéleteket kell hozni” – mondta.
A percepciók azonban fontosak, és nem csak Ukrajnában. A Kijevnek katonai és gazdasági támogatást nyújtó nyugati kormányoknak igazolniuk kell segítségüket a választóik előtt, és ez a botrány nem könnyíti meg a dolgukat.
„A bizalom forog kockán – a lakosság, a hadsereg és a nemzetközi partnerek körében. Sem a felügyelőbizottság feloszlatása, sem néhány személy elítélése, sem új ellenőrzések nem fogják teljesen helyrehozni a keletkező károkat” – mondta Mattia Nelles, a German-Ukrainian Bureau társalapítója és ügyvezető igazgatója.
„Kisebb változtatások már nem lesznek elegendőek a bizalmatlanság áthidalásához, nagyobb dolgokra van szükség. Ellenkező esetben ez fordulópontot jelenthet Zelenszkij elnökségében” – tette hozzá a Németországban az Ukrajnának nyújtandó erőteljesebb támogatás mellett síkra szálló közösség vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Küzdelmesek, de bizakodásra adnak okot Ukrajna korrupcióellenes törekvései
