Házak, iskolák és kórházak semmisültek meg, egész városrészek tűntek el. A műholdfelvételekből jól látszik, hogy milyen mértékű pusztítást vitt végbe Oroszország háborúja Ukrajnában.

A három évvel ezelőtt megindított totális orosz invázió hatalmas pusztítást hagyott maga után Ukrajna-szerte, becslések szerint mára minden tizedik lakóingatlan megrongálódott vagy megsemmisült. Noha egyes ukrán városokban folyik az újjáépítés, a műholdképek jól mutatják az Oroszország háborúja által okozott rombolás mértékét.

A kelet-ukrajnai Bahmut volt a háború egyik legvéresebb csatájának helyszíne. A pezsgőiparáról ismert városban hetvenezer ember élt az invázió előtt. 2023 májusában a polgármester, Olekszij Reva arról számolt be, hogy Bahmut „romokban és hamuban” hever, a tisztviselők becslése szerint mindössze ötszáz lakosa maradt.

Szakértők szerint tavaly 576 oktatási intézmény pusztult el vagy rongálódott meg az országban; ez több mint kétszerese az előző évi számoknak. A Save the Children nevű nemzetközi civil szervezet januárban rámutatott, hogy Ukrajnában több ezer gyerek tanul online vagy föld alatti tantermekben. „Az ukrajnai oktatási létesítmények bombázása sérti a nemzetközi humanitárius jogot, teljesen elfogadhatatlan. Azonnal be kell fejezni a támadásokat” – mondta januárban Szonya Hus, a szervezet ukrajnai igazgatója.

Az Azovi-tenger partján fekvő, kelet-ukrajnai Mariupolban 2018-ban felújították a város legmodernebb oktatási intézményének tartott, 66. számú iskolát, amelyet 2022. március 10-én lebombáztak. A rombolás továbbra is látható.

A Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság közös jelentése tavaly februárban 486 milliárd dollárra becsülte Ukrajna újjáépítésének költségét.

A kelet-ukrajnai Marjinka lakossága körülbelül kilencezer fő volt a háború előtt. 2022 novemberére kiürült, miután szinte a földdel vált egyenlővé. A mai napig lakatlan.

Olekszij Csernyiszov ukrán miniszterelnök-helyettes a hónap elején azt mondta, hogy Ukrajnának meg kell dupláznia bruttó hazai termékét (GDP) az újjáépítéshez. Kiemelte, hogy a jelenlegi termelékenységi szint mellett akár 4,5 millió munkavállaló is hiányozhat Ukrajnából.

A kelet-ukrajnai sóbányavárosban, Szoledarban is heves harcok zajlottak, elpusztult az infrastruktúra nagy része.

Egy 2024 tavaszán végzett felmérés szerint a Kijev melletti Irpinyben, valamint a délkeleti Harkivban is sokan a saját pénzükből építették újjá az otthonukat. A megkérdezett harkiviak mintegy harmada, az Irpinyben élőknek pedig a fele mondta azt, hogy támogatást kért az ukrán kormány eRecovery programja keretében. A saját pénzüket költők több mint hetven százaléka nem hisz abban, hogy vissza fogják téríteni.

A keleti Rubizsnyében 2022 márciusban zajlottak a legsúlyosabb összecsapások. A város az év májusa óta orosz megszállás alatt áll.

A Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az ENSZ tavaly decemberi értékelése szerint az országban legalább minden tizedik otthon megrongálódott vagy megsemmisült.

2022-ben az inváziós erők folyamatos bombázásnak vetették alá a keleti Luhanszki területen lévő Szeverodonyecket. Az orosz katonákat rövid időre sikerült kiszorítani a városból, de visszatértek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég egy interjúban kijelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasági befektetésekkel is hozzá kíván járulni Ukrajna hosszú távú függetlenségéhez, például közös vállalatok létrehozása révén az ott található ásványkincsek kitermelése érdekében. Szerinte ez segítené Washingtont az Ukrajnában elköltött dollármilliárdok megtérülésében. A pénz egy részét visszaforgatnák a pusztítás utáni újjáépítésre.

Az egykor 14 ezer embernek otthont adó, dél-ukrajnai Orihiv az invázió kezdete óta a frontvonalban van. A jelentések szerint már csak pár százan maradtak a városban.