A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés komoly előnyt szerzett a franciaországi parlamenti választások első fordulójában vasárnap. A közvélemény-kutatók előrejelzése szerint a párt közel került ahhoz, hogy a második forduló után kormányt alakíthasson.
Komoly pofon ez Emmanuel Macron centrista elnöknek a kockázatos döntés, az új választások meglepetésszerű kiírása után.
Amikor június 9-én vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választáson, és feloszlatta a Nemzetgyűlést, Macron arra játszott, hogy a történelmileg az antiszemitizmushoz kötődő, bevándorlásellenes párt nem fogja megismételni a sikert, amikor a franciák a saját sorsukról döntenek.
De nem így történt. Miután a francia közvélemény-kutató intézetek azt jelezték, hogy a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei országosan a szavazatok körülbelül egyharmadát szerezhették meg vasárnap, Macron miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy Franciaországnak a második világháború óta először szélsőjobboldali kormánya lehet, ha a választók nem fognak össze a meghiúsítására a jövő vasárnapi, második fordulóban.
„A szélsőjobb a hatalom kapujában áll” – mondta Gabriel Attal miniszterelnök. Kétszer is katasztrofálisnak minősítette a Nemzeti Tömörülés politikai ígéreteit, és kijelentette: a második fordulóban „egy szavazat sem juthat a Nemzeti Tömörülésnek. Franciaország nem ezt érdemli.”
A francia közvélemény-kutató intézetek előrejelzései szerint a Macron-féle centrista pártcsoport messze lemaradva a harmadik helyen végzett az első fordulóban a Nemzeti Tömörülés és az új baloldali pártkoalíció mögött. Az utóbbi résztvevői azért egyesítették erőiket, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülését.
A parlamenti többség megszerzése lehetővé tenné a Nemzeti Tömörülés vezetőjének, Marine Le Pennek, hogy miniszterelnököt csináljon 28 éves pártfogoltjából, Jordan Bardellából, és feltegye a koronát több éve tartó törekvésére a párt imázsának megváltoztatására – arra, hogy a tömörülés kevésbé legyen riasztó a mainstream szavazók számára. Marine Le Pen apjától, Jean-Marie Le Pentől örökölte meg az akkor még Nemzeti Frontnak nevezett pártot, akit többször elítéltek rasszista és antiszemita gyűlöletbeszédért.
A Nemzeti Front azonban még nem tart itt. Újabb kemény kampányhét indult a jövő vasárnapi, döntő szavazás előtt, a választás végső kimenetele továbbra is bizonytalan.
Le Pen a kék-fehér-piros francia zászlókat lengető, ujjongó tömeg előtt arra szólította fel támogatóit és azokat a választókat, akik az első fordulóban nem rájuk adták le a voksukat, hogy biztosítsák a törvényhozásban a Nemzeti Tömörülés többségét. Ez a forgatókönyv kínos hatalommegosztási megállapodásra kényszerítené Bardellát és Macront. Macron, akit először 2017-ben választottak meg, közölte, hogy nem mond le az elnöki posztról második mandátuma 2027-es lejárta előtt.
„A franciák majdnem eltörölték a macronista blokkot” – mondta Le Pen. Az eredmények azt mutatják, hogy a választók „valami újat szeretnének hétévnyi gőgös és rozsdásodó hatalomgyakorlás után” – tette hozzá.
Az előzetes hivatalos eredmények figyelemre méltó szélsőjobboldali sikereket mutatnak. Maga Le Pen egyike annak a hat jelöltnek, akik a Nemzeti Tömörülés színeiben egyéni mandátumhoz jutottak Pas-de-Calais-ben, Észak-Franciaország egykor erősen iparosodott térségében: vasárnap a szavazatok több mint ötven százalékát szerezték meg a saját körzeteikben, ami azt jelenti, hogy nem kell részt venniük a második fordulóban. A Nemzeti Tömörülés jelöltjei a régió mind a hat másik körzetében vezetnek a második forduló előtt.
Csak a második fordulóban derül ki, hogy Le Pen pártja és szövetségesei megkapják-e azt az abszolút többséget, amelyre szükségük lenne a kényelmes kormányalakításhoz, majd Macron számos kulcsfontosságú bel- és külpolitikai programjának lebontására tett ígéreteik végrehajtásához. Az utóbbiak között szerepel a nagy hatótávolságú francia rakéták ukrajnai szállításának leállítása az Oroszország teljes körű inváziója elleni háborúban. A Nemzeti Tömörülést történelmi szálak fűzik Oroszországhoz.
A szélsőjobb konfrontatívabb hozzáállása az Európai Unióhoz, tervei a Macron-féle nyugdíjreform eltörlésére és a Nemzeti Tömörülés finanszírozási forrás megjelölése nélkül tett ígérete a vásárlóerő növelésére az európai pénzügyi piacokat is megijesztheti.
A Nemzeti Tömörülés ellenfelei a polgári szabadságjogokat féltik, ha a párt átveszi a hatalmat. Maga Macron arra figyelmeztetett, hogy a szélsőjobb a polgárháború útjára terelheti Franciaországot. A rendőrség hatalmának növelésére és a bevándorlás megfékezésére irányuló tervei szintén riasztók sokak, köztük a kisebbségek számára. A Nemzeti Tömörülés régóta ellenséges a francia muszlim közösséggel szemben.
Egyes közvélemény-kutató intézetek előrejelzései alapján a szélsőjobboldal számára legoptimálisabb forgatókönyv szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei együtt megszerezhetik azt a 289 mandátumot, amely az abszolút többséghez kell az 577 tagú Nemzetgyűlésben.
Az is előfordulhat, hogy ez nem történik meg, és egyetlen választási blokk sem jut egyértelmű többséghez – mondják a közvélemény-kutatók. A kétfordulós választási rendszer miatt nehéz bármit megjósolni.
A szélsőjobb ellenfelei már vasárnap éjjel stratégiát dolgoztak ki, hogyan fogják össze a szavazatokat a Nemzeti Tömörülés ellen a második fordulóban – egyes körzetekben jelöltjeik visszaléptetését tervezik, hogy növeljék egy másik jelölt esélyeit szélsőjobboldali riválisa legyőzésére.
A magas – a közvélemény-kutatók becslése szerint legalább 66 százalékos – részvételi aránnyal visszájára fordult a választók csaknem három évtizede csökkenő érdeklődése a parlamenti választások első fordulója iránt Franciaországban. Hogy ennyien szavaztak, főleg olyankor, amikor már sokan a hagyományos nyári vakációra készülnek, vagy meg is kezdték, azt mutatja, hogy a gyors kampány és nagy tétje mennyire felizgatta a választókat. Sok szavazó látott lehetőséget arra, hogy új kormányt kényszerítsen Macronra, elégedetlenségének adjon hangot elnökségével szemben, és irányváltást kényszerítsen ki.
Sok választó csalódott Macronban, és aggódik az infláció és más gazdasági gondok miatt. A Nemzeti Tömörülés meglovagolta ezt az elégedetlenséget, különösen olyan online platformokon, mint a TikTok, erőteljesen kampányolt az emelkedő megélhetési költségek és a bevándorlás ellen.
A kampányban egyre erősödött a gyűlöletbeszéd.
A Nemzeti Tömörülés megkérdőjelezte olyanok jogát az állampolgársághoz, akik már Franciaországban születtek, és csorbítani kívánja a kettős állampolgársággal rendelkező franciák jogait. Bírálói szerint ez aláásná az emberi jogokat, és veszélyt jelent Franciaország demokratikus eszméire.
