Éles vita folyt a parlamentben a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról. Az ellenzék szerint a jogszabály szándékosan fogalmaz homályosan a leendő Szuverenitásvédelmi Hatóság jogköreivel kapcsolatban.
Már a keddi napirend előtti felszólalások is a Fidesz által beterjesztett szuverenitásvédelmi törvénycsomag jegyében teltek az Országgyűlésben az MTI tudósítása szerint. Oláh Lajos (DK) a 2014-es, 2018-as és 2022-es választásokon történt visszaélésekkel kapcsolatban kérte számon a kormányt. Szerinte Erzsébetvárosban és Terézvárosban több esetben elhunytak neve volt a Fidesz ajánlóívein, illetve a Fidesz és bizonyos „kamupártok” listáin ugyanazok a nevek szerepeltek. Azonban addig „altatták” ezeket az ügyeket, amíg el nem évültek, vagyis nem volt érdemi felelősségre vonás – sérelmezte.
Azt kérdezte: a rendőrség miért nem volt hajlandó érdemben nyomozni, a kormány pedig milyen javaslatot készített az elmúlt tíz évben annak érdekében, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő?
Ezért kell a törvény?
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: ha a képviselő felvet egy választási csalást, akkor jobb lenne, ha „a saját háza táján söprögetne először”, hiszen kiderült, hogy 2022-ben az egész baloldal dollármilliókból kampányolt. Jelezte: ezekben az ügyekben például pénzmosás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. „Éppen azért van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre, mert az megtiltja, hogy választási kampány során külföldi pénzeket használjanak fel Magyarországon.”
Szászfalvi László (KDNP) azzal vádolta a baloldalt, hogy a 2022-es választási kampányban „saját hazáját akarta kiárusítani”, felrúgva az elmúlt 33 év politikai konszenzusát. Hozzátette: ezért döntött úgy a kormányoldal, hogy a „hazaárulással felérő”, ilyen és ehhez hasonló cselekmények a jövőben alkotmányjogi és büntetőjogi értelemben sem maradhatnak következmények nélkül.
Szerinte a Fidesz–KDNP-frakciószövetség által benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag célja, hogy a jövőben megakadályozzanak minden külföldi befolyásolást célzó kísérletet. A magyar emberek számíthatnak a kormánypártokra és a kormányra, és mi is számítunk a magyar emberek véleményére és támogatására a nemzeti konzultáció során, amelynek tétje a magyarok jövője – jelentette ki a KDNP-s képviselő, hozzátéve: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását.
Brüsszel, Brüsszel, Brüsszel
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: Brüsszel folyamatosan azon dolgozik, hogy ráerőltesse Magyarországra elhibázott háborús és migrációs politikáját, a genderideológiát, emellett pedig folyamatosan támadja Magyarország szuverenitását. Szerinte ehhez „társakat is találnak (…) a Soros-pénzekből kitömött magyar dollárbaloldalt”. A szuverenitásvédelmi törvényjavaslat egyik célja éppen az, hogy megakadályozza és feltárja ezeket az „idegen, külföldi beavatkozási kísérleteket”. Kitért arra: számos brüsszeli föderalista javaslat is veszélyezteti a magyar szuverenitást, ezért fontos, hogy a nemzeti konzultációban egyértelmű véleményt nyilvánítsanak az emberek.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter expozéjában kijelentette: napi szinten éri támadás a szuverenitást, ez ellen védekezni kell. A tárcavezető kiemelte: szuverenitásunk megőrzése talán az egyik legfontosabb feladattá vált Magyarországon. A most tárgyalt Alaptörvény-módosítás, valamint törvénymódosítás sorsfordító jelentőségű, hiszen „a legutóbbi választásokat követően már bebizonyosodott, hogy bizonyos nemzetközi erők arra törekszenek, hogy beavatkozzanak a magyar választások eredményébe”, és ezzel befolyást szerezzenek Magyarországon.
Hangsúlyozta: nagyon erős az a törekvés, hogy kivegyék a magyarok kezéből az önrendelkezés jogát, és Európa olyan birodalommá váljon, ahol a nemzetállamok helyébe egy Európai Egyesült Államok lép. Ezt nem hagyhatjuk, hiszen ez hosszú távon óriási károkat okozhat Magyarországnak – mondta a miniszter.
„Alkotmányos önazonosságunk”
„Alkotmányos önazonosságunknak a megőrzése kiemelt feladat” és komoly próbatétel is. Évek óta történnek kísérletek arra, hogy megsemmisítsék, átalakítsák ezt az önazonosságot, külföldiek befolyást szerezzenek Magyarországon, külföldi személyek és szervezetek szeretnék az akaratukat érvényesíteni – közölte. Emiatt „hazánknak, minden országgyűlési képviselőnek és mindenkinek ez ellen a leghatározottabban fel kell lépnie”.
Varga Judit volt igazságügyi miniszter arról beszélt: Magyarország sorsáról csakis a magyar emberek dönthetnek, az ország szuverenitásának védelme kiemelt jelentőségű. Az előterjesztőként felszólaló politikus „természetes magyar reflexként” beszélt arról: Magyarország nem engedheti, hogy bárki korlátozza a függetlenségét.
Szerinte „évek óta ismertek a nyilvánosság előtt is a befolyásszerzési kísérletek Magyarországon; ismert tény, hogy 2022-ben külföldről akarták befolyásolni az országgyűlési választásokat, ezt igazolta az egységes baloldal támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is”.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Szuverenitásvédelem magyar módra
Varga Judit elmondta: a törvényjavaslatok alapján kiterjesztik a pártokra vonatkozó szabályozást a civil szervezetekre, egyesületekre, így nem fogadhatnak el külföldi támogatást az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választási kampányban. A Büntető törvénykönyvben új tényállás lesz a választói akarat tiltott befolyásolása, valamint tiltani fogják a választói akarat befolyásolása érdekében külföldről érkező támogatás felhasználását. Az „alkotmányos önazonosság védelme érdekében” független szervként létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka az ország jövője szempontjából nagyon fontosnak nevezte a szuverenitásvédelmi javaslatcsomagot, amely azt célozza, hogy biztosítsák a demokratikus elszámoltathatóságot, és megteremtsék Magyarországon a külföldi befolyástól mentes, szabad és tisztességes választásokat.
Eddig is tiltott volt a külföldi kampánytámogatás
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar törvények alapján eddig is tiltott volt a pártok számára a külföldi támogatás elfogadása, és 1990 óta ebben konszenzus volt a magyar politikai pártok között. Azonban – folytatta – kiderült, hogy a 2022-es választásokon a baloldalhoz mintegy négymilliárd forint jutott amerikai demokrata körökből és egy svájci alapítványtól az ellenzék közös kampányát szervező Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül, míg a Karácsony Gergelyhez köthető 99 Mozgalomhoz 506 millió forint támogatás érkezett euróban, angol fontban és forintban. Hangsúlyozta: valamennyi országban, ahonnan ezek a támogatások befolytak, tiltott a külföldi kampányfinanszírozás, bűncselekménynek, szigorú jogszabálysértésnek minősül.
A szuverenitásvédelemi előterjesztés „becsukja a kiskaput” a választási trükközés előtt, ezután akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az, aki külföldi pénzt használ fel a kampányában, valamint a javaslat létrehoz egy elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet is végző független állami szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely vizsgálja és nyilvánosságra hozza a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket.
Ehhez kapcsolódóan: Kvíz: Szuverenitásvédelem orosz mintára? Hogy működik a külföldiügynök-törvény Oroszországban?
A magyar választóknak joguk van tudni, hogy az általuk támogatott politikusok, pártok honnan kapnak támogatást és milyen érdekeket képviselnek, a hazát szolgálják, vagy a külföldi finanszírozóikat – hangoztatta Zsigó Róbert. „A célunk az, hogy ne lehessen pénzért büntetlenül árulni a hazát, mert Magyarország nem eladó, Magyarország a magyaroké” – jelentette ki.
„Nem szolgálják a nemzeti érdeket”
Arató Gergely, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a javaslatok nem szolgálják a nemzeti érdeket és Magyarország szuverenitásának védelmét, céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról, és megerősítsék azt a fideszes hatalmat, amely az ország kifosztásával és az állampolgárok jogainak korlátozásával néhány „fideszes milliárdos gazdagítására” törekszik. Károsnak, elfogadhatatlannak és a szabadságot korlátozónak nevezte az előterjesztéseket, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „új koncepciós szervezetként” értékelte, amelynek szerinte az lesz a feladata, hogy bármikor bárkit – akár pártot, civil szervezetet vagy sajtóterméket – megvádolhasson azzal, hogy külföldi ügynök.
A képviselő szerint valójában nem az Európai Unió vagy a NATO veszélyezteti a magyar szuverenitást, hanem a kormányoldal. Az veszélyezteti a szuverenitást, hogy „Orbán Viktor Putyin elnök kanapéján feszengve várja az utasításokat”, hogy „nincs az a közép-ázsiai diktátor, akinek a kormány ne keresné a kegyeit”, és hogy kínai vasutat építenek, száz évre eladósítva az országot – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan üldözzem úgy a civileket, hogy ne sértsem meg a szövetségesemet? Szuverenitás és a határon túli támogatások
Szerinte a kormány – miközben arról beszél, milyen „csúnya dolog”, ha külföldi országok belebeszélnek egy másik ország választási kampányába – folyamatosan beavatkozik különböző országok választási kampányába, például Szerbia vagy Szlovénia esetében. Itthon pedig a kormány közpénzmilliárdokat költ „nemzeti konzultációnak hazudott fideszes kampányra”, egyes civil szervezetek, így például a CÖF vagy a Megafon szintén sok milliárd forintért ismétli a kormánypártok választási szlogenjeit. Úgy vélte: a tiszta kampányfinanszírozás legnagyobb akadálya ma nem az ellenzék, hanem a kormányoldal. Leszögezte: pártok eddig sem fogadhattak el külföldi finanszírozást, a DK nem is tett ilyet sem 2022-ben, sem máskor.
„Megfélemlítési törvény”
Simicskó István (KDNP) kiemelte: a szuverenitás nagy érték, könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni. Az állam feladata a társadalmi élet kereteinek biztosítása, ezt pedig akkor tudja megtenni, ha szuverén módon működik – jegyezte meg. A nemzetközi jog is a szuverén államok együttműködésén alapul; amely nemzetek nem tudták megvédeni a szuverenitásukat, azok eltűntek.
A XXI. század a veszélyek százada, erre reagálnia kell a magyar államnak, vissza kell például utasítani a magyar választásokba való külföldi beavatkozást, hogy a népakarat szabadon érvényesülhessen – hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy voltak olyan ellenzéki politikusok, akik a legutóbbi kampányban igénybe vettek külföldi támogatást.
Ehhez kapcsolódóan: A párt ökle bárkire lesújthat – a Fidesz szuverenitásvédelmi törvényjavaslata
Mint kiemelte, ezekhez a kihívásokhoz a jogrendszernek is alkalmazkodnia kell, és meg kell oldani, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Figyelmeztetett arra is, hogy a hibrid hadviselés korában akár nem állami szereplők is képesek arra, hogy káoszt idézzenek elő egy államban, ennek kivédésére fel kell készülni. A javaslat védelmi intézkedés, erősíti Magyarország szuverenitását, ezért a KDNP támogatja – közölte.
Gurmai Zita (MSZP) úgy vélte: a „megfélemlítési törvényben” nincs szó az ország önállóságáról. Az a célja, hogy féljenek tőle, ezért állítják fel a „megfélemlítési hivatalt”, amely pontos szabályok híján bárkit megbélyegezhet.
Felidézte, hogy néhány éve egy izraeli cég állásinterjúnak álcázva dolgozott kormánykritikus magyarok ellen. A hivatal „nem a nemzetet fogja védeni, hanem a Fidesz hatalmát”, a Fidesz arra használja, hogy befolyásolja, megakadályozza a demokratikus vitát. A javaslat szerint a hivatal ellen nem lehet pert indítani, így a törvény politikai bunkósbotot ad a Fidesz kezébe – fogalmazott.
A Fideszre nem vonatkozik?
A képviselő szerint a külföldi befolyásolás tilalma nem vonatkozik a Fideszre, amely a kétezres években külföldi pénzből finanszírozta rendezvényeit, majd tavaly a kormány nyomására az MKB tizenegymillió euróval finanszírozta Marine Le Pen kampányát, de a Fidesz beavatkozott a szlovén és a spanyol választásokba is.
A cél az ellenzék teljes ellehetetlenítése, ezért korlátozzák a belföldi adományozást is, miközben a kormány hatalmas állami támogatással segíti a Fidesz kampányát – figyelmeztetett, hozzátéve: a „megfélemlítési hatóság” felállítása az állam arculcsapása, hiszen van már ügyészség, rendőrség, állambiztonság, ráadásul az EU-s forrásokat is távol tartja majd. Az MSZP ezért visszautasítja a javaslatot.
„Orosz mintájú megfélemlítési törvénynek” nevezte a javaslatot Gelencsér Ferenc, a Momentum vezérszónoka, aki hangsúlyozta: elfogadása esetén ez a törvény is illeszkedik majd azon jogszabályok sorába, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió. A kezdeményezés célja „megfélemlíteni mindenkit, aki nem ért egyet az állampárt vélt vagy valós elveivel”, amelyek a szónok szerint mindeközben dinamikusan változnak.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Egyértelmű az orosz inspiráció a magyar szuverenitásvédelmi törvény esetében is
Gelencsér Ferenc arról beszélt: Orbán Viktor „soha nem volt még átvilágítva”, mert a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé, holott egy ilyen értelmű módosítás időszerű volna. Ha ez megtörténne, „talán megtudnánk, miért van az, hogy minden alkalommal szembemegy a teljes európai konszenzussal” – mondta.
Szuverenitási kérdésnek nevezte, hogy 33 év után sem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, akárcsak azt, hogy Paks II., azaz egy kritikus infrastruktúra esetében egy olyan állam vezetőjével kötnek titkos szerződést, amelyik szerint Magyarország nem baráti állam. Bírálta, hogy a javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét nem kell átvilágítani, holott titkos és szenzitív adatokat kérhet ki. Egyértelmű, hogy a magyar szuverenitásra az állampárt, tehát önök a legnagyobb veszély – fordult kormányoldalhoz Gelencsér Ferenc.
„Direkt vállalhatatlan”
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint „direkt vállalhatatlan” a törvénycsomag, az előterjesztő mintha szándékosan olyan javaslatot írt volna, „amelynek az Alkotmánybíróság majdnem minden pontját el fogja kaszálni”, de a nemzetközi viták és a közéleti beszélgetések a következő egy-másfél évben erről folyhatnak. Ez a javaslat gumicsontként működik – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának pártja által delegált elnöke, Sas Zoltán már korábban kezdeményezte, hogy tiltsanak meg bármiféle külföldi finanszírozást pártok, egyesületek, civil szervezetek esetében, ám akkor a kormánypárti képviselők megakadályozták a javaslat tárgyalását.
A szónok szerint az a javaslat jó volt, a most tárgyalt anyag „inkább a házmesterek uralkodásának korszakát idézi vissza”. Megemlítette: Sas Zoltán javaslatának elfogadása esetén erre a csomagra nem lett volna szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Bizalmi válságot okozhat az ellenzékben a 99 Mozgalomhoz befolyt több száz millió forintnyi adomány
A közélet bármifajta, hazugságokkal történő befolyásolása kizárandó, elítélendő – fogalmazott Z. Kárpát Dániel, kifogásolva, hogy a törvényjavaslat részét nem képező vezetői összefoglalóban a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenység kapcsán tipikusan a baloldali és liberális médiát említi az anyag, miközben a kormányoldal azt hirdeti, hogy mindenki elmondhatja a véleményét.
Hiányoznak a garanciák a törvénnyel létrehozandó új hivatal – szerinte határtalan – hatalmával szemben. Sokallta a hivatal vezetőjének javadalmazását és mandátumának hatéves hosszát.
Hangoztatta: a kormányzat rossz gazdaságpolitikájának következtében drága hiteleket kell felvennie az országnak, a kínai akkumulátorgyárak érkezésével „elképesztően erős függőség” alakul ki, miközben a kormányzat a multik elleni küzdelem helyett százmilliárdos támogatással segíti e cégeket.
Terelés
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint nem Magyarország biztonságának megvédésről, a külföldi hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek visszaszorításáról vagy a magyarok érdekeiről szól a törvénycsomag. El akarják terelni a figyelmet a valós problémákról: az inflációról, az egészségügy, az oktatás helyzetéről.
Úgy vélte, semmilyen konkrétum nincs megfogalmazva a szövegben, és azok ellen szól, akik merik kritizálni a kormány munkáját. Azonban „minket ez a törvény biztosan nem fog megfélemlíteni” – jelentette ki. Azt szolgálja a törvénycsomag, hogy „a kormány egyre jobban bebetonozza a hatalmát”.
Kifogásolta, hogy a törvény nem ad lehetőséget jogorvoslatra, ami – mondta – teljesen szembemegy az uniós alapelvekkel. Azt is említette, hogy Orbán Viktor egyedüli uniós vezetőként beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki megtámadott egy szuverén országot.
Szabó Tímea szerint valójában az orosz és a kínai befolyásolás jelent veszélyt Magyarország biztonságára. Kérdéses, miért titkos Paks II. és a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződése. Az ilyen ügyek veszélyeztetik a szuverenitást – vélekedett. Az EU értékalapon szerveződik, de a kormány nem ezt az értékközösséget, hanem Kínát és Oroszországot választja. A kormány megint balhét akar az unióval – jelentette ki.
Mi a helyzet a Kubatov-listákkal?
Dúró Dóra (Mi Hazánk) szükségesnek és indokoltnak nevezte a szuverenitásvédelmet azért, amire a baloldal „vetemedett” a tavalyi választás előtt. A törvényjavaslatok benyújtása viszont hiteltelen és álszent a Fidesz részéről, hiszen gazdaságpolitikája maga a szuverenitás feladása. A Fidesz nem tesz semmit a legnagyobb külföldi beavatkozás ellen, és állami erőforrásokat használ pártcélokra. Szerinte a tiltott befolyásolást éppen a Fidesz járatja csúcsra.
A kormány gazdaságpolitikája szintén gyengítette az ország szuverenitását, ugyanis kiszolgáltatja a gazdaságot a német járműiparnak és a kínai akkumulátorgyáraknak. A mostani kormány időarányosan is több támogatást adott multinacionális cégeknek, mint a szocialista kormányok.
Ehhez kapcsolódóan: Balkáni szintre süllyedt a magyar sajtószabadság
Dúró Dóra szóvá tette azt is, hogy sajtóhírek szerint a makói Continental gyárból kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyar dolgozókat. Ez szembemegy a szuverén Magyarország jövőképével – jelentette ki. A képviselő a választói akarat tiltott befolyásolása egyik legfontosabb eszközének tartotta az elhallgatást. Felhívta a figyelmet arra, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke ma sem jelenhet meg Magyarország legnagyobb közösségi platformján, de a közmédia és az országos tévécsatornák sem számolnak be a párt sajtótájékoztatóiról.
Kitért rá, hogy ha valóban fontosnak tartanák a szuverenitás kérdését, akkor nem engednék be a dollárbaloldal listáján bejutott képviselőket a Nemzetbiztonsági Bizottságba. Ezen kívül is lenne még bőven eszköze a kormánypártoknak, hogy fellépjenek a dollárbaloldal képviselőivel szemben.
Ha a kormány valóban meg akarná szüntetni a választói akarat tiltott befolyásolását, akkor a Kubatov-listák felszámolásával kezdhetne, emellett pedig a CÖF támogatása a legjobb példája annak, hogy a kormánypártok állami forrásokat használnak saját üzeneteik célba juttatására.
A multikkal elnéző a kormány
Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a globális nagyvállalatok is korlátozzák Magyarország szuverenitását, de a kormány azokkal szemben nem állít fel valódi korlátot. Példaként azt hozta fel, hogy az Audi és a BMW nem fizet közterhet Magyarországon, közben Németország védi Magyarországot. Ennek a politikai alkunak mi az ára? – tudakolta. Szerinte vannak olyan nemzetközi folyamatok, amelyek ellen méreténél fogva az ország nem tehet, de az ellen tudna tenni, hogy ha valakik itt végeznek gazdasági tevékenységet, annak megfizessék az árát. Ebben az esetben azonban sérül a kormány szuverenitási politikája.
Azzal folytatta, hogy Magyarországon a külföldiek korábban is finanszírozták a politikát. Ez elítélendő – hangsúlyozta. Azt mondta: többre tartja a CIA-t annál, mint hogy elérte, a nemzetközi háttérhatalmak olyan módon tegyenek Orbán Viktor ellen, hogy belenyúlnak a magyar rendszerbe, és „megtalálták a magyar politikatörténet egyik legrosszabb miniszterelnök-jelöltjét”, amely a Fidesz–KDNP-nek adta a legnagyobb kétharmados győzelmet
Súlyos probléma, hogy megtörtént a külföldi finanszírozás, ki kell vizsgálni, de ez korábban is előfordult, és nem indok arra, hogy beterjesszék e törvényjavaslatokat. A Szuverenitásvédelmi Hatóságról azt mondta: azért csinálják, mert tudják: nem lehet törvényt hozni az ellen, ami ellen harcolnak. A szuverenitás ugyanis minden helyzetben másképp alakul – jegyezte meg. Szerinte a kormány antikonformizmusában már annyira radikális, hogy csak azért csinálja a dolgokat a a külpolitikában, hogy felháborítsa a nyugatiakat.
„Brüsszelnek nem tetszik”
Bánki Erik (Fidesz) úgy értékelt: „rendkívüli válságok tépázta” időszakot élünk, amikor „kétszeresen is fontos”, hogy minden lehetséges eszközzel megvédjük a nemzeti szuverenitást. Azzal indokolta: egyre erősödő szándék van arra, hogy külföldről megpróbálják befolyásolni a magyar politikát, egyrészt a választásokat, másrészt egyes közéleti szereplők álláspontját fajsúlyos kérdésekben.
Mára „egyértelművé vált, hogy a baloldal külföldről kampánypénzeket kapott 2022-ben”. Ezt politikai korrupciónak és Magyarország szuverenitása elleni támadásnak minősítette. Ugyanakkor hangsúlyozta: a szuverenitásvédelmi törvénycsomag értelmében a jövőben sokkal szigorúbb büntetésre számíthat az, aki pénzt fogad el külföldről, és kampánycélra használja.
Arra is kitért: Brüsszelnek és a „dollárbaloldalnak” nem tetszik, hogy „Magyarország nem hagyja magát”, nem kér a háborúból, a genderpropagandából, a migránsokból és az Egyesült Államok irányításából. Úgy vélte: Magyarország ellenfelei – idesorolta a „brüsszeli bürokratákat”, az „amerikai demokratákat” és a „Soros-birodalmat” – egyszerre lépnek fel a követeléseikkel, de Magyarország nem fogadhatja el őket. Nem akarunk visszamenni oda, ahova terelni akarnak bennünket, azaz a Gyurcsány-időszakba – jelentette ki.
Homályban
Sas Zoltán (Jobbik) azt mondta: nem látja pontosan, mi lesz az újonnan létrehozandó Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe és működése a gyakorlatban. Felvetette: elsősorban a rendőrség és az adóhatóság rendelkezik azokkal a szervezeti feltételekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a törvény által szabályozott esetekben nyomozást folytassanak le. Azt feltételezte, hogy az új hivatal feladata inkább az lesz, hogy „kommunikációs eszközként” igyekezzen „felborzolni a kedélyeket”.
Arra is felhívta a figyelmet: az előterjesztés lehetővé teszi azt is, hogy az új hivatal nemzetbiztonságilag érzékeny adatokat kapjon a Nemzeti Információs Központtól. Kérdés, kik lesznek azok, akik megismerhetik a törvényben meghatározott titokkörbe tartozó adatokat, és az új hivatal hogyan kezeli majd a minősített adatokat.
Azt javasolta, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság hallgassa meg az új hivatal leendő elnökét. Problémásnak nevezte a honvédelemmel kapcsolatos Alaptörvény-módosítást, szerinte nem szolgálja a haza védelmét. Szükségtelen jogkorlátozás, hogy a honvédség hivatásos állományába tartozók jogállásával összefüggésben nem alakulhat szakszervezet.
Ehhez kapcsolódóan: Német nyomás, kínai érdek, orbáni politika: ez áll a akkumulátorberuházások hátterében
Párttársa, Dudás Róbert a tiltott finanszírozás elleni küzdelem érdekében a csatlakozást javasolta az Európai Ügyészséghez, hozzátéve: a szuverenitás megvédése kapcsán fontos, hogy legyen általános érvényű, vonatkozzon Keletre és Nyugatra is.
Nehezményezte, hogy a javaslat egy olyan hivatalt állít fel, amelynek deklarált feladatait már létező szervezetek is el tudnák látni; az új hivatal valódi feladata az lesz, hogy a választások előtt vegzálja a hatalomra veszélyt jelentőket. Kritizálta, hogy nincs forrás az egészségügyre, az oktatásra és más fontos ügyekre, közben mégis felállítanak egy új hivatalt, hat évre kinevezett, el nem mozdítható vezetővel.
A választások befolyásolása kapcsán elmondta, hogy bizonyos sajtóorgánumok az utóbbi években több száz sajtópert veszítettek, ami azt mutatja, hogy dezinformálták az olvasókat, de az információval való visszaélésnek nevezte a nemzeti konzultációt is. Ennek nyomán felvetette: érdemes lenne például azt megkérdezni, szükség van-e akkumulátorgyárakra, ázsiai vendégmunkásokra, miközben a makói Continental gyár éppen elküldi azokat a dolgozókat, akik betanították a most érkezett ázsiai vendégmunkásokat.
Jachtozás – beavatkozás
Jámbor András (Párbeszéd) a javaslat kiterjesztését kérve mindenféle tőkeérdek korlátozására hívott fel. Mivel „ha a külügyminiszter egy nagyvállalkozó jachtján utazik, aki utána esetleg a Megafon-központot támogatja, az a választásba való beavatkozás”. Ha valóban a választások tisztasága a cél, akkor a kampányidőszakban csak jelölőszervezetek vagy pártok tehessenek közzé választási hirdetést, vagy például nyílt kampányszámlát kelljen vezetni – javasolta.
Jámbor András szerint a tőkeérdekek korlátozásának szükségességét mutatja, amikor a Suzuki nem engedi, hogy szakszervezet alakuljon az esztergomi gyárában, vagy amikor a makói Continental gyárban is komoly jogszabálysértések történtek. A munka törvénykönyvének utóbbi módosításaiból vagy a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálat megszüntetéséből mégis az látszik, hogy a mérleg a tőkeérdekek felé billen – figyelmeztetett, hozzátéve: a végrehajtás helyzete tökéletesen megmutatja, hogyan tud a tőke beavatkozni a gazdaságba.
Ehhez kapcsolódóan: Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere
Az előterjesztőként felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) tanulságosnak nevezte a vitát, amelyben „a baloldaliak megint tereltek, megint hazudtak, másról beszéltek, mint ami a törvényben le van írva”, és csak a lényegről nem ejtettek szót. „Önök négymilliárd forintnyi dollárt fogadtak el a választási kampányukba, ezt eltagadták” – mondta, hozzátéve: miniszterelnök-jelöltjük végül beismerte a tényt, majd pártelnökeik közölték, hogy nem vették észre, hogy ennyi pénz érkezett a kampányra.
Szerinte az ellenzők „azon aggódnak, hogy nem fog jönni több pénz” az önkormányzati és európai parlamenti választási kampányukba. Önök elkövették az elmúlt 33 év legnagyobb korrupciós botrányát – fogalmazott, megjegyezve: az érintetteknek arról kellene beszélniük, hogy ki és miért cserébe adta ezt a pénzt az ellenzéki összefogásnak. Önök tavaly elárulták Magyarországot és veszélybe sodorták a magyar szuverenitást – jegyezte meg.
Nacsa Lőrinc azt vetette fel: az ellenzéki felszólalók miért nem emlegették a francia vagy az amerikai példát; előbbiben a jelölőegyesület a saját vagyonából sem adhat támogatást a választáson induló jelöltjének, ha pedig kiderül, hogy valaki külföldről kapott támogatást, akkor törlik a választási eredményét.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról úgy nyilatkozott: „Mi nem támogatjuk azt a javaslatot, hogy még több hatalmat adjunk Brüsszelnek”, mert az már úgyis túl nagy, ráadásul visszaélnek vele – tette hozzá. Önöknek a választási szempontjaik fontosak, nekünk pedig a hazánk – összegezte álláspontját Nacsa Lőrinc.
