A Budapesti Büszkeség menet előtt írt jogi tájékoztatót a résztvevőknek a Magyar Helsinki Bizottság. A résztvevőket érintő legfontosabb elemeket foglaljuk össze ebben a cikkben.
Gyűlés vagy önkormányzati rendezvény?
A szervezés és engedélyezés szempontjából jelenthet különbséget, hogy az idei Pride felvonulást önkormányzati rendezvényként hirdette meg a főpolgármester, de a felvonulók jogai és felelősségei ugyanazok, mintha a gyülekezési törvény hatálya alá eső eseményen vennének részt, emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság. A június 23-án hatályos jogszabályok értelmében a menetelők a békés gyülekezéshez való alapvető jogukat gyakorolják.
Ehhez kapcsolódóan: Megfélemlítő Pride-előjáték: miniszteri levél a nagyköveteknek, börtönfenyegetés a főpolgármesternek
Mire számíthatnak a résztvevők?
Előre nehéz megjósolni, milyen jogértelmezés alapján fog fellépni a rendőrség a felvonulókkal szemben, ha egyáltalán fel fog lépni. Előfordulhat, hogy a felvonulókat nem fogják feltartóztatni, igazoltatni, adataikat felvenni. Az is lehetőség, hogy csak a rendbontókat fogják kiemelni, és az sincs kizárva, hogy tiltottnak minősítik és feloszlatják a gyűlést, a jelenlévőket hangosbemondón távozásra szólítják fel. Szélsőséges esetben a tömeg feloszlatásához kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak, az ellenállással arányosan.
Ha a rendőr a gyülekezés vagy a menet résztvevőjét megállítja és igazoltatja, akkor helyszíni bírságot szabhat ki azzal az indokkal, hogy valaki részt vesz az általuk megtiltottnak minősített gyűlésen. Ezt a helyszínen elfogadhatja vagy elutasíthatja az érintett. Ha elfogadja, azaz aláírja a helyszíni bírságról szóló nyomtatványt, akkor utána már nem lehet fellebbezni, bírósághoz fordulni.
Aki elutasítja a nyomtatvány aláírását, az ellen szabálysértési eljárást indítanak, azaz utólag levélben értesítik a kiszabott bírságról. Ebben az esetben lehet személyes meghallgatást kérni a rendőrségtől, amely felülbírálhatja döntését. Ha azonban fenntartják a bírságot, az érintett bíróságon kérheti annak felülvizsgálatát. A bíró helybenhagyhatja, mérsékelheti vagy törölheti a büntetést, és az általában 2-3 hónapig tartó eljárásnak nincs határideje, legfeljebb a szabálysértések törvényben meghatározott, két éves elévülése.
A bírósági döntés ellen alkotmányjogi panaszt lehet tenni az Alkotmánybíróságon, az alapvető jogok megsértésére hivatkozva, de a jogerős bírságot ettől az eljárástól függetlenül meg kell fizetni. A bírság befizetésére 30 nap van, elmulasztása esetén adóként hajtják be, azaz levehetik az érintett bankszámlájáról vagy letilthatják a fizetéséből, ráadásul erre még eljárási díjat is kell fizetni.
A bírság összege 6.500 és 65.000 forint között lehet, ha a helyszínen elfogadja a résztvevő, azaz aláírja a helyszíni bírságról szóló nyomtatványt. Ha nem írja alá, akkor az utólag egy 6.500 és 200.000 forint közötti bírságot szabhatnak ki.
Ha valakitjogerősen megbüntetnek szabálysértésért, akkor a szabálysértés ténye a nyilvántartásban két évig szerepel, és ebben a két évben egy újabb szabálysértés súlyosabb büntetést vonhat maga után. De az erkölcsi bizonyítványa „tiszta” marad: az nem tartalmazza a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatokat.
A rendőrség kép- és hangfelvételt készíthet a rendezvényen (utólag a köztéri kamerafelvételeket is felhasználhatja), de hangágyú bevetését egy esetleges oszlatás során nem engedélyezi a rendőrségi törvény – reagál Helsinki Bizottság a korábbi felvetésekre. Olyan nincs, hogy „békés ellenállás”: a rendőrség felszólításának mindenki köteles eleget tenni, az ellenállókkal szemben testi kényszert fognak alkalmazni, és egy ilyen helyzetben könnyen tehet valaki olyan mozdulatot, amit a rendőr támadásként érzékelhet, ami már súlyosabb büntetést von maga után.
Ehhez kapcsolódóan: Megfélemlítő Pride-előjáték: miniszteri levél a nagyköveteknek, börtönfenyegetés a főpolgármesternek
Kijátszhatják-e a felvonulók a rendőrséget?
Az arc eltakarása – akár egészségügyi szájmaszkkal is – törvényellenes, emlékeztet a Helsinki Bizottság, ráadásul a törvényi megközelítésben az arc eltakarása ellentmond a gyülekezés békés jellegének. Lehet maszkot viselni, de ha a rendőr megállítja a felvonulót, akkor az köteles levenni a maszkot és igazolnia magát. Ezért mindenki vigyen magával személyit vagy más arcképes igazolványt, javasolja a jogvédő szervezet. Aki nem tudja (vagy nem akarja) igazolni magát, azt bevihetik és bent tarthatják a rendőrségen akár 12 órán át. A rendőr köteles elfogadni igazolásként a telefonra telepített DÁP alkalmazást is.
Hozzáteszik, hogy az arc eltakarásának tilalmába „azonban a szemüveg és napszemüveg viselése, a sminkelés és az arcfestés, a sapka, kalap, kapucni, jelmez viselése csak nagyon kiterjesztő értelmezéssel férne bele”. Azaz napszemüveggel, arcfestéssel, jelmezekkel ki lehet védeni az arcfelismerő rendszereket, de az igazoltatást ilyenkor sem szabad megtagadni. Az arcfelismerő rendszer használata jogszerű, a rendezvény után is bevethető, és biometrikus azonosító profiljával bárki alanya lehet, akinek „van személyi igazolványa, útlevele vagy jogosítványa, szerepel a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) által vezetett arcképprofil-nyilvántartásban”, emlékeztet a Helsinki Bizottság.
Összefoglalójuk alapján kockázatosnak tűnnek a „véletlenül keveredtem oda”, a „boltba indultam”, „én csak ott ácsorogtam” védekezések, ha valaki ezzel akarná elkerülni a bírság megfizetését. A rendőrségnek ugyan bizonyítania kell, hogy az illető aktív résztvevője volt a gyűlésnek, de ennek megítélése a bíróság előtt kétesélyes.
A mobiltelefonok követése (helymeghatározása) bírói engedélyhez kötött, így azt valószínűleg nem alkalmazhatja a rendőrség szombaton a Pride résztvevőivel szemben. Úgyhogy nem tanácsos otthon hagyni a mobilt, javasolja a Helsinki, már csak azért sem, mert azzal lehet fényképeket, felvételeket készíteni az esetleges jogsértő helyzetekről, „amik később értékes bizonyítékok lehetnek jogi eljárásokban".
Ehhez kapcsolódóan: Pride, azaz a Büszkeség menete Washingtontól Bangkokig
A felvonulókat meg fogja védeni a rendőrség?
Igen, adja meg az egyértelmű választ a jogvédő szervezet, hiszen a rendőrség legfontosabb, az Alaptörvényben rögzített feladata a közrend biztosítása és a bűncselekmények megakadályozása. Ezen nem változtat, hogy a rendezvény a gyülekezési törvény hatálya alá esik, önkormányzat rendezi vagy a rendőrség jogellenesnek tartja.
Más fajta védelmet ígér a Magyar Helsinki Bizottság is: olyan mintabeadványokat tesznek közzé, amiket mindenki könnyen a saját egyedi helyzetére alakíthat a szintén készülő közérthető “használati útmutató” segítségével. Igyekeznek minél több jogászt és ügyvédet is bevonni jogsegélyezésbe.
