Oroszország régóta fontos célpontja a közép-ázsiai munkavállalóknak. A diszkrimináció, a migránsok elleni támadások fokozódása és a gazdaság visszaesése nyomán azonban az ország sokat veszített a vonzerejéből.
A kirgizisztáni Osban élő Aktilek egy évtizeden át dolgozott Oroszországban szakácsként, taxisofőrként, valamint utcaseprőként, mielőtt egy betegség miatt visszatért a hazájába, ahol vállalkozásba kezdve autókereskedést alapított. A 32 éves férfi megdöbbent, amikor előző hónapban négy év után először járt Moszkvában. „Óriási a különbség a régi és az új Oroszország között” – mondta.
A látogatása alatt volt olyan nap, amikor a rendőrök háromszor igazoltatták, miután már az érkezésekor kihallgatták. „Bármilyen rosszul hangzik, a bevándorlókat úgy kezelik a rendőrök és az átlagemberek is, mint akikbe a cipőjüket törölhetik” – fogalmazott.
A közép-ázsiai vendégmunkások millióinak hosszú évtizedek óta Oroszország az első számú célpontja, még úgy is, hogy régóta zaklatásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Ez azonban az utóbbi időszakban szintet lépett, egyre gyakoribbá vált a fizikai támadás, ez pedig a gazdasági visszaeséssel együtt jelentősen csökkentette az ország vonzerejét.
A totális ukrajnai invázió, illetve az arra válaszul elrendelt szankciók megrázták az orosz gazdaságot, az ország fizetőeszköze, a rubel is sokat veszített az értékéből.
Eközben az orosz hatóságok több tízezer közép-ázsiai állampolgárt toloncoltak ki, és sokak beutazását is megtiltották azóta, hogy az Iszlám Állam terrorcsoport márciusban mintegy 140 embert gyilkolt meg egy koncertteremben Moszkva mellett. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oroszországi terrortámadásával kapcsolatban több tádzsik férfit letartóztattak, akiket jól láthatóan megvertek és megkínoztak őrizetbe vételüket követően. „A Crocus City Hallban történtek után elkezdték ellenőrizni a regisztrációt, illetve sokkal szigorúbban vizsgálnak mindent – mondta egy kirgiz vendégmunkás az orosz fővárosban. – Öt órán át tartottak fogva minket a repülőtéren. Megkérdezték: Milyen célból jöttek? Még a telefonunkat is ellenőrizték” – emlékezett vissza.
„Nincs engedmény”
A közép-ázsiaiak teszik ki a túlnyomó többségét Oroszország külföldi munkavállalóinak.
A máig Oroszországban dolgozók közül sokan a gazdasági bizonytalanságot és a rendőri ellenőrzéseket jelölték meg a legsúlyosabb aggodalomként. „2024 kemény volt. Többnyire csak azért dolgoztunk, hogy fedezzük a költségeinket” – emelte ki egy üzbég vendégmunkás.
Egy kirgiz férfi arról beszélt, hogy semmilyen jó hírt nem hallott, viszont új migrációs jogszabályokat emlegetnek. „Úgy tudom, új időszak jön a migránsok számára. Ezután nem lesznek engedmények.”
Az orosz belügyminisztérium adatai szerint az év első felében körülbelül 143 ezer ember számára tagadták meg a belépést Oroszországba, ami jelentős növekedés 2023-hoz képest. Közel 93 ezer embert toloncoltak ki – ez 53 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest a tárca tájékoztatása szerint.
A közép-ázsiaiak egy része önszántából dönt a távozás mellett.
A kirgiz külügyminisztérium szerint 2022-ben még mintegy 587 ezer állampolgárt tartottak nyilván hivatalosan Oroszországban élőként és dolgozóként, idén nyárra a számuk nagyjából 411 ezerre esett.
Európa és Dél-Korea nem csodaszer
Mivel egyre kevesebb közép-ázsiai migráns költözik Oroszországba, egyre többen keresnek munkát Európában és Dél-Koreában. Savkat Mirzijojev üzbég elnök ősszel migrációs megállapodást írt alá Olaf Scholz német kancellárral, a megállapított kvóta nagyságát azonban egyik fél sem közölte.
A kirgiz kormány arról számolt be, hogy a Dél-Koreában munkát vállaló állampolgárok száma már közel megduplázódott, a 2022-es nyolcezerről két év alatt tizenötezerre nőtt. A hivatalos adatok szerint emellett 92 ezer üzbég is legálisan dolgozik a kelet-ázsiai országban.
A fejlettebb országokban jelentősen magasabb lehet a külföldi munkavállalók bére, azonban úgy tűnik, hogy más országok nem hajlandók annyi vendégmunkást befogadni, mint Oroszország.
Ironikus módon a növekvő munkaerőhiány Oroszországban felfelé nyomja a bérek nagyságát, amennyit egyes közép-ázsiai migránsok kereshetnek.
Az orosz Migrant Szervisz azt írta nyári jelentésében, hogy a vendégmunkások bére az ipari üzemekben a januári havi 105 ezer rubelről júniusra 145 ezer rubelre nőtt, a munkaerőhiány fennmaradása esetén pedig további béremelkedés jöhet.
„Azok, akik vissza akartak menni Kirgizisztánba, már elmentek. A papírmunka nehezebbé vált. Akik itt akartak dolgozni, azok még mindig itt dolgoznak” – közölte egy névtelenséget kérő kirgiz bevándorló.
