Alacsonyabb az országos részvétel, mint 2018-ban volt. Délelőtt a falvak inkább mutattak magasabb részvételi számokat, ami a Fidesz-mozgósítás sikerét jelezhette, délután egyre már jönnek föl a hagyományosan később meginduló városok is. A falvakban még most is kisebb a különbség 2018-hoz képest, mint bármely más településtípuson. Budapesten is ott kiugró a részvétel, ahol a Fidesz nyerési esélyt látott.
Az országos részvétel délután egykor negyven százalék volt, 2018-ban 42,3.
Idén délelőtt 11-kor Budapesten még valamivel alacsonyabb volt az országosnál a részvétel, egykor már magasabb, 42,7 százalék.
Az országos részvételi adatokból nem lehet az eredményre következtetni. Az a közkeletű állítás, hogy a magas részvétel az ellenzéknek kedvez, 2018-ban látványosan megdőlt. Akkor a délelőtti magas számokból sokan már hatalmas ellenzéki győzelmet vizionáltak, aztán kiderült, hogy a Fidesz mozgósítása volt ilyen sikeres. (Ennek ellenére egy háttérbeszélgetésen az egyesült ellenzék kampányfőnöke két hete azt állította, hogy hetven százalék fölötti részvétel az ellenzéknek kedvez.)
A településtípusok részvételi vizsgálata már eligazíthat valamennyire. A Fidesz ugyanis kistelepüléseken erősebb, tehát az ottani magasabb részvétel jelenthet több voksot a pártnak. Bár ezek a részvételi számok is kiegyenlítődhetnek urnazárásra.
Egy óráig az a halvány trend látszott, hogy a kistelepüléseken általában az országos átlagnál magasabb volt a részvétel, mint az adott körzet nagyobb városában. Erről számolt be 10-kor lapunknak egy vidéki körzet kampányfőnöke is. Ő ezt – kissé bizonytalanul – az időjárással magyarázta: „Nem lehet kint dolgozni, inkább gyorsan leszavaztak.”
Mostanra ez a falusi mozgósítási előny kiegyenlítődni látszik, de így is megmaradt. Nézzünk meg néhány billegő körzetet.
Ilyen a Heves 2. oevk Eger-központtal. Egerben 45,55 százalék a részvételi arány, ami egész délelőtt magas volt – vagyis ott erős a mozgósítás. Öt környékbeli faluban már kezd kiegyenlítődni a korábbi, az országos átlagnál magasabb részvétel:
- Tiszanána 41,58 százalék
- Andornaktálya 46,42 százalék
- Mezőszemere 37,43 százalék
- Felsőtárkány 43,66 százalék
- Sarud 38,36 százalék.
Csongrád 2. is billeg. A körzetben az országossal szinte megegyező, 39,77 százalék a részvétel délután egykor, amit alapvetően Szeged – amelynek egy része idetartozik – húz le egy kicsit. Szegeden 38,71 százalék a részvétel, de 11-kor az akkori számokhoz képest arányában ennél jóval alacsonyabb volt.
A körzethez tartozó kisebb településeken vegyes a kép. Adatok:
- a Mi hazánk fellegvára, Ásotthalom 38,45 %százalék
- Mórahalom 40,42 százalék
- Ruzsa 42,5 százalék
- Pusztamérges 39,43 százalék (itt 11-kor még nagyon magasnak számító volt a részvételi arány)
- Bordány 39,05 százalék
Csongrád 4. oevk Hódmezővásárhely-központtal, amelyre egy ország figyel Márki-Zay Péter és Lázár János meccse miatt. Részvételi arány: 45 százalék. A megyei jogú városban 47,63, Makón, amely kényszerűségből Lázár János központja lett, 43,17.
- Kiszomboron 43,01 százalék
- Magyarcsanádon 38,28 százalék
- öldeákon 46,16 százalék
- Nagylakon 51,39 százalék (!)
- Mártélyon 51,52 százalék (!)
Az Átlátszó/Átló településtípusok szerinti részvételt mutató infografikáján látszik, hogy 2018-hoz képest a településtípusok között a falvakban a legkisebb a különbség az akkori és a mostani adatok között. Ezeken a településeken átlagosan csak valamivel több mint egy százalékkal volt magasabb a 2018-as részvétel (országosan ez két százalék), míg Budapesten hárommal, nagyvárosokban majdnem négy százalékkal többen szavaztak 2018-ban, mint most (az adott településtípuson élő összes választópolgár százalékában). Budapesten akkor 45, most 42, a falvakban akkor 39, most 37,5 százalékuk szavazott le délután egyig.
Vagyis azért ez az ábra is azt mutatja egyelőre, hogy a falvakban sikeresebb volt a mozgósítás, mint 2018-ban.
Ruff Bálint, lapunk választási podcastjának állandó elemzője még egy érdekességre hívja föl a figyelmet: „Budapesten azokban a körzetekben, például a Hegyvidéken és a XVII. kerületben nagyon magas a részvétel, amelyeket a Fidesz is nyerhetőnek gondol.”
Mozgósítás a szavazókörből
A Kubatov-listákat információink szerint a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! kampány alatt kellett ellenőrizni, frissíteni a Fideszben, az ellenzéknek pedig alapvetően az előválasztási nyolcszázezer friss adat áll rendelkezésére. A szavazás napján és az azt megelőző két napban alapvetően azokat kell hívnia és serkentenie a call centerekben dolgozó aktivistáknak, akik az elmúlt hetekben bizonytalanságot mutattak abban, hogy elmennek-e a majd vasárnap szavazni.
Illegális kiküldeni a szavazókörből azok nevét, akik még nem jelentek meg a választáson, ezt fideszesek szokták csinálni – mondja kérdésemre egy momentumos kampányfőnök, amikor arról faggatom, szokás-e még a választókörből riadóztatni a bent lévő delegált adatközlése segítségével azokat a párt címlistájában szereplőket, akik még nem szavaztak. „Mi azért dolgozunk, hogy rendes országban éljünk” – volt a válasza.
Városban ezt értelemszerűen csak akkor lehetne megcsinálni, ha a szavazóköri delegált összevetné a nála lévő listát a megjelentekével, falun viszont ismerik egymást az emberek. Egy sok választást végigcsinált politikus forrásunk szerint ez úgy ment, hogy a pártdelegált telefonján ott volt Kubatov vagy az adott párt listája, és azon jelölt mindenkit, aki már leszavazott. Most viszont már tilos mobiltelefont használniuk (maguknál tarthatják, de nem használhatják), tehát csak akkor tudnak telefonálni, ha kimennek. „Böngészi, megjegyez tíz nevet, aztán kimegy telefonálni. Ilyenkor a delegáltnak fel kell szólítania, hogy ne tegye, ha rendszeresen csinálja, jegyzőkönyvet kell fölvenni” – mondja a momentumos kampányfőnök.
Egy másik körzet ellenzéki kampányfőnöke is arról biztosított, hogy ők ilyet nem csinálnak, már csak azért sem, mert a delegált számlálóbiztosok döntő része civil, akik csak kényszerből szerepelnek jelölőszervezet delegáltjaként.
Hiába jelezte ugyanis az EBESZ már 2018-ban kiemelt ajánlásai között, hogy lehetővé kellene tenni a civil kontrollt a választási eljárás ellenőrzése során, az Országgyűlés – más ajánlásokhoz hasonlóan – ezt sem teljesítette. Így a több tízezer civil ellenzéki delegáltként tud csak részt venni a szavazatszámláló bizottságok munkájában.
