Sokszor felmerül a kérdés, hogy mekkora felelőssége van a közösségi oldalnak a politikában. Sokak szerint határozottabban kéne fellépniük az álhírek és a gyűlöletbeszéd ellen. A Facebook sokáig kitartott amellett, hogy nincs joguk cenzúrázni az oldalon megjelenő tartalmakat. A 2020-as amerikai elnökválasztás közeledtével most mégis kicsit bekeményítettek, de senki sem igazán elégedett a lépéseikkel.
Mennyiben felelős?
A Facebook, de főleg az alapító és vezérigazgató Mark Zuckerberg sokáig elkötelezett volt amellett, hogy a közösségi portálnak nem szabad beleszólnia a felületén megjelentetett politikai hirdetésekbe. Az, hogy a közösségi oldalak mennyiben felelősek a rajtuk megjelenő tartalmakért, főleg a fizetett hirdetésekért, régóta vita tárgya.
Sokan úgy vélik, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás eredménye, legalább kis részben, a Facebookon és más közösségi oldalakon is múlt, abban azonban messze nincs egyetértés, hogy mekkora az oldalak felelőssége, és hogy mennyire kellene gyomlálniuk a fizetett politikai hirdetéseket.
Először a Twitter csapott le a politikai hirdetésekre
A Twitter tavaly év végén radikális lépésre szánta el magát: Jack Dorsey vezérigazgató bejelentette, hogy száműzik a politikai reklámokat az oldalról. Igaz, nálunk nem annyira népszerű, de a Twitter a nemzetközi politika egyik fontos fóruma, és az amerikai politikában szinte megkerülhetetlen jelentősége van.
Ezt követően sokan várták, hogy mi lesz a Facebook reakciója a lépésre, azonban sokáig úgy tűnt, Mark Zuckerberg kitart korábbi stratégiája mellett: azaz, hogy nem tesz semmit.
A világjárvány közepén azonban, szeptember 3-án a Facebook-vezér mégis bejelentette, hogy a november 3-i amerikai elnökválasztás előtti héten már nem kerülhetnek ki új politikai hirdetések az oldalra.
Félnek, hogy elmérgesedik a helyzet
A cég egyik félelme az, hogy egy esetlegesen elhúzódó szavazatszámlálás esetén az egyik fél túl korán hirdeti ki magát győztesnek, ami potenciálisan zavargásokhoz vezethetne.
Donald Trump, az újraválasztásért induló jelenlegi elnök a választások közeledtével egyre többet beszél arról, hogy a demokraták szerinte tömegével fognak csalni a levélszavazatokkal, ezért nem tartja kizártnak, hogy végül a legfelsőbb bíróságot is be kell vonni a választási folyamatba.
Donald Trump személye egyébként is komoly belső feszültség forrása a Facebooknál, ugyanis az alkalmazottak követelték, hogy a cég lépjen fel az olyan Trump-beszédekkel szemben, amelyeket egyesek erőszakos cselekményekre történő felhívásként értelmezhetnek.
Viszont Mark Zuckerberg kötötte az ebet a karóhoz, hogy számára fontosabb a szólásszabadság, annak ellenére, hogy a színfalak mögött elismerte, „undorodik” attól, ahogy az elnök az országszerte zajló, faji diszkrimináció ellen tartott tüntetésekről beszél.
Zuckerberg nem akar cenzúrát
Személyes ellenérzései ellenére Mark Zuckerberg sokáig kitartott korábbi nyilatkozata mellett, miszerint nem gondolja „hogy egy magánvállalatnak joga lenne cenzúrázni a politikusokat vagy a híreket egy demokráciában”.
Az első lépést júniusban tette meg a cég, amikor bejelentették, lehetőséget adnak arra a felhasználóknak, hogy kikapcsolják a politikai hirdetéseket, valamint a koronavírus tájékoztató központ mintájára létrehoztak egy felületet az oldalon, ahol a szavazásra történő regisztrációval, a szavazással és a választás eredményeivel kapcsolatban tudhatnak meg információkat az amerikaiak.
Végül ősz elején bejelentették, hogy a választás előtti héten már egyáltalán nem lehet új politikai hirdetéseket feladni, sőt az olyan posztok mellett, ahol a választási eredményekről van szó, az oldal automatikusan meg fogja jeleníteni a Reuters hírügynökség adatait.
De mi vezetett onnan, hogy az oldal nem szól bele a politikába a hirdetések részleges tiltásáig?
A járvány volt a fordulópont
A Politico elemzése szerint nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak abban, hogy szemléletváltásra kényszerült a cég. Ahogy a járvány kitörésével tömegével öntötték el az álhírek az oldalt, muszáj volt előállniuk valamivel. Az oldal mesterséges intelligenciával kezdte el szűrni a hamis információkat. Nemrég itthon is töröltek jó pár olyan oldalt, amely megkérdőjelezte a járvány valódiságát vagy cáfolta, hogy a maszkviselés vagy más óvintézkedések szükségesek lennének.
Nem csak a Facebooknak volt tanulságos a járvány, de a kritikusai számára bizonyítást nyert, amit már sejtettek: a cégnek meg van rá a technológiája, hogy harcoljon az álhírek ellen.
Muszáj volt lépni valamit
Ezek után már hiába mondta Mark Zuckerberg, hogy nem fog fellépni Donald Trump sokak szerint uszító megszólalásai ellen, annak ellenére sem, hogy ő is felháborítónak tartja őket, már nem volt könnyű arra hivatkozni, hogy „sajnáljuk, nem mi tehetünk róla”.
A nyár folyamán közel ezer cég jelentette be, hogy amíg a közösségi oldal nem lép fel a gyűlöletbeszéd és az álhírek ellen, addig egyáltalán nem hirdet a Facebookon vagy legalábbis radikálisan csökkenti a hirdetésre költött pénzt.
Bár a számok szintjén meg sem érezte a techóriás a kieső bevételeket, és egyesek szerint a cégeknek is jól jött, hogy egy PR-akcióval egybekötve tudták megvágni a marketingköltségeiket a koronavírustól megtépázott viharos gazdasági helyzetben, a #StopHateForProfit megmutatta, hogy már nem tud úgy semleges maradni az ilyen megosztó kérdésekben a Facebook, hogy azt ne kísérnék hangos ellenérvek.
Fake news
Fordulópont volt a történetben, amikor a Facebook eltávolított néhány Donald Trumpot támogató hirdetést. A fizetett posztok arról szóltak, hogy „szélsőbaloldali csürhék dúlják fel az országot”, ráadásul egy fordított piros háromszöget használtak illusztrációként.
A fordított piros háromszög volt a politikai foglyok jele a náci koncentrációs táborokban. A Trump-kampánystáb azzal védekezett, hogy szerintük a háromszög az antifa mozgalom jelképe, ezért szerepelt a hirdetésben.
A következő mérföldkő Donald Trump azon bejegyzése a Facebookon, ami először kapott egy figyelmeztető címkét a tartalmával kapcsolatban. A Twittter már jó pár hónappal korábban elkezdte megjelölni azokat a bejegyzéseket, köztük Donald Trump néhány posztját, amelyek álhíreket tartalmaztak.
Középutas megoldás
Végül megérkezett a bejelentés, hogy a választás hetében már nem kerülhetnek ki új politikai hirdetések a közösségi oldalra. A döntés több irányból is kritikákat kapott. Egyesek szerint, bár egy lépés a jó irányba, még mindig túl középutas megoldás.
Mások szerint viszont rettenetes ötlet, így gondolja például Eric Wilson, egy republikánus körökben mozgó digitális stratégiai szakember, aki szerint ez megnehezíti, hogy az utolsó héten mozgósítsák a szavazókat.
Demokrata oldalról sem fogadta egyöntetű tapsvihar a Facebook döntését, Mark Jablonowski egy demokratapárt közeli digitális hirdetésekkel foglalkozó cég vezetője szerint túl közel vannak a választások ahhoz, hogy egy ilyen kaliberű változtatást be lehessen vezetni.
Kérdéses a döntés hatékonysága
A Facebook úgy gondolja, hogy bőven van ideje a pártoknak az új szabályokhoz igazítani a stratégiájukat. Ráadásul szakértők szerint a rendszert valamennyire ki is lehet játszani, hiszen csak az új hirdetésekre vonatkozik. Tehát ha valaki az október 27-i határidő előtt takaréklángon elkezd futtatni különböző hangvételű üzeneteket hirdetésben, akkor lehetősége lesz rá, hogy később annak megfelelően pénzt toljon az egyikbe vagy a másikba, hogy hogyan alakul a választás hete.
Az is limitálja az intézkedés hatékonyságát, hogy egyes szövetségi államokban már több mint egy héttel a választás napja előtt le lehet adni a szavazatokat, és ezzel sokan élnek is, 2016-ban az emberek 36,6 százaléka élt a korai szavazás lehetőségével.
Az oroszok is készülnek a választásra
Más veszélyek is leselkednek a Facebookon a 2020-as amerikai elnökválasztásra, a cég nemrég adott ki egy figyelmeztetést, hogy Oroszország a legutóbbi választásokhoz hasonlóan „hack-and-leak” műveletekkel készülhet a novemberre.
Ez azt jelenti, hogy érzékeny információkat szereznek meg, amiket néha még manipulálnak is, majd kulcsfontosságú időpontokban nyilvánosságra hozzák őket, sokszor direkt erre a célra felfuttatott blogokon, Facebook-oldalakon keresztül, hogy így befolyásolják a közvéleményt.
A Bloomberg elemzése szerint Moszkva nem örülne annak, ha Joe Biden nyerné a választást, tehát 2016-hoz hasonlóan feltehetően ismét a demokrata jelölt besározásában érdekeltek.
