A szervezett bűnözői formák közül a negyedik legelterjedtebb a környezeti bűnözés. A bűnözők szinte kockázat nélkül óriási haszonhoz juthatnak, a lebukás veszélye minimális, a károk anyagi megtérülése még ennél is kisebb mértékű. Az Európai Uniónak van erre egy teljesen működésképtelen jogszabálya, amelynek jelenleg a felülvizsgálata folyik.
Amikor a szervezett bűnözésről van szó, a legtöbben – joggal – fegyvernepperekre, drogdílerekre, emberkereskedőkre, csempészekre, városrészeket rettegésben tartó, védelmi pénzeket szedő agresszív csoportokra gondolnak. Pedig a szervezett bűnözésnek van egy olyan területe is, amely szintén nagy haszonnal és lényegesen kisebb lebukási kockázattal kecsegtet: ez a környezeti bűnözés. Az egész világon a szervezett bűnözés egyik legnagyobb haszonnal kecsegtető válfaja ez, amely nemcsak rendkívül jövedelmező, hanem nehéz felderíteni, így büntetőeljárás alá vonni és ennek eredményeként szankcionálni.
A könyezeti bűnözés résztvevői elsősorban a hulladékgazdálkodásra és a vadon élő állatok és növények kereskedelmére összpontosítanak – ezzel kellene felvenni a küzdelmet. Mivel ezek az elkövetési formák szinte mindig határon átnyúló bűnözői együttműködés révén valósulnak meg, teljesen indokolt a közös, uniós fellépés, kezdve a jogalkotástól egészen a bűnüldözésig.
Szigorúbb szabályok kellenek
A jelenleg ezen a területen érvényes uniós szabályozás tizennégy éves. Ennek az értékelését 2019–2020-ben végezte el az Európai Bizottság, és megállapította, hogy az irányelvnek nem volt említésre méltó hatása a gyakorlatban. Az elmúlt tíz évben változatlanul alacsony maradt azon ügyek száma, ahol a környezeti bűncselekményeket sikeres nyomozás és ítélethozatal követte. Ezen túlmenően a
kiszabott szankciók túl alacsony szintűek voltak ahhoz, hogy visszatartó erővel bírjanak, és a határokon átnyúló együttműködés sem folyt módszeresen. Ezért egy évvel ezelőtt elkészítették az új javaslatot, majd megkezdődött a szokásos jogalkotási munka. A szakértői szintű megbeszélések során jelentős előrehaladást értek el egy olyan jogalkotási szöveg felé, amelyet a tagállamok minősített többsége támogatni tud. A nagy többség egyetértett azzal, hogy a természetes személyekre vonatkozó büntetési szintet – a súlyos, illetve a kevésbé súlyos bűncselekmények esetében – öt, illetve három évben határozzák meg. A büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos egyéb vonatkozások – beleértve a jogi személyekre kiszabható szankciók legmagasabb szintjét – még lezáratlanul maradtak. A témáról néhány napja tárgyaltak az uniós igazságügyi miniszterek is. Nézzünk a probléma mélyére.
A nagy szemétszedési akció: csak a lelkiismeretünk megnyugtatása vagy tényleges megoldás?
Világméretű hálózatok
A statisztikai adatokat felhasználva elmondható, hogy a környezeti bűnözés a világon a negyedik legelterjedtebb bűnözői forma a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a hamisítás után. Mértéke évente öt-hét százalékkal nő, de nagyon nehéz megbecsülni, hogy ez konkrétan mekkora összeg lehet. Mindenesetre a becslések szerint nyolcvanmilliárd euró érték megy veszendőbe ennek következtében évente, de olyan számítások is vannak, amelyek szerint ez összeg a 230 milliárd eurót is elérheti. A jogszabályok alapján a következő tevékenységek sorolhatók ide:
- a hulladék nem megfelelő gyűjtése, szállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása;
- a szennyező anyagok illegális kibocsátása a levegőbe, a vízbe vagy a talajba;
- védett állat-, illetve növényfajok egyedeinek elpusztítása, birtoklása vagy kereskedelme;
- ózonkárosító anyagok tiltott kereskedelme.
Mindezek következtében nő a környezet szennyezése, a vadon élő állatok és növények állománya megcsappan, csökken a biológiai sokféleség, felborul az ökológiai egyensúly. Ezek a tevékenységek az emberi egészséget is veszélyeztetik.
Az Európai Unió a célterülete a csempészett madaraknak és hüllőknek Dél-Amerikából, elefántcsontnak, orrszarvúszarvnak, hüllőknek és madaraknak Afrikából, valamint fáknak és hüllőknek a Távol-Keletről. Az elefántcsont- és orrszarvúszarv-szállítmányok egy része továbbmegy távol-keleti országokba, vagyis az EU tranzitterületként is szolgál. Végül a csempészett termékek harmadik köre azon áruk csoportja, ahol Európa a kiindulási pont: szinte kizárólag a szemét tartozik ide (Afrikába és Ázsiába), illetve Nagy-Britanniából üvegangolnát visznek ázsiai országokba.
Siralmas felderítési eredmények
Korábban már említettük, hogy ez a tevékenység mekkora károkat okoz. Ehhez képest eltörpül a felderítés értéke: 2018 és 2021 között letartóztattak ugyan 829 személyt, azonban a lefoglalt áru összértéke csak 8,3 millió euró volt három év alatt – amikor a becsült kár elérheti a kétezer milliárd eurót.
Ez a valamivel több mint nyolcmillió euró a következők szerint áll össze: a hatóságok lefoglaltak 167.452 tonna hulladékot. Az összes ismert hulladékszállítás 15-30 százaléka tekinthető illegálisnak, ami az EU illegális hulladékpiacából származó, 9,5 milliárd euró éves bevételt jelent. Szintén a hatóságok birtokába került 1174 tonna e-hulladék. Ez is komoly üzlet, mivel egy tonna okostelefon százszor annyi aranyat tartalmaz, mint egy tonna aranyérc. Az elektromos és elektronikus berendezések Európából elszállított hulladékait kézzel dolgozzák fel, aminek során erős mérgek szabadulnak fel. 32.007 köbméter faanyag szintén a hatóságok zsákmánya, az illegális fakitermelés a globális fakereskedelem 15-30 százalékát teszi ki. Nyolcszázezer euró volt annak a 355 hüllőnek az értéke, amelyeket szintén elkoboztak, ezeket leginkább a divatiparban használják fel, vagy hobbiállatként tartják.
4,6 tonna üvegangolna akadt még fenn a fináncok hálóján, de ez is elenyésző ahhoz az évi 350 millió tonnához képest, amelyet az EU-ból évente szállítanak el illegálisan hárommilliárd euró értékben. Az angolnákat élelmiszerként forgalmazzák főként Ázsiában. Végül meg kell említeni, hogy 639 elefántcsontból készült árucikket is lefoglaltak. Az elefántok orvvadászata növeli a faj kihalásának kockázatát.
A soros uniós elnökséget betöltő cseh kormány arra törekszik, hogy az új irányelv szövegét illetően a Bel- és Igazságügyi Tanács decemberi ülésén átfogó általános megközelítés jöjjön létre, ami hatalmas lépés lenne egy új szabályozás irányába.
