Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.
Az önkormányzatnak csengettek, ugyanis kifutottak az időből, így már nem használhatnak fel további uniós pénzt a rekonstrukcióra. A kisvárdai politikusok utolsó mentsvára a magyar adófizetők zsebe. Úgy tudjuk, félmilliárd kellene nekik arra, hogy végre elkészüljön a vár. Mindeközben a Diósgyőri vár kisebb pénzügyi döccenőkkel ugyan, de épül. Olyannyira, hogy még a város polgármestere is széttárta a kezét: amit tudtak, megtettek, hogy lefaragják a megcsúfolt vár fantáziaelemeit, hogy történelmileg valamennyire még hiteles maradjon.
Csaknem 550 éve építették robotban a jobbágyok a kisvárdai várat a Várday famíliának. A téglából emelt falak megsínylették a törököket – meg azt is, hogy az 1800-as években a lakosság elkezdte elhordani a szebb napokat látott épület tégláit –, mindezek ellenére még így is túlélt két világégést, a szocializmust meg a rendszerváltást. 1990-ben lett a nemzeti örökség része, ezért a kormány vármentő listájára is felkerült. A város 2,2 milliárd forintnyi uniós pénzt kapott a rekonstrukcióra a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban.
Halott pénz
A projektnek az volt a célja, hogy ne csupán külsőleg újuljon meg az épület, hanem programokkal és rendezvényekkel is megtöltsék. A tervek szerint egy belső színpadot és egy 350 férőhelyes nézőteret is építettek volna, de jutott volna pénz egy külső, mobil nagyszínpadra és lelátóra is. És mi lett mindebből? A semminél több. Pedig volt rá pénz, paripa és fegyver.
A Kisvárdai vár turisztikai célú rekonstrukciójának az első tervek szerint már 2016-ban el kellett volna készülnie, de nem találtak kivitelezőt az akkor még 1,2 milliárdos munkára. Öt évvel később, 2021 februárjában azonban – részteljesítési határidőkkel – elvállalta a munkát a városban már jól ismert Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. A Szabad Európa úgy tudja: az első verzió szerint a kivitelezési munkáknak 18 hónappal a szerződés életbe lépése után kellett volna befejeződnie, vagyis a cégnek 2022. augusztus 10-én kellett volna átadnia a csaknem másfél milliárdból gatyába rázott várat. A cég a munkára csaknem 143 millió forintnyi előleget vett fel, kéthavonta benyújtott számláik összértéke meghaladta az 1 milliárd 144 millió forintot.
Forrásaink és a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban a kivitelező folyamatosan, különféle indokokra hivatkozva addig-addig tologatta a részteljesítés időket – végül a vár átadási határidejét is –, míg a kisvárdai városvezetésnek elfogyott a türelme, és 2024. január 19-én felbontotta a Korintosszal kötött másfél milliárdos szerződést.
A vaktöltény, a káflis puska és az aknamunka
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban 18 kastélyt és 12 várat újítanak fel. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálja a programot, céljuk a műemléki védelem alatt álló épületek fenntartható hasznosítása, valamint közreműködés a fejlesztésükben, felújításukban. A program honlapja szerint a kastélyok felújítása sokkal jobban halad, mint a váraké.
A program január 1-jétől a Miniszterelnökségtől átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM). Az ÉKM szerint a programra szánt eredeti büdzsé majdnem megduplázásának nyomós okai vannak.
„A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram kezdetekor az Európai Unió által biztosított keretösszeg 33 milliárd forint volt, amelyet a magyar állam további hárommilliárd forint beruházási forrással egészített ki. Ezt követően az uniós keretösszeg megemelkedett további 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 44 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a hazai források is bővültek 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 13,9 milliárd forintot. A forrásbővülés legfőbb indokait az adta, hogy az építőipari alapanyagok árai és a szükséges munkaerőköltségek jelentősen emelkedtek, illetve műemléki rekonstrukciók lévén a felújítási munkálatok során előre nem látható műszaki megoldásokat kellett széleskörűen alkalmazni”
– írta válaszában lapunknak az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya.
Az elmúlt három évben Kisvárdán is szembe kellett néznie néhány problémával először a kivitelezőnek, aztán pedig az önkormányzatnak.
A várat felújító Korintosz 2021 szeptemberében szerződésmódosítást nyújtott be a részteljesítési határidőre, ami még nem érintette a befejezés dátumát. A cég szerint erre azért volt szükség, mert a régészeti feltárás elhúzódott, illetve a feltárás során előkerült műemléki értékek miatt tervet kellett módosítani, ami nem ment gyorsan. De a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Felügyeleti Osztálya (KFO) észszerűnek tartotta az indoklást.
Alig fél évvel később, 2022 februárjában a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. újra szerződést módosított volna a régészeti és feltárási munkák nem várt elhúzódása és az ezzel járó műszaki változtatások miatt. A cég tervei szerint emiatt csak 2023. június 30-án tudták volna átadni a már kész komplexumot a megrendelőnek, és ezzel együtt a részteljesítési határidők is változtak volna. A vállalkozói díjat további 105 millióval fejelték volna meg. A KFO arra kérte a Korintoszt, hogy egy újabb kérelemben bizonyítsa be, miért kell határidőt hosszabbítani, azonban erre csak jóval később került sort, mert időközben felgyújtották az így is akadozó építkezést.
Még 2022 nyarán egy férfi olajos-benzines folyadékot locsolt szét a toronyban, és meggyújtotta. Ezután az épület pincéjébe ment, ahol hat helyiségben is tüzet rakott, majd – mint aki jól végezte dolgát – elhagyta a területet. A rendőrség másnap elfogta a gyújtogatót, aki beismerte tettét, amely ötvenmillió forintos kárt okozott a felújítás alatt álló várban.
A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a vállalkozó a tűzeset miatt is hivatkozott arra, hogy csak később tudja befejezni a felújítást. Több műemlékvédelmi helyiség is kiégett, gépészeti berendezések semmisültek meg. Ám a dokumentumokból az is kiderül, hogy ekkor az eredeti kivitelezési határidőből már csak 22 nap volt hátra. A 2022. augusztus végi teljesítési részszámlából megállapítható, hogy a vár felújítása ekkor 54 százalékos készültségben volt. Az önkormányzat szerint a Korintosz a kivitelezési szerződés ellenére nem gondoskodott megfelelően a terület őrzéséről, ezért juthatott be a gyújtogató az építkezésre.
A Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. többször kérte a határidő meghosszabbítását, azonban erre már nem került sor. A 2023. december végi helyszíni szemle megállapította, hogy a gyújtogatás utáni károkat sem javították ki, az épület nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra (70,84 százalékos – B. R.), az el nem végzett munkák összértéke több mint 469 millió forintra rúg. Ezért a megrendelő, a Kisvárdai Várfürdő Nonprofit Kft. az önkormányzattal egyetértésben felmondta a kivitelezővel kötött szerződést, visszakéri a késedelmi kötbérből fennmaradó összeget és az úgynevezett meghiúsulási kötbért is.
Az uniós (GINOP) forrást 2023. december végéig lehetett felhasználni a vár rekonstrukciójára, ezért a Miniszterelnökség átmeneti projektnek minősítette át a beruházást, mert sem a fizikai, sem pedig a pénzügyi zárási folyamata nem zárult le. Ez azt jelenti, hogy 2024-től a Kisvárdai vár befejezését a magyar költségvetésnek kell fedeznie.
Kerestük az ügyben Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Borsodi Disneyland, avagy a milliárdokból megcsúfolt Diósgyőri vár
A Diósgyőri vár újjáépítését még 2010 áprilisában jelentették be. Muszáj volt, hiszen olyan rossz állapotban volt, hogy a déli palotaszárny már megdőlt. A kormányváltás és a hosszadalmas előkészületek miatt azonban csak három évvel később kezdték el a felújítást. A kormány 2,7 milliárdot irányozott elő a projektre. 2019-ben azonban újabb lendületet vett a felújítás, amelyre végül 12,7 milliárdot szántak.
A kivitelezés azonban itt-ott annyira félresiklott, hogy szakmabeliek szerint is elhibázott, hiszen a valóságban sosem létező, kitalált építészeti elemeket és helyiségeket hoztak létre vasbetonból.
Azt, hogy a milliárdokból ráncfelvarrt vár nem emlékeztet korábbi önmagára, Miskolc polgármestere is elismeri. Veres Pálnak nem sok mozgástere maradt, amikor 2019-ben függetlenként átvette a fideszes Kriza Ákostól a polgármesteri széket.
„Amikor a városvezetés átvette a projektet, a vár második ütemének a közbeszereztetése már az utolsó fázisában volt. Nem lehetett áttervezni, annyi mozgásterünk volt, hogy vagy akarjuk a projektet, vagy nem. A polgármesternek döntenie kellett, hogy visszautasít vagy sem tízmilliárd forintot, amit turisztikai fejlesztésre kap a város, és amiből a vár környezetének a rendbetételére is jut. Akkor azt az ígéretet kapta Miskolc, hogy ha elfogadja a fejlesztést, finomíthat rajta. Volt, amit sikerült is, számos történelmileg kérdéses elemet lefaragtunk, nem lesznek például színes tetőcserepek, nem lesz négy kapu, és talán végül a három és fél milliárdba kerülő vizesárok sem valósul meg. De volt olyan, amit nem sikerült megakadályozni, például a belső és külső vár közötti száraz árok befedését, amivel ráadásul értéktelen helyiségek jöttek létre, és még el is fedik azt a sziklát, amire a vár épült, és ami megadta a romantikus karakterét. A legrosszabb azonban az lett volna, ha most, ebben az állapotában félbemaradt volna az építkezés. A lehető legjobban kell kijönni ebből a szerencsétlen helyzetből, a polgármester azonban hisz abban, hogy ha kész lesz a vár, és lesznek turisztikai attrakciók, akkor a város egyik fontos vonzereje lehet”
– írta kérdéseinkre miskolci polgármesteri kabinet kommunikációs osztálya.
Csakhogy alig kezdődött el a második szakasz építése 2021 februárjában, a kivitelező súlyos statikai problémákba ütközött. Kiderült, hogy a vártornyok sokkal inkább barátai a gravitációnak, mint az előzetes felmérések alapján kalkulálták, ezért októberben már az is kétségessé vált, hogy az eredeti tervek megvalósíthatók-e. Végül arra jutottak, hogy minden megoldható, de kétmilliárddal többe kerül a projekt. Azonban akkoriban a városvezetésnek nem volt többletforrása, így az építkezés két évvel később félbemaradt, a munkások levonultak.
2023 novemberében a kivitelező újra elkezdte a munkát, amelyet nem az önkormányzat finanszírozott, nem a város költségvetéséből pótoltak ki, hanem a Diósgyőri várhoz kapcsolódó egyéb fejlesztési elemekre biztosított projektforrásból előlegezte meg a város. A miskolci városháza szerint világos, hogy az önkormányzati választásokig már nem ad nekik a kormányzat pénzt erre, ezért lépniük kellett.
„Novemberben megjelent egy kormányrendelet, amely a Modern Városok Programot érintette, és ez világossá tette: az önkormányzati választásokig már nem valószínű, hogy a vártornyok megerősítésére megérkezik a pénz a városba. Ezek rendkívüli körülmények, rendkívüli körülmények között rendkívüli döntésekre van szükség, ezért Veres Pál polgármester november elején elrendelte, hogy folytatni kell a vár építését. Ha megérkezik a kiegészítő forrás, be is tudják fejezni a munkát, de legalább addig sem romlik tovább az épület állaga, mert az senkinek nem lehet az érdeke”
– magyarázta a Szabad Európának a döntés hátterét a városháza sajtóosztálya.
Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter a miskolci vezetés szerint megígérte nekik a 2,2 milliárd forintos többlettámogatást, még nem érkezett meg Miskolcra, és egyelőre senki sem tudja, hogy ha adnak is, az mikor állhat a város rendelkezésére.
