A tervek szerint júniusban megkezdi működését a Görögországot Bulgáriával összekötő gázvezeték, ami nagyban hozzájárul majd az Európai Unió súlyos orosz energiafüggőségének csökkentéséhez.
A koronavírus-járvány alatt megépített vezeték mindkét irányban alkalmas földgáz szállítására, ami rendkívül fontos az otthonok fűtése, az áramtermelés és az ipar számára is. A projekt jelentőségét tovább növeli, hogy a Gazprom a héten leállította a gázszállítást Lengyelország mellett Bulgáriába is, mivel a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az ellátásért.
A 180 kilométeres vezeték az első lesz azon interkonnektorok sorában, amelyek célja a keleti EU-országok és a tagságra törekvő térségbeli államok hozzáférésének biztosítása a globális gázpiachoz.
Rövid távon ez jelenti Bulgária tartalék tervét, ugyanis így elérhetővé válnak a szomszédos Görögország cseppfolyósított gáz (LNG) fogadására alkalmas kikötői, illetve lehetőség nyílik az Azerbajdzsánt Olaszországgal összekötő vezetékrendszeren szállított gáz vásárlására.
Az Európai Unió az ukrajnai háború miatt felgyorsította függetlenedési törekvéseit az orosz energiától: egyes tagállamok ideiglenesen fokozták a súlyosan környezetszennyező gázerőművek használatát, és újabb lendületet kapott a megújuló források kiépítése is. Az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlójának számító Németország LNG-terminálok építését tervezi, ez azonban évekig is eltarthat, a szintén fontos ügyfélként számon tartott Olaszország pedig gázszállítási szerződést kötött Algériával, Azerbajdzsánnal, Angolával és a Kongói Köztársasággal.
Diverzifikáció
Az EU még idén kétharmadával vissza kívánja vágni az orosz kőolaj és földgáz vásárlását, öt éven belül pedig teljesen fel kívánja váltani.
Oroszország inváziója nyomán valószínűleg átírják a közösség hosszú távú stratégiáját is, az energia importja valószínűleg valamelyest megdrágul, míg a piac integráltabb lesz – mutatott rá Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel think tank kutatója.
„Új világ jön. Egyértelmű, hogy ebben az új világban Oroszország nem akar az általunk elgondolt nemzetközi rend része lenni” – vélekedett.
„Az utóbbi ötven évben a stratégia – különösen Németország részéről – mindig az volt, hogy együtt kell működni Oroszországgal az energia területén. De az alapján, amit Ukrajnában látunk és amit Oroszország gondol a nemzetközi kapcsolatokról, nem olyan országról beszélünk, amellyel szeretnénk üzletelni” – tette hozzá.
Szakértők aláhúzták, hogy miközben a keleti EU-tagállamok jelentős része rendkívül kiszolgáltatott az orosz földgáznak, piacuk kisebb mérete miatt kezelhető a probléma. Bulgária például gázfelhasználása kilencven százalékát orosz forrásból fedezi, viszont fogyasztása évente mindössze hárommilliárd köbméter, mintegy harmincadrésze a németnek az Eurostat 2020-as adatai szerint.
További interkonnektorok épülnek
A hivatalosan Görögország–Bulgária Gázinterkonnektornak nevezett vezeték kiegészíti a jelenlegi európai hálózatot, amelynek egy jelentős, kelet–nyugati irányú része még a hidegháború idején épült ki. A mintegy 240 millió euróból lefektetett vezeték az északkelet-görögországi Komotinit köti össze a Bulgária középső részén lévő Sztara Zagorával, kapacitása évi hárommilliárd köbméter, de ötmilliárd köbméterre bővíthető. A projekt finanszírozásába a két érintett ország mellett az EU is beszállt.
A 2020 elején megindult építkezés többször is megakadt a koronavírus-járvány alatti ellátási zavarok miatt, de idén áprilisban elkészült a beruházás, a tesztelés jelenleg a végső szakaszában van.
„Bulgária és Görögország folytatja a közös munkát az energiabiztonság és a diverzifikáció érdekében, ami stratégiai fontossággal bír mindkét ország és a térség számára is” – húzta alá Kiril Petkov bolgár miniszterelnök.
Az elképzelések szerint akár további nyolc interkonnektor is épülhet Kelet-Európában, egyesek Ukrajnát és Ausztriát is elérhetik.
