Litvánia bevándorlási minisztériuma szerint az elmúlt kilenc hónapban több mint 16 ezer belarusz kapott hosszú távra szóló vízumot az országban, köztük közel 3500 humanitárius okból, amelyek politikai indíttatásra utalnak. A Belarusszal szomszédos uniós ország eddig menedékként szolgált a disszidensek számára. Az AP riportjából azonban kiderül, hogy a minszki kényszerleszállás óta a külföldre menekült belaruszok félni kezdtek.
Viacska Kraszulint a belarusz rendőrök letartóztatták és brutálisan megverték, mert 2020 augusztusában részt vett egy olyan tüntetésen, amelyen vitatták az autoriter Alekszandr Lukasenka választási győzelmét.
Kraszulin az AP-nek azt mondta, hogy azzal fenyegették a biztonsági erők, hogy gumibottal fogják szodomizálni, amiért tüntetett. Miután a rendőri intézkedések miatt panaszt tett a hatóságoknak, azok a büntetőeljárást ellene, és nem a biztonsági erők ellen indították el. Kraszulin ezért úgy döntött, hogy a szomszédos Litvániába menekül.
Eddig ő is, mint több más hazájából elmenekült ellenzéki belarusz, úgy gondolta, hogy biztonságban van a szomszédos uniós országban, ahova már nem érhet el Lukasenka keze.
Most azonban a disszidensek elbizonytalanodtak, mert május 23-án Belarusz kényszerleszállásra kényszerített egy Minszk felett elhaladó repülőgépet, amelyről leszállították és letartóztatták Raman Prataszevics disszidens újságírót. Lukasenka pedig megfogadta, hogy levadászza mindazokat, akik ellene vannak, még akkor is, ha külföldre költöztek.
„Lukasenka rendszerének túsza voltam”
„Lukasenka rendszerének túsza voltam, de most az egész Európai Unió ugyanabban a helyzetben van” – mondta Kraszulin.
„A kínzás, a brutális elnyomás és az újságírók levadászása immár elhagyta a belarusz határokat és egész Európa problémájává vált” – tette hozzá a 32 éves néprajzkutató és zenész.
Vasárnap a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.
Az utasszállítót a fehérorosz légierő egyik vadászgépe kísérte a repülőtérre. A gépen utazott Raman Prataszevics ellenzéki újságíró, a Belaruszban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztője is, akit a leszállás után barátnőjével együtt a biztonsági erők őrizetbe vettek.
A 26 éves Prataszevics csatornája, egy olyan alkalmazás volt, amely segített a Lukasenka elleni tüntetések megszervezésében. A fiatal újságíró 2019-ben külföldre menekült de Belaruszban felkerült a kormány által „terroristáknak” tartott személyek listájára, majd távollétében tömeges rendbontások szervezésével vádolták meg.
Ütővel ütötték, bottal fenyegették, hajánál fogva megemelték
A több mint negyed évszázada hatalmon lévő Lukasenka elleni tüntetések több hónapon keresztül tartottak, miután 2020. augusztus 9-én az elnök immár hatodik alkalommal is megnyerte a választásokat. A választási eredményt az ellenzék nem fogadta el és csalásra hivatkozott. A 66 éves vezető a csalás vádjára válaszul több mint 35 ezer ember letartóztatásával reagált. Az emberi jogi szervezetek szerint ezenkívül több ezer embert fizikálisan is bántalmaztak.
A jelenleg Vilniusban élő Kraszulin megborzong, amikor elmeséli augusztus 11-i letartóztatásának élményeit.
Éppen megpróbált segíteni egy rendőri gumilövedék által eltalált tüntetőnek, amikor egy rendőrségi furgonba tuszkolták, ahol őt is és másokat is ütőkkel vertek. Kraszulin szerint a rendőrök őt a kinézete miatt szúrták ki.
„Nyilvánvalóan nem tetszett nekik a hosszú hajam. Megvertek és azzal fenyegettek, hogy egy gumibottal megerőszakolnak, de előbb úgy döntöttek, hogy levágják a hajam. A hajamnál fogva megemeltek, és egy katonai késsel levágták” – mesélte a férfi.
A verések a börtönben folytatódtak, ahol Kraszulint negyven másik emberrel együtt egy hatágyas cellába tömték. Az embereket 24 órán keresztül táplálék és víz nélkül tartották. Kraszulintól megtagadták az ügyvédhez való hozzáférést és 11 napra elítélték.
Szabadulása után megengedte az orvosoknak, hogy dokumentálják testén a verésekből származó nyomokat. Kilenc hónappal a történtek után Kraszulin még mindig nyaki fájdalomtól szenved, mert idegkárosodást szenvedett.
Kilenc hónap alatt több mint 16 ezer belarusz menekült Litvániába
Kraszulin azt követelte, hogy a belarusz hatóságok vizsgálják ki a biztonsági erők által elkövetett bántalmazásokat. Ehelyett tüntetéseken való részvétel vádjával eljárást indítottak ellene, ő pedig az újabb letartóztatás elől inkább Litvániába menekült.
Több ezren tettek ugyanígy.
Litvánia bevándorlási minisztériuma szerint az elmúlt kilenc hónapban több mint 16 ezer belarusz kapott hosszú távra szóló vízumot, köztük közel 3500 humanitárius okból, amelyek politikai indíttatásra utalnak.
Vilnius a belarusz ellenzék legfőbb központjává vált. A város több ezer ellenzéki aktivistát, emberi jogi aktivistát, újságírót és egy egész száműzött belarusz egyetemet is befogadott.
Közülük sokan megijedtek a Ryanair járatának elterelése miatt.
Lukasenka külföldön kutat az ellenségei után
Lukasenka szerdán tovább táplálta ezeket a félelmeket azzal, hogy figyelmeztette külföldön élő ellenségeit, hogy a hatóságok üldözni fogják őket.
„Ismerjük az arcotokat, és csak idő kérdése, hogy mikor kérünk számon a belarusz nép előtt” – mondta beszédében.
Szvjatlana Cihanouszkaja, aki a tavalyi választásokon Lukasenka fő ellenfele volt, a választások után pár nappal hatósági nyomásra Litvániába költözött. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy ő is repült már az Athénból Vilniusba tartó járaton, csak egy héttel Prataszevics előtt.
„Európa közepén egy olyan rendszer alakult ki, amely nyíltan köp minden normára és szabályra, és Belaruszt egy fekete folttá alakítja” – mondta Cihanouszkaja.
KGB-s módszereket alkalmaz az állami tévé
Letartóztatása után egy nappal Prataszevicset bemutatták a belarusz állami televízióban, ahol beismerte a rendbontások szervezését. Anyja szerint a férfi orra eltörött és alapozóval volt bekenve az arca, hogy elfedje a zúzódásokat. A férfi apja szerint a vallomást valószínűleg kikényszerítették belőle.
„Prataszevics demonstratív letartóztatásának célja az volt, hogy emlékeztesse az országból elmenekült újságírókat és bloggereket arra, hogy a KGB-nek hosszú a keze és még korai lenne ellazulniuk” – mondta Sziarej Zikratszki ügyvéd, utalva a belarusz állambiztonsági ügynökségre, amely a mai napig a szovjet betűszót használja.
Zikratszki, aki eddig a hazájában a hatóságok által célba vett belarusz újságírókat védte, e hónapban feleségével és két lányával együtt Vilniusba menekült, mert ügyvédi engedélyétől megfosztották.
„A Belaruszban zajló eseményeket törvényi mulasztásnak lehet nevezni – a törvények ott már nem működnek” – mondta Zikratszki.
„Ma egy ügyvéd megkockáztatja, hogy ügyfeleivel egy cellában találja magát, egyszerűen azért, mert ellátja szakmai feladatait.”
Térképen a belarusz légteret elkerülő járatok
Száműzték az egyetemet is, ahol Prataszevics barátnője tanult
Prataszevics 23 éves orosz barátnője, Szofija Szapega, akit szintén leszállítottak a repülőről és a férfivel együtt letartóztattak, azon az Európai Bölcsészettudományi Egyetemen tanul, amely a hatóságokkal való konfliktus miatt még 2005-ben átköltözött Minszkből Vilniusba.
„Litvánia a belaruszok ezrei számára vált biztonságos menedékké. Litvánia még soha nem látott ilyen mértékű kivonulást Belaruszból” – mondta Maksimas Milta egyetemi képviselő.
Szapegát szintén bemutatták a belarusz tévében, amint őrizetben vallomást tesz a nyomozóknak.
Milta elmondta, hogy a belarusz tévé hamis címlapot mutatott be Szapega szakdolgozatából. Azt állították, hogy a nő szakdolgozata arról szólt, hogyan lehet üzenetküldő alkalmazásokkal a rendőrök személyes adatait összegyűjteni, holott az igazi témája a házassági törvények voltak.
„Az ilyen KGB-módszerek alapján bele láthatunk abba, hogy a belaruszoknak mivel kell szembe nézniük napi szinten” – tette hozzá Milta.
Az uniós szankciók megnehezítik a menekülést
Megjegyezte, hogy az unió azon döntése, amely során kitiltotta a belarusz légitársaságokat a blokk légteréből és a repülőterekről, még jobban megnehezíti a belaruszok számára az ország elhagyását.
Miután a belarusz hatóságok tavaly ősszel tiltakozások közepette korlátozták a szárazföldi utazást, a belaruszok számára a légiutazás biztosította az utolsó lehetőséget arra, hogy elhagyják az országot. Most azonban az uniós döntés tovább korlátozza lehetőségeiket.
„Belaruszok milliói így nem tudnak elmenni és válnak gyakorlatilag Lukasenka túszaivá” – mondta Kraszulin, aki jelenleg egyházi orgonák javításával foglalkozik, de alkalmanként építkezéseken is vállal munkákat.
A férfi azt reméli, hogy egyszer még visszatérhet Belaruszba.
„Ez az abszurditás Európa közepén nem tarthat örökké” – mondta Kraszulin.
