Lassan kiderül, kik lesznek az ellenzéki polgármesterjelöltek a fővárosban. Az esélylatolgatások alapján nagyjából maradna a mostani helyzet, ha 2024-ben nem egyszerre tartanák a települési és az európai választást. Meglepő, hogy ezzel a kihívással nem foglalkozik az ellenzék.
Hónapok óta tart a fővárosi kerületek ellenzéki polgármesterjelöltjeinek helyosztója, a Fidesznél a megfelelő jelöltek keresése. Az ellenzéki pártokat dicséri ennek médiazaj nélküli bonyolítása, így a választók nem szembesülnek a szokásos, már megint pozíciókon veszekszik az ellenzék érzéssel. A szándék az, hogy egységes ellenzéki támogatás legyen a polgármesterek és a képviselők mögött is.
2019-ben tizennégy ellenzéki és kilenc kormánypárti kerületi polgármester lett. Úgy tudjuk, az ellenzék és a Fidesz is nagyjából ezt látja reális célnak, egy-két kerületet tartanak elhódíthatónak a másiktól.
Az egyezkedés alapelvei
Év eleje óta zajlik a helyi egyeztetés, de az egyéni képviselői helyekről formálisan akkor indulnak a tárgyalások, ha a pártvezetők megegyeztek a polgármesterjelöltekről, a közgyűlési támogatásukat adó egyéni képviselők kiválasztásába már ők is beleszólnak. Tudunk olyan, kiugróan magas támogatottságú ellenzéki polgármesterről, aki csak három képviselő újraindulásához ragaszkodik, de a IX. kerületi, szintén fölényes győzelemre esélyes Baranyi Krisztina polgármester egy jelölő civil szervezetet gründolva lényegében saját képviselőjelölti listával indul. Erre kerül(het)nek föl a polgármester mögött álló civilek mellé az ellenzéki pártok politikusai.
„Tudtunk hivatkozni a ’19-es európai parlamenti választási eredményünkre. Nyilván az azon kevésbé sikeresen szereplő pártok azt mondták, hogy a helyi önkormányzati választásnál ez nem releváns, úgyhogy az egy alkufolyamat volt” – emlékszik vissza a 2019. őszi választás előtti egyezkedésre egy kerületi momentumos politikus. Nem az EP-mandátumok száma adta az erősorrendet, hanem az, hogy a kerületben melyik párt hogyan teljesített.
Most viszont nincs egy olyan nagymintás közvélemény-kutatás, mint akkor az EP-választás volt, hiszen a Fidesz szokása szerint módosított a választási törvényen, egy időben lesz a két választás. Az EP tisztán pártlistás, az önkormányzati viszont egyéni jelöltek és pártlisták versenyéből áll, nehezítve ezzel az összefogva vagy külön indulva évtizedes ellenzéki dilemmáját.
A pártközi egyeztetések így csak közvélemény-kutatásokra és a tavalyi országgyűlési választási eredményekre hivatkozhatnak. Általában ha nincs regnáló ellenzéki polgármester, akkor annak a pártnak a jelöltje esélyes közös jelölt, amelyik az országgyűlési képviselőt is adja (már ha ott ellenzéki nyert 2022-ben), de ez sincs kőbe vésve: Budafok-Tétényben ezt a DK-s figyelmen kívül hagyná, amivel az egész budapesti osztozkodást megkavarta.
A Momentum viszont a regnáló (inkumbens) jelöltet nem cserélünk alapelvet rúgná föl Zuglóban. Mindkét kerületben akár előválasztást is eredményezhet a vita.
Zuglóban elszánt a Momentum
„A Momentum nagyon beleállt Zuglóba” – mondja egy megkérdezettünk. A párt már korábban a sajtóban jelezte, hogy helyi frakcióvezetőjüket, a kerületben aktívan politizáló alpolgármestert, Rózsa Andrást indítanák a szocialista Horváth Csaba polgármester helyett.
Még mindig a volt parlamenti képviselő, de a parlamenti előválasztáson – főleg ellenfele, Hadházy Ákos révén – a hozzá köthető botrányok napvilágra kerülése miatt visszalépő Tóth Csaba érdekeltségébe tartozónak mondják forrásaink a helyi szocialista alapszervezetet és a frakciót. Horváth próbált valamennyire ellépni Tóth mellől, de nem került a pártok felett lebegő polgármester szerepébe, ami párttársának, a II. kerületet vezető Őrsi Gergelynek sikerült.
Nem tudjuk, hogy az MSZP mit kér Horváth Csabáért. Névtelenül nyilatkozó szocialista forrásunk állítja, hogy a pártvezetés nem engedi el polgármestere kezét. Szerinte a DK mellettük áll. „Volt egy erős DK–Momentum-közeledés, de a kapcsolat most meggyengült, a DK inkább arra hajlik, hogy velünk állapodjanak meg” – mondja.
Momentumos forrásunk szerint a helyi, hatfős DK-frakció megosztott, ő az előválasztást is reális lehetőségnek tartja. Egy nem helyi forrásunk szerint az is fölmerült, hogy Horváth főpolgármester-helyettes lesz, így Rózsa konszenzusos jelölt lehetne.
Az LMP – egy zuglói képviselői helyének megtartásával – Rózsa Andrást támogatja. Várhatóan a helyben erős, a Civil Zugló Egyesületet vezető, 2019-ben polgármester-jelöltként tíz százalékot szerző Várnai László is, akivel tárgyal a Momentum, és akivel többé-kevésbé eddig is együtt politizáltak a helyi MSZP és Horváth Csaba ellenében. Információink szerint arra is van esély, hogy a most kompenzációs listán bejutott Várnai egyéni körzetben is megkapja a momentumos (esetleg más ellenzéki) támogatást, sőt lehet, hogy még egy civil jelöltjük, kiszorítva a jelenleg négy képviselővel rendelkező MSZP-t.
„A Civil Zugló stabilan nyolc százalékot szokott hozni. Ha beáll a koalícióba, ez persze maximum öt lesz, de a szocik májusban csak három százalékon álltak” – mondja egy helyi politikus. Szerinte az akkori, kicsit ellenzéki túlsúlyú mintában a teljes népességben a Momentum kilenc–tíz százalék között állt, a DK 11-en, a kis pártok együtt nem érték el a Momentumot, a Fidesz pedig a két nagy ellenzéki párt együttes százalékát hozta. (A lakosságszám-csökkenés miatt eggyel kevesebb lesz a képviselői mandátumok száma.)
Zuglóban sincs még hír a fideszes jelölt személyéről. Több kerülethez hasonlóan a Gödön bevált eszközt, itt is sportoló/celeb indítását emlegetik, nem is csak ismertségük miatt, hanem mert egy esetleges vereséggel nem akarják koptatni helyi politikusaikat.
Mi is megírtuk, hogy Rózsa Andrásnak nyár elején egy rövid ideig párton belüli vetélytársa is lett: a budapesti főpolgármester-helyettességet közös megegyezéssel nem folytató momentumos Kerpel-Fronius Gábor. Neki (és tudomásunk szerint még II. kerületi alpolgármesterének, Berg Dánielnek) keres helyet a budapesti polgármesteri pozícióit jelentősen erősíteni kívánó párt. Miután az újpesti városvezető Déri Tibort kizárták (cikkünk eredeti változatában rosszul írtuk a polgármester keresztnevét - K.Gy.), a Momentumnak csak egy kerületi polgármestere van, a VI. kerületi Soproni Tamás. Információink szerint ezt a számot bőven öt fölé szeretnék vinni, amely törekvésükben az országosan az önkormányzati ellenzéki pozíciók felére igényt tartó DK-val küzdenek.
Kerpel-Fronius zuglói indulási szándékának a pártvezetésen belül sem volt mindenki híve, a zuglói szervezet érthetően különösen nem. Úgy tudjuk, a kérdést az országos médiában nagy befolyással bíró Hadházy Ákos Rózsa melletti határozott kiállása döntötte el a párton belül.
Ha valamelyik ellenzéki jelölt nem lép vissza, vagy nem lesz előválasztás, az veszélybe sodorja a zuglói ellenzéki győzelmet.
Belváros: pártonkívüli lesz-e a jelölt?
Kerpel-Fronius Zugló után az V. kerületi helyosztóban bukkant föl, úgy tudjuk, nemsokára bejelenti belvárosi indulását a pártvezetés támogatásával. Bár a Momentum többször hangsúlyozta, hogy helyben jól beágyazott jelölteket fog indítani, a főpolgármester-helyettes esetében ezt felülírják azzal, hogy viszonylag nagyobb országos ismertsége révén igyekeznek növelni polgármesterjelölti pozícióik számát.
Ellenfele, az indulását pár hete bejelentő Kovács Alex Gábor viszont 17 éve a kerületben politizál, aktív, beágyazott, és ő vezeti a helyi, minden pártot felölelő ellenzéki frakciót is. (Ebben benne van a momentumos képviselő is.) Kovács MSZP-s volt, de nemrég kilépett. Ennek dacára információink szerint az MSZP támogatja jelöltségét, kérdés, hogy ez a támogatás nem lesz-e egy másik kerületi deal része.
Ez csak akkor következhetne be, ha Kovács Alex kilépését nem a DK nyomása okozta. (A politikus lapunknak cáfolta ezt.) A legerősebb ellenzéki párt többé-kevésbé sikeresen tud nyomás alatt tartani ellenzéki helyi politikusokat azzal, hogy rá/rájuk indítja jelöltjeit, ha nem lépnek át a DK-ba, vagy legalább nem lépnek ki anyapártjukból. (Egy belvárosi MSZP-s képviselő át is ült hozzájuk.) Utóbbi esetben előfordulhat, hogy ha a pártelhagyók nem is lépnek be a választás után a DK-ba, de beülnek a frakciójába. (Egyébként a másik oldalon is ismert ez a megoldás: a helyi ellenfele, Németh Szilárd akarata nyomán a Fideszből kizárt csepeli polgármester, Borbély Lénárd ennek dacára a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja maradt.)
Más forrásunk szerint Kovács Alex Gábor all inben van: megelégelve a tartós ellenzéki politizálást, mindent polgármesteri győzelmére tett fel, bízva helyi elfogadottságában és abban, hogy frakciójának tagjai kitartanak mellette.
Ennek dacára a kerület nehezen nyerhető bármilyen ellenzéki jelölt számára, ha egyáltalán nyerhető. Rogán Antal utódja, a hozzá erősen bekötött Szentgyörgyvölgyi Péter 2019-ben tíz százalékkal verte meg a közös ellenzéki jelölt szocialista Tüttő Katát. (A Jobbik külön jelöltet állított.) „Szentgyörgyvölgyinek van egy szuperképessége: ő itt él. Elérhető, meg lehet állítani, amikor megy biciklivel az utcán, és valamit fog mondani a polgárnak” – jellemzi őt egy ellenzéki politikus.
Nem sokan élnek már a kerületben, a mostani népszámláláson 25 ezer alá ment a lélekszám. Friss hír, hogy emiatt az eddigi tíz kerületi egyéni választókörzetből nyolc lesz, és négy helyett három a kompenzációs listán megszerezhető mandátum: így még kevesebb hellyel lehet játszani az ellenzéki alkufolyamatban.
A kerület nagy részét lefedő parlamenti körzetben Csárdi Antal személyében országgyűlési mandátumot szerző LMP még nem döntött a két ellenzéki jelölt között.
Kovács Alex Gábor kilépéséről az MSZP-ből több magyarázatot is hallani. A DK-s nyomás mellett azt is, hogy azért lép ki, mert az MSZP támogatottsága messze nem indokol annyi polgármesterjelöltet, amennyi várható: ezek a II., XIII., XIV., XIX. kerületiek, és a párt a XVI.-XVII. kerületből is szeretné az egyiket. E szerint Kovács azért lépett ki, hogy ne rontsa a szocialista kvótát.
Mások szerint sok MSZP-s politikushoz hasonlóan ő is úgy látja, hogy a pártnak nagyon kevés esélye van. „Úgy gondolta, hogy ha keményen elkezd dolgozni, ami látszik majd a kerületben, és mérhető is lesz, akkor az ellenzéket maga mögé tudja állítani. MSZP-sként nincs esélye, még Budapesten sem” – mondja egy politikai háttérember.
A Momentumnak viszont polgármesterjelöltekre van szüksége. „Ha az jön majd ki, hogy Alex jobban áll Kerpel-Froniusnál, akkor nincs mese, az utolsó pillanatban meg kell egyezni” – mondja egy forrásunk. – Vagy előválasztani.
A vita magva: Budafok-Tétény
„Volt egy deal, de a XXII. kerület miatt ez fölborult, és minden újranyílt. A kerületet nagyon akarja a Momentum, nagy erőt feccölt bele, de a DK is saját jelöltet jelentett be” – mondja egy, a budapesti folyamatokra rálátó politikai tanácsadó. A kerület fideszes vezetésű, de nyerhető az ellenzék számára. A momentumos Tóth Endre 2022-ben meg is nyerte a részben a fideszes vezetésű XXII. kerületet is magában foglaló országgyűlési választókerületet, így nem alaptalan az ellenzéki remény.
A fideszes Karsay Ferenc 2019-ben csak másfél százalékkal verte meg a momentumos közös jelölt Havasi Gábort, úgyhogy Havasi erős jelöltnek számít, és úgy is volt, hogy ő indul. De a DK is ragaszkodik szintén erősnek tartott jelöltjéhez, egy iskolaigazgatóhoz. (Cikkünk megjelenése után kaptunk visszajelzést, miszerint Perlai Zoltán pedagógus volt, de nem iskolaigazgató - K.Gy.) Momentumos forrásaink hangsúlyozták, hogy ők nem engednek Havasi indulásából. Ha nem sikerül megegyezni, itt is előválasztás lehet.
Fideszes forrásunk elégedett a polgármesterükkel, Karsay Ferenccel. „Ő egy két lábbal a földön álló pasi. Testnevelő tanárként a mai napig dolgozik régi iskolájában. Igaz, csak kettő–négy órát tart, de azt polgármesterként, emellett motorozik. Nem tudom, milyen polgármester, de az emberek sem tudják. Ők személyiséget néznek, és Karsay megfelel annak az ideáltípusnak, hogy közülük való.”
Fidesz-remény 1.: Kocsis Máté nagyon gyúr Pikó Andrásra Józsefvárosban
A független civil szervezeti (C8) jelöltként, de összellenzéki támogatással induló, a fővárosi közgyűlésben a Momentum-frakcióban ülő Pikó András 2019-ben mindössze 1,2 százalékkal nyerte meg a korábban több ciklusban kormánypárti VIII. kerületet. Fideszes forrásunk egyértelműen visszaszerezhetőnek tartja a korábban Kocsis Máté, majd Sára Botond által vezetett Józsefvárost: „Kocsis fontos ember a frakció élén, és mindent be fog vetni, amit csak tud.”
Jelöltjük viszont még nincs. Kézenfekvő lett volna a korábban ismert helyi képviselő (a Kék Pont drogprevenciós központ kerületből való elüldözésében fontos szereplő), majd űrkutatási kormánybiztos Ferencz Orsolya, de ő nemrég bement a parlamentbe.
Sportolóra/celebre számít ott is az ellenzék. „Szerintem őket lokálpatrióta civileknek hívják” – mondja mosolyogva fideszes forrásunk. A Századvég minden kerületben méri a szóba jöhető fideszes jelöltek elfogadottságát, és Sára Botond számai nem voltak meggyőzők egy újabb próbálkozáshoz.
A Hír TV viszont havonta ott van a képviselő-testületi ülésen, Pikó rendszeres szereplője a kormánypárti médiának megfelelő kontextusban. A kerületben a Fidesznek három újságja is van (Ferencvárosban semmi). „Őrsi Gergőhöz vagy Soproni Tamáshoz képest mi politikusabbak vagyunk – mondja Pikó egy közeli munkatársa –, Pikó viszont népszerű a hardcore ellenzékben.”
Fidesz-remény 2.: Karácsony Gergely és a kormány olimpiarendezési szándéka
A Fidesz nyerhetőnek (az ellenzék pedig elveszíthetőnek) tartja az I. kerületet is, ahol V. Naszályi Márta párbeszédes polgármester mögül már a testületi többség is elfogyott. A kerületet 2019-ben mindössze pár tucat szavazattal megnyerő, de ezzel az egyik legnagyobb fővárosi meglepetést okozó polgármester asszony akár még újra is indulhat, mert annyira szoros a körzet, hogy nem érdemes inkumbens jelöltet leváltani – mondja több forrásunk. (Egyébként itt is 25 ezer alá csökkent a lélekszám, emiatt hárommal, két egyénivel és egy listással csökken a képviselői mandátumok száma.)
Nem tudjuk, hogy ez a tárgyalás hogy áll, de a polgármesterjelölt a Karácsony Gergely és a Momentum közötti megállapodásnak is része lett volna. A főpolgármesternek a Fővárosi Közgyűlésben is fontos, hogy már mérhetetlen támogatottságú pártjának, a Párbeszédnek megmaradjon egyetlen polgármesteri helye.
Úgy tudjuk, az alku része lett volna, hogy a Momentum támogatja Karácsony újrázását, és fölteszi EP-listája harmadik helyére a párbeszédes, jelenleg a főváros „EU-nagyköveteként” dolgozó Jávor Benedeket, cserében önkormányzati helyeket, így az I. kerületi polgármesterséget is megkapja. Ebben a konstellációban fölmerült az is, hogy a parlamenti képviselővé választásáig kerületi alpolgármesterként dolgozó Momentum-elnök, Gelencsér Ferenc indulna, de momentumos forrásunk szerint „ez már nincs napirenden”.
Úgy tudjuk, a Momentumban hideg zuhanyként hatott a Medián legfrissebb mérése, amely szeptemberben csak egy EP-mandátumot látott a pártnak, ami Jávor listára kerülését is áthúzná.
A tárgyalás része lett Orbán Viktor örökös nemzetegyesítő (és beruházási) terve is, a budapesti olimpia. Információink szerint a Fidesz a pénzcsapok megnyitását ígérte Karácsony Gergelynek, ha támogatja a 2036-os budapesti olimpia pályázatát. Hasonló történt az atlétikai világbajnokság mögé végül beálló ellenzék támogatásának megszerzésekor is, bár az ötvenmilliárdos kormányígéretnek egyelőre csak kis részét kapták meg a kerületek és a fővárosi önkormányzat.
Miután a Momentum számára az olimpiarendezés identikus kérdés (2017-ben olimpia-népszavazási aláírásgyűjtéssel bukkantak fel a politikában), úgy tudjuk, a Karácsony–Momentum-dealben a párt ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt a főpolgármester aláírja a 2036-os olimpia megrendezésének szándéknyilatkozatát, kösse ki, hogy a kormány népszavazáson kérdezze meg róla az embereket.
Hol bizakodik az ellenzék?
Több forrásunk szerint az ellenzék a 2019-ben hét százalékkal elvesztett Kőbányát, a már említett Budafokot és a XVII. kerületet, Rákosmentét tartja elhozhatónak a Fidesztől.
„Kőbányán Kovács Róbert csendben van, ami akár jó is lehet, mert általában használ, ha nem csinálsz semmit” – mondja fideszes forrásunk. Az ellenzéki remények ellen hat az elmúlt tíz év átalakulása: a Fidesz erős lett a lakótelepeken, támogatottsága az iskolázottabb, jómódú körzetekben szorul vissza. A korábbi fideszes polgármester, a 2019-ben vesztes Bús Balázs is hozta a lakótelepet Óbudán.
Az ellenzék magabiztosságát azért jelzi, hogy a Momentum egyik országos vezetője Kőbányát a „kevésbé nyerhetetlen” kerületek közé sorolta. Nincs karakteres ellenzéki jelölt. A DK-s árnyékkormány belügyminiszterével, a kerületi alpolgármester Mustó Gézával szemben magánokirat-hamisítás miatt nyomoznak, a korábban induló, az ellenzéket megjelenítő szocialista Somlyódi Csabát inkább saját alkupozíciója miatt tartja napirenden az MSZP.
A XVII. kerületi Horváth Tamást fideszes forrásunk is gyengébb polgármesternek tartja, mint elődjét, Riz Leventét, akinek a halála miatti megrendülés segítette Horváth győzelmét. „De ez már rég elmúlt, most már tényleg csak Tamást teszik mérlegre. Sajnálatos módon összevetik elődjével, ami neki nem jó. Tehát ott van egy kis kockázat” – mondja. Egy ellenzéki forrásunk is billegőnek tartja Rákosmentét, szerinte kellene oda egy ismert, központi ellenzéki figura. (Cikkünk első változatában Rákosmente polgármesterét Kovács Tamásnak neveztük. Javítottuk. K.Gy.)
A Fidesznek muszáj megtartania a kerületet, ha azt akarja, hogy többsége legyen a Fővárosi Közgyűlésben. Úgy tudjuk, ha nem sikerül Karácsonyt megverni, a párt a Fővárosi Közgyűlésben szeretne többséget szerezni.
A többi kerületben maradna a mostani felállás
A II. kerület polgármesterének, Őrsi Gergelynek toronymagas a népszerűsége.
Nem ennyire, de jól áll Kiss László is, a III. kerület szocialistaként induló, már DK-s polgármestere. Bár népszerű polgármester volt elődje, a fideszes Bús Balázs is, de már nem túl jók a számai – hallottuk a fideszes mérésekről.
A IV. kerületben a korábbi DK-s alpolgármester, Trippon Norbert indul, várhatóan behúzza a kerületet, még úgy is, hogy a Kutyapárt is elindít egy nagyágyút, pártigazgatóját, Nagy Dávidot. Polgármestere elvesztése után a Momentumnak ott kádergondjai vannak: „Nem lesz erőnk Újpestet visszahúzni, megpróbáljuk beszámítani valahol” – mondja egy forrásunk. Ő Trippont kockázatos, akár hatóságilag is támadható jelöltnek tartja.
Jól áll Terézvárosban a Momentum egyetlen polgármestere, Soproni Tamás, sőt úgy hallottuk, a VII. kerületi DK-s polgármesternek, Niedermüller Péternek is elfogadhatók a számai. Itt nem áll jól a Fidesz, amely megmérte a korábbi polgármestert, Vattamány Zsoltot, de nem lett jó eredménye.
A IX. kerületet elengedte a Fidesz, Baranyi Krisztina nagyon vezet.
A billegőnek tartott XI. kerületet megpróbálja visszavenni a Fidesz az újraindulását bejelentő DK-s polgármestertől, László Imrétől. A korábbi fideszes polgármesternek, Hoffmann Tamásnak még mindig jók a számai.
A XII. kerületben Pokorni Zoltán hátradőlhet: a Momentum nemrég jelentette be jelöltjét, egy korábbi kerületi rendőrkapitányt, és ott indul a Kutyapárt vezetője, Kovács Gergely is. Sőt a momentumos akció nyomán többek szerint a DK-s Élő Norbert is bejelentheti indulását. „Nekünk van ott képviselőnk, a politikai logika szerint nekünk kéne ott indulni” – indokolta kérdésünkre a Momentum egyik országos vezetője az egyeztetés nélküli bejelentést.
Egy politikai háttérember szerint ott az összes ellenzéki pártnak be kellett volna állnia Kovács mögé – kérés nélkül is, mert a Kutyapárt most sem tárgyal összefogásról –, amivel a Kutyákat is kényszerhelyzetbe hoznák. Szerinte egy kutatás szerint egy jelölt esetén Pokorni verhető lenne, hiszen a momentumos jelölt az országgyűlési választáson is legyőzte a Fideszt a kerület egy részében.
A XIII. kerületben természetesen marad (és nyer) a mégis újrainduló, örökös polgármester, Tóth József, és a XV. kerületben is van esélye a DK-s Németh Angélának az újrázásra. Úgy tudjuk, a Fidesz ott a képviselő-testületi többség megszerzésében bízik.
A fideszes Kovács Péter stabilnak látszik a XVI. kerületben, a XVIII.-ban pedig a DK-s polgármester, Szaniszló Sándor az esélyes. (Eredetileg ide is a XX. kerületi polgármester nevét írtuk véletlenül- K.Gy.)
Kispesten újból a szocialista Gajda Pétert indítják, aki várhatóan behúzza a kerületet.
A XX. kerületben is a regnáló polgármester, a Fidesz támogatta Szabados Ákos az esélyes. Úgy hallottuk, itt a Momentum is bejelenteni készül valakit.
A Fideszből kizárt Borbély Lénárd vezette Csepel billegő kerület. Nehéz megjósolni, hogy Borbély újraindulása az ellenzéki vagy a fideszes szavazótábort fogja-e megosztani. Itt is egy sportoló Fidesz-jelöltről hallani.
A Momentum Csepelen is szaporítaná polgármesterei számát, jelöltje egy kirúgott tanár. Egy szocialista forrásunk azt mondja a két nagyobb ellenzéki párt helyi vetélkedéséről: „Ott komoly alkuban vagyunk: mi kérhetünk mind a két oldaltól.”
Végül Soroksáron a fideszes támogatottságú Bese Ferenc ellenfele várhatóan egy helyi lokálpatrióta civil, Ritter Ottó lesz. A Momentum beállt mögé, szocialista forrásunk szerint valószínűleg ők is ezt teszik. De forrásaink szerint Kubatov Gábor nem fogja hagyni, hogy az ellenzék elvigye lakóhelyét.
A rendszerellenzékiek
A Medián szeptember végi adatfelvétele szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk országosan jelentősen leelőzte a Momentumot és beérte a DK-t is. A Kutyák májusban Józsefvárosban és Zuglóban is beérték a Momentumot.
Persze ha a közvélemény-kutatók a kérdésben a közös ellenzéki jelöltet állítják szembe a rendszerkritikus pártok egy-egy jelöltjével, akkor hatalmas a különbség. A III. kerületben májusban ez úgy nézett ki, hogy a fideszes polgármesterjelölt a biztos szavazók között 41, az ellenzéki 53 százalékot kapott volna, míg a kutyapárti négyet.
Egy politikai háttérember szerint ahol a Kutyapárt jelöltet fog állítani, és nem vezet nagyon az ellenzéki jelölt, ott a Fidesz fog nyerni. Eddig lehetett arra számítani, hogy szavazni már kevesebben fognak az MKKP-ra, mint ahányan szimpatizálnak vele egy közvélemény-kutatásban, de a Kutyák már bőven túllépték azt a határt, amikor az ellenzéki szavazók megijednének attól, hogy elvesztegetik a szavazatukat, ha rájuk adják.
A Kutyapárt nem indít mindenütt képviselőjelöltet, a hosszabb kompenzációs listájú, nagyobb kerületekben futnak inkább neki, így igyekezve mandátumhoz jutni.
A XIV. kerületben májusban hat százalékon volt a sokak szerint a Fidesz facilitálta Mi Hazánk is. Utóbbiak el is fognak indulni a kerületben, momentumos forrásunk szerint Zugló nem olyan szoros körzet, „itt hagyja nekik a Fidesz”.
Leforrázott Momentum, a legnagyobb ellenzéki frakciókat célzó DK
Egy LMP-s országos politikus szerint „mindenütt ki lett mondva, hogy a polgármesteri szintig központi döntés van, lejjebb mindenki birkózza le. De kis kerületekben kevés hely van, ott egyéb megállapodásokat is figyelembe kell venni.”
Egyik momentumos forrásunk szerint „helyben megy a tárgyalás, az elnökök nem tárgyalnak arról, hogy Erzsébeten négy vagy öt képviselőjelöltje legyen az MSZP-nek. Nyilván vannak elvárások, de ők nem tárgyalnak róla.”
Az ellenzéki térfélen elsősorban a DK és a Momentum között zajlik a helyosztó. Hallottunk olyan kerületről, ahol a két párt az összes egyéni képviselői körzet kilencven százalékát kérte. Mindketten leginkább a támogatottságához képest sok pozícióval bíró MSZP-től vennének el helyeket. A szocialista pártot a Medián két százalékra mérte a pártválasztók között, és még mindig négy fővárosi polgármesterük van úgy, hogy ketten átültek a DK-ba.
„Vannak és lesznek is olyan helyek, ahol a DK is bejelent, és mi is: Csepel, Soroksár és talán a XX. Ott még nem jelentettünk be, de vagy fogunk, vagy letárgyalják addig” – mondta egy momentumos forrásunk.
A Momentumot, ahol bíztak a rendszeres kordonbontás népszerűség-emelő hatásában, leforrázták a friss Medián-számok. „Pánikhangulat van amiatt, hogy ha Budapesten rosszul szerepelnek, akkor még az is lehet, hogy egy mandátumot sem szereznek az EP-ben” – mondja egy politikai háttérember.
A DK-nál több forrásunk szerint is ki van adva, hogy legalább a körzetek felét kell kérni, a céljuk az, hogy mindenütt nekik legyen a legnagyobb ellenzéki frakciójuk.
Egy szocialista vezető szerint „Gyurcsány arra gyúr, hogy a kisebb pártok teljesen meggyengüljenek 2026-ra. Annyiban már változott, hogy nem akar kinyírni minket, egy Fidesz–KDNP-viszonyt szeretne elérni.”
A főváros és az EP-választás
Több ellenzéki megkérdezettünk arra számít, hogy a Fidesz még idén módosítani fog a fővárosi választás szabályain, visszahozná a Fővárosi Közgyűlés korábbi pártlistás választását. Jelenleg a kerületi polgármesterek automatikusan a közgyűlés tagjai. A Fidesz idén már eltörölte azt a korábban maga hozta szabályt, hogy a kompenzációs listán csak polgármesterjelöltek szerepelhetnek.
Ha újból fővárosi pártlisták lesznek, az az ellenzéki összefogás ellenében hatna, és erősítené a Fideszt. A pártnak ugyanis az a célja, hogy ha nem sikerült legyőzni Karácsonyt, a közgyűlési többséget kell megszerezni.
Ezt az ötletet egyelőre Fodor Gábor dobta csak be egy cikkében, de fideszes forrásunk nem tudja, hogy van-e erre szándék a pártvezetésben.
Fideszes és ellenzéki forrásaink is megemlítették, hogy Karácsony Gergely budapesti támogatottsága nem annyira stabil. Egy kutatásban a vele való elégedettség 40 százalék alatt volt. Egy májusi mérés szerint Tarlós István tíz százalékponttal legyőzte volna Karácsonyt – csakhogy Tarlós magánéleti okokból nem indul. Egy másik mérés ismert ellenzéki, nem önkormányzati politikusok főpolgármesteri indulásának támogatottságát is mérte Karácsonyé mellett. A regnáló főpolgármester állítólag csak egy-két százalékkal volt jobb náluk.
Karácsony mögé hivatalosan még egyik párt sem állt be. A Momentummal folytatott tárgyalásairól már írtunk. Az ellenzék most már egyértelműen legerősebb pártjának országos (és budapesti) elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig még mindig nem árulta el, hogy mit kér Karácsony támogatásáért, miközben érzékeltette, hogy a főpolgármester cserélhető.
Ha egy kicsit tágabb politikai szempontból nézünk az EP- és az önkormányzati választásokra, meglepő, hogy az ellenzék semmilyen választ nem ad arra a Fidesz által előállított helyzetre, hogy most először egyszerre fogunk települési és európai parlamenti szintre is szavazni. Egyedül Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke mondta azt nemrég, hogy az ellenzéknek közös EP-listát kellene állítania, különben csúnyán ki fog kapni júniusban.
A két választás egyidejűsége az önkormányzati eredményeket is befolyásolhatja. A Fidesz várhatóan a 2022-es sikerreceptet, a háborúpárti/békepárti döntést fogja most is megtenni a választás(ok) tétjévé, ami egyébként a kormánnyal kritikus, de nem elkötelezett ellenzéki szavazókra is hathat. A fideszes szavazótömb valószínűleg egységesen ennek mentén szavaz, a fideszes EP-listára voksolás után nem fog ellenzéki polgármestert keresgélni. A helyi mérések pedig, melyekben az ellenzék sok helyen jobban szerepel, mint a Fidesz, nem ilyen helyzetben történő mérlegeléseket mérnek.
Ráadásul az összevont szavazás a korábbinál magasabb EP-részvételi arányt fog eredményezni a Fidesz hátországában, a kisebb településeken is.
Egy névtelenséget kérő politikai tanácsadó az ellenzéki pártok és elitjeik partikuláris érdekeit látja abban, hogy erre a Fidesz által teremtett helyzetre az ellenzék nem ad politikai választ. Szerinte meglepő, hogy miért nem az árnyékkormány miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára a főpolgármester-jelölt, amikor Gyurcsány maga nyilatkozta – finomabban persze –, hogy ellenzéki politikai vezetőként Karácsony elbukott.
Már ha Dobrev valóban Orbán igazi kihívója akar lenni, ahogy a DK hirdeti. „Hiszen az igazi kihívó a főpolgármester lehet, mert az egy politikai státusz, és ez az a poszt az országban, amelyre a legtöbben szavaznak közvetlenül. Ha Dobrev őszintén és hitelesen akarna kormányfő lenni, akkor elvállalná a főpolgármester-jelöltséget” – mondja.
Dobrev főpolgármester-jelöltsége mellett pedig meg lehetne azt az alkut kötni, hogy az egész ellenzék induljon egy közös EP-listán – folytatja a spin doctor. „Amit vezethetne Karácsony, mögötte Donáth Anna és a többiek, és akkor nem okozna olyan nagy problémát az ellenzéknek az egész országban, hogy az önkormányzati választáson máshogy kell szavazni, mint az EP-listákra. Ha komolyan gondolnák az ellenzékiséget, akkor most lenne egy megállapodás” – utal arra az örökös gyanúra, hogy Gyurcsány Ferenc valójában csak az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője akar lenni.
Ha a Fidesz-tömb mindenhol egységesen fog szavazni, és vele szemben egy megosztott ellenzék áll – folytatja megkérdezettünk –, „akkor olyan óriási pofonra számíthat az önkormányzati választáson is, hogy abba bele fog roskadni”.
