Tavaly újabb 7,8 százalékkal nőtt a hazai patikák összesített árbevétele; ennek kisebb része volt az állami támogatás. A vásárlások száma eközben nem változott: a készítmények dobozára emelkedett.
Csaknem 1200 milliárdra nőtt a hazai gyógyszertárak 2024-es árbevétele, ez 7,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt – írta a Népszava a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) évértékelője alapján.
A betegek hatvan százalékban államilag támogatott gyógyszert vettek, csak negyvenszázaléknyi volt a vény nélküli, szabadáras készítmény.
A hazai patikák nyereségessége között jelentős a különbség, például egy nagyvárosi főtéren, minimális versennyel működő intézmény milliárdossá teheti a tulajdonosát, míg egy kisebb falusi patika tartósan is a csőd szélén egyensúlyozhat. Tavaly a HGYSZ közlése szerint mintegy hétszázezer ember élhetett olyan településen, ahol nincs gyógyszertár. A jól jövedelmező településeken emellett – az állami engedélyhez kötöttség miatt – nem igazán lehetséges új gyógyszertárat nyitni és nagyobb versenyre késztetni az érintetteket Magyarországon.
Zlinszky János, a szervezet elnöke szerint hat év csökkenés után ismét valamennyivel több lett a gyógyszertár az országban, ha a fiókpatikákat is beleszámolják.
Nem lehet tudni, hogy mit gondol komolyan az állam
Az elnök szerint továbbra is probléma az instabil magyar gazdasági környezet és hogy csak esetlegesen jutnak információhoz a piacot érintő tervezett kormányzati intézkedésekről az iparági szereplők. Felhozta, hogy például időről időre új szabályok jelennek meg, mint például a kistelepülések boltjaiban a gyógyszerforgalmazás ötlete, de ezek nagyobb része egy idő után elhal.
Vagy eredetileg a kórházi patikák üzemeltetését januártól kivonták volna az egységes gyógyszerellátási rendszerből, más szabályok vonatkoztak volna rájuk. Csakhogy a feladatra kijelölt projekttársaságot azóta sem sikerült létrehozni. Az új szereplőt a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Koncessziós Iroda közreműködésével választották volna ki.
Bekerült viszont a gyógyszertörvénybe egy olyan lehetőség, amely szerint az adott intézmény vezetőjének jóváhagyásával alkalmazhatnak közreműködő szervezetet a feladatra, amíg a projekt társasága el nem kezdi a munkát. Zlinszky szerint kedvezőbb feltételekkel nyithatnak majd patikát, mint mások.
Ehhez kapcsolódóan: Idéntől ki akarták volna szervezni a kórházi gyógyszerellátást
A tervek kapcsán tavaly tavasszal a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) azt is kifogásolta, hogy miközben a kórházi patikát a projekttársaság működteti, az ott dolgozók szolgálati jogviszonya megmarad, a munkáltatói jogok zömét továbbra is a kórház vezetői gyakorolják, azaz a kórházi gyógyszertárak bér- és üzemeltetési költségei továbbra is az állami fenntartású kórházat terhelnék.
Szintén bizonytalanságot hoz a gyógyszertáraknak az az állami ötlet, hogy nagy értékű gyógyszerek támogatásával kapcsolatos döntéseket szervezne ki az állam egy alapítványnak. Ezt egyébként már be is jegyezték, a tervek szerint február közepétől el is kezdi a működést a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László alapítvány. Ez
az alapítvány bírálja el, hogy a támogatással nem rendelkező, de drága terápiákhoz ki kaphat majd állami támogatást.
Az alapítvány évente 18-20 ezer döntést hozhat, és mintegy ötvenmilliárd forint értékben finanszírozhatja a betegek egy csoportját. Zlinszky János szerint nem világos, hogy ez az új alapítvány hogyan kapcsolódik majd a fennálló gyógyszertári rendszerhez.
