Joe Biden a kampányában azt ígérte, hogy helyreállítja a Trump-elnökség idején meggyengült szövetségeket és az amerikai vezető szerepet az olyan globális fenyegetések elleni harcban, mint a tekintélyelvűség, a járványok és a klímaváltozás. A külpolitika háttérbe szorulhat a belpolitikai kérdések mögött. Todd Prince írása.
Elnökjelöltként Joe Biden azt ígérte, hogy visszavonja a Trump-kormányzat döntéseit, amelyek nyomán az Egyesült Államok nemzetközi szerződéseket mondott fel. Arról is beszélt, hogy helyreállítja a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek szerinte az elmúlt 75 évben az európai stabilitás fő pillérét jelentették.
Komoly hazai problémák
Joe Biden, aki volt szenátor és több mint 50 éve dolgozik Washingtonban úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a demokratikus országok szövetségének az élén tud a leghatásosabban szembeszállni a globális fenyegetésekkel.
Azt mondta, hogy hatalomra kerülve „azonnali lépéseket” tesz majd a szövetségesi kapcsolatok megerősítésére, és tesz azért, hogy „ismét Amerika vezesse a világot”.
Biden ugyanakkor komoly hazai problémákkal lesz kénytelen szembenézni, amikor januárban átveszi egy mélyen megosztott ország irányítását. A problémák közé tartozik a koronavírus-járvány, a magas munkanélküliség, a faji alapú feszültség és a növekvő vagyoni különbségek. Elemzők szerint emiatt takaréklángra teheti a külpolitikát. Azt is hozzáteszik, hogy a Biden-kormányzatnak néhány hónapjába kerülhet a teljes külpolitikai csapat felállítása és a külpolitikai prioritások meghatározása.
A NATO és az Európai Unió
Biden azt mondta, hogy szeretné helyreállítani a transzatlanti kapcsolatokat, amelyekben szerinte kárt okozott az Európai Uniót és a NATO-t bíráló, az egyes európai termékekre büntetővámokat kivető és nemzetközi szerződéseket felmondó Donald Trump hivatalban lévő elnök.
Trumppal szemben, aki 2016-ban „idejétmúltnak” nevezte a NATO-t, Biden azt a „modern történelem leghatásosabb politikai-katonai szövetségeként” említette. Hozzátette, hogy a NATO-nak erősnek kell maradnia, és alkalmazkodnia kell az Oroszországból kiinduló új fenyegetésekhez.
„Az orosz agresszió ellensúlyozására fent kell tartanunk a szövetség katonai ütőképességét, és közben kiterjeszteni képességét, hogy szembe tudjon szállni a nem hagyományos fenyegetésekkel. Ezek közé tartozik a fegyverként használt korrupció, a dezinformáció és a hekkerek bevetése” – írta Biden az idén a Foreign Affairs külpolitikai magazin egyik cikkében, amelyben több témában kifejtette álláspontját.
Oroszország/Ukrajna
Biden azt mondta, hogy keményebb álláspontra helyezkedik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, Moszkvát pedig „ellenfélnek” és az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb „fenyegetésnek” nevezte.
Bírálta a Kremlt a Krím elfoglalásáért és a Kijev és az oroszok által támogatott szeparatisták háborújáért a Donbasz régióban. Megvádolta Moszkvát az amerikai választásokba való beavatkozással és orosz újságírók, valamint a civilszféra vezetői elleni támadásokkal. Trump ritkán bírálta a Kremlt.
„Trumppal szemben én megvédem demokratikus értékeinket és szembeszállok a Putyinhoz hasonló autokratákkal” – írta Biden egy augusztusi tweetjében.
Biden emellett büntetéssel fenyegette Oroszországot, ha az bevatkozik a 2020-as elnökválasztásba, és elutasította Trump ötletét, hogy hívják vissza Moszkvát a fejlett ipari országok G7-es csoportjába.
„Drága árat kell szabnunk Oroszországnak a nemzetközi normák megszegéséért, és ki kell állnunk az orosz civilszféra mellett, amely újra és újra bátran szembeszállt Putyin kleptokrata és autoriter rendszerével” – írta cikkében a megválasztott elnök.
Joe Biden szeretné elérni a Kreml-által támogatott, Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 2 vezeték projekt leállítását. A vezeték ellenfelei szerint az Északi Áramlat 2 jelentős tranzitdíjaktól fosztaná meg Ukrajnát, és növelné Európának az orosz energiaexporttól való függőségét.
Biden, aki alelnökként Barack Obama képviselője volt Ukrajnában, határozottan támogatja Ukrajna önállóságát és európai integrációját. Emellett pártolja, hogy halált okozó fegyverekkel lássák el az oroszok által támogatott szeparatistákkal harcoló Kijevet.
Fegyverzetkorlátozás
Joe Biden azt mondta, hogy meghosszabbítja az Új START szerződést, ami az utolsó, Oroszországgal kötött, érvényben lévő nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezmény. Közben tárgyalásokat szorgalmaz majd egy új paktum megkötésére. Az Új START, amely korlátozza mindkét ország stratégiai nukleáris arzenálját, februárban jár le, de közös megegyezés alapján maximum öt évre meghosszabbítható.
A Trump-kormányzat elutasította Moszkva javaslatát, hogy feltételek nélkül hosszabbítsák meg az Új START-ot, és azt az ajánlatot is, hogy egy évre terjesszék ki a hatályát. Így nincs megállapodás a szerződés fenntartásáról. Biden azzal érvel, hogy az alku az amerikai biztonsági érdekeket szolgálja, és ki kell terjeszteni, közben pedig próbálkozni kell egy új egyezmény megkötésével.
Miközben Biden Putyinnal és Moszkva lépéseivel szembeni álláspontja arra utal, hogy hivatalba lépése után feszült marad, sőt akár romolhat is Washington és Moszkva viszonya, elemzők szerint a fegyverzetkorlátozás ama kevés téma egyike, amelyekben eredményes tárgyalásokat folytathat az Egyesült Államok és a Kreml.
Az Iránnal kötött megállapodás
Biden azt mondta, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris egyezménybe. Ez a megállapodás korlátozza az ország nukleáris tevékenységét, cserébe egyhítették a Teheránra kivetett szankciókat. Biden feltétele az, hogy Irán tartsa be az egyezmény rendelkezéseit.
Azt követően, hogy Trump az Egyesült Államok nevében 2018-ban felmondta a JCPOA néven ismert egyezményt, és szankciókat vezetett be Teherán ellen, Irán megszegte a megállapodást. A szankciók kárt okoztak az iráni gazdaságnak, de nem ösztönözték arra, hogy új alkura törekedjen.
Biden azt mondta, hogy együttműködik a többi érintett hatalommal - Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal, Kínával és az EU-val -, hogy módosítsák az egyezményt, amint Irán ismét elkezdi betartani annak feltételeit.
“Szövetségeseinkkel együttműködve megerősítjük és kiterjesztjük a nukleáris egyezmény hatáskörét, miközben kezeljük az egyéb, aggályos kérdéseket, például az emberi jogok megsértését és a külföldiek bebörtönzését” - mondta Biden.
A Kínával való feszültség kezelése
Összehasonlítva a 2009-2017 közötti alelnöki időszakával, Joe Biden sokkal keményebb álláspontot vett fel Kínával szemben az utóbbi években. Bírálta Pekinget az emberi jogok megsértése és igazságtalan kereskedelmi gyakorlata miatt.
Ugyanakkor bírálta Trump politikáját is. Azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak koalíciót kellett volna létrehoznia szövetségeseivel, hogy szembeszálljanak Kínával a jogsértések és kereskedelmi politikája miatt, nem pedig kétoldalú kereskedelmi háborúba kezdeni a világ második legnagyobb gazdaságával.
“Amikor más demokráciákkal együtt lépünk fel, akkor több, mint megkétszereződik az erőnk. Kína nem hagyhatja figyelmen kívül a globális gazdaság több mint felét. Ez komoly befolyást ad nekünk, hogy alakíthassuk a szabályokat, a környezetvédelemtől kezdve a munkaerőpiacon át a kereskedelem, technológia és átláthatóság kérdéséig, hogy azok továbbra is tükrözzék a demokratikus érdekeket és értékeket” - fogalmazott Biden.
Afganisztáni csapatkivonás
Biden azt mondta, hogy hazaviszi a csapatokat Afganisztánból - közel 20 évvel azután, hogy a 2001. szeptemberi támadások nyomán az Egyesült Államok vezette invázió megpróbálta eltávolítani a hatalomból a tálibok szélsőséges csoportját. Biden csak egy kisebb, különleges erőkből álló kontingenst hagyna az országban, amelyet terror-elhárító műveletekben vetnének be.
Biden 2009-2017 közötti alelnöksége idején ellenezte az amerikai csapatok létszámának jelentős bővítését Afganisztánban. Hacsak nem történnek számottevő változások január 20-i beiktatása előtt, Biden egy történelmi, de törékeny békefolymatot örököl meg a Trump-kormányzattól, amely 2020. februárjában politikai alkut kötött a tálibokkal. A megállapodás elvezetett a szélsőségesek és az amerikai támogatású afgán kormány közötti béketárgyalásokhoz.
Környezetvédelem - "létfenyegetés"
Biden “létfenyegetésnek” nevezte a globális felmelegedést, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok visszalép a klímaváltozás elleni harcról szóló, 2015-ös Párizsi Egyezménybe, amelyből Trump néhány hónnapal hivatalba lépése után kiléptette az országot.
“A Biden kormányzat első napján újra csatlakozom a párizsi klímaegyezményhez. Ezt követően csúcstalálkozót szervezek a világ nagy széndioxid-kibocsátó államainak, arra ösztökélem az országokat, hogy legyenek ambíciózusabbak, hogy még nagyobb és gyorsabb haladást érjenek el” - írta Foreign Affairs cikkében.
Arról is beszélt, hogy támogatná a hazai megújuló-energia ipart - benne a szél- és napenergia cégeket -, hogy csökkentsék Amerika szénhidrogén-fogyasztását. Bírálói attól tartanak, hogy Biden fokozza majd a fosszilis tüzelőanyag ágazat szabályozását, és ezzel megfojtja a befektetéseket és a növekedést.
Trump alatt az Egyesült Államok felpörgette az olaj- és gázkitermelést és a világ legnagyobb szénhidrogén-termelőjévé lépett elő. Az amerikai olaj- és gázkitermelés növekedése részben lehetőséget teremtett Washingtonnak arra, hogy az energetikával összefüggő szankciókat vezessen be egyes államok, például Oroszország, Irán és Venezuela ellen.
A demokrácia megerősítése
Biden azt mondta, együttműködik az amerikai szövetségesekkel, hogy világszerte megerősítsék a demokráciát és visszaszorítsák a beszivárgó tekintélyelvűséget. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy széleskörben elterjedt vélekedések szerint visszaszorult a demokrácia egyes NATO-tagállamokban, köztük Magyarországon és Lengyelországban.
“Hivatali időm első évében az Egyesült Államok globális Demokrácia Csúcstalálkozó helyszíne lesz azért, hogy megújítsuk a szabad világ nemzeteinek közös szellemét és céljait. A csúcs egy asztalhoz ülteti a világ demokráciáit, hogy megerősítsük demokratikus intézményeinket, közös napirendet állítsunk fel, és őszintén konfrontáljunk azokkal a nemzetekkel, amelyek visszaléptek a demokrácia terén”.
Hazai kérdések: vírus és feszültség
Biden egy mélyen megosztott országot örökölt, ahol az elmúlt hónapokban egymást érték a tüntetések a színesbőrű lakosokkal szembeni rendőri erőszak és a koronavírus elleni intézkedések miatt.
Ellenfelei szerint részben Donald Trump szítja a megosztottságot, például a faji kérdésekben és a bevándorlás kérdésében. Bidennek kemény feladat lesz megpróbálni egyesíteni az országot a feszült választási kampány után.
A koronavírus kérdésében Biden azt mondta, hogy “a tudósokra hallgat majd” és “bármit megtesz”, hogy leállítsa terjedését az Egyesült Államokban. Ha szükség lesz rá, akkor nagy területekre kiterjedő karanténokat is kész bevezetni. Arról is beszélt, hogy közterületen kötelezővé teszi a maszkviselést.
Az Egyesült Államokban több az igazolt koronavírus-fertőzés és haláleset, mint bármely más országban. A pandémia miatt megugrott a munkanélküliség, ami különösen az alacsonyjövedelmű dolgozókat sújtotta, és ezzel tovább növelte a vagyoni különbségeket.
Biden azt mondta, hogy visszavonja a Trump által a nagy cégeknek és a leggazdagabb amerikaiaknak adott adókedvezményeket, miközben a legszegényebbeket támogatva, megemeli a minimálbért. Arról is szólt, hogy megerősíti a 2010-es, Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvényt, amelyet Trump - bírálói szerint - úgy módosított, hogy aláásta a jogszabály által nyújtott védelmet.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
