Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el” – digitális oktatás Magyarországon


Tomor, Hungary.
Tomor, Hungary.

Három édesanya, három teljesen eltérő élethelyzet, de mind megküzdöttek a digitális oktatással. Nyolcosztályos anyák, akiknek újra kellett tanulniuk a gyerekeikkel a szorzótáblát. De még a budai édesanyának is megterhelő volt a karanténsuli. Az államtitkár csak 2-3 hetes digitális oktatást jósol.

Digitális oktatás_rövid
please wait
BEÁGYAZÁS

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:00:22 0:00

Düledező kis házak az egyutcás faluban. Szakadt cipős gyerekek a felnőtt biciklin. A borsodi Tomor csendjét csak egy-egy, a falun átrobogó kombájn zúgása zavarja meg. Alig 230-an laknak itt, és aki tud, menekül innen. Miskolc a térképen nagyon közel van, csupán 35 kilométer: autóval 40 perc, busszal másfél óra. A helyi romáknak szinte leküzdhetetlen távolság.

"Hogyha, most nekünk megint bejön a digitális suli, nekünk annyi. Mert se telefonunk, sem számítógépünk"

-meséli az éppen a munkából hazaérő Horváth Andrea, aki két gyereket nevel. Az asszony télen közmunkás, nyáron napszámos. Egy düledező falú, régi parasztházban laknak a főút mellett, ami még úgy ahogy tartja magát, de a tető egy része hiányzik, ősztől-tavaszig beázik. Villanyuk van, de a vizet a közkútról hordják. Ebbe az analóg világba rondított bele a digitális oktatás márciusban. És a családnak döntenie kellett.

Andrea gyerekei végül egy használt okostelefonon tanultak, amin csak minden hónap elején volt internet. Bianka, - aki éppen csak nem bukott meg - azt mondja: a tanárok csak elküldték a feladatokat, de nem segítettek neki. Az volt a szerencséje, hogy a szomszédban lakó nagypapája tanult vele.

„Inkább kaja, hát leszarom az internetet, kit érdekel? Akkor most vagy esznek a gyerekeim, mert az internettel nem laknak jól. Most vagy enni fognak vagy internetezni. Ez hatezer forint havonta. Hatezer, abból már kétheti kajájuk megvan, úgyhogy meg kellett ezt gondolni jól, mert én is beköttetem szívesen, mondtam. Csak most vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el.”

A falu határában 50 szarvasmarha legelészik. Tomoron egy emlékművön kívül, ezek az állatok jelentik a helyi látványosságot.
A falu határában 50 szarvasmarha legelészik. Tomoron egy emlékművön kívül, ezek az állatok jelentik a helyi látványosságot.

A tomoriak nagy része a digitális oktatás bevezetése előtt sem nagyon dúskált a pénzben, de sok szülőnek még így is választania kellett: vagy a gyerekével marad otthon és tanul vele, vagy elmegy dolgozni. Tóth Izabella otthon maradt. Ugyan kevesebb pénzből éltek, de legalább együtt tanult a gyerekével. Adományként kaptak laptopot, ezért az internetet is beköttették. Izabella gyorsan és jól alkalmazkodott a helyzethez, de a digitális hittanra nem volt felkészülve.

„Volt olyan, amit nem is értettem, megmondom az őszintét. A hittan az meg valami brutális volt. Hát olyan volt, hogy leküldték interneten a házit és ilyen legóból meg ilyen kirakós valamiből rakd ki ezt.”

Szerencsére nem mindenhol okozott ekkora problémát a virtuális iskola. A budapesti Mohácsi Veronika és férje rugalmasan, home office-ból is tudtak dolgozni. Délelőtt a gyerekekkel tanultak, délután nekiláttak a munkának. A legnagyobb problémát az okozta, hogyan motiválják a tanulásra két kisiskolás gyereküket. De megoldották.

Az oktatási rendszer jól vizsgázott a köznevelési államtitkár szerint. Maruzsa Zoltán azt mondta a Szabad Európának, hogy az iskolák a saját informatikai eszközeiket, összesen 350 ezer darabot szétosztottak a diákok között. Az EMMI 8000 laptopot vásárolt, amiket kifejezetten a tanodáknak adtak oda.

„Kellett azért egy-két hét, amíg belerázódtak az intézmények ebbe az új digitális működésbe. Ez nyilván gyenge pontja volt az átállásnak. Ez elkerülhetetlen volt. Nyilván nem rendelkeztünk mindenhol a szükséges informatikai eszközzel, ezt sose rejtettük véka alá, de abból tudtunk főzni, ami volt”

- magyarázta az államtitkár.

Arról, hogy mit és hova osztott az EMMI, Siroki László, a Polgár Alapítvány munkatársa semmit sem tud. Azt mondja: a minisztériumi számítógépeknek erre se híre, se hamvuk nem volt.

„Mindig azt mondom, hogy két Magyarország van. Van a mi Magyarországunk, ahol nincs semmi, meg van a nagy Magyarország, ahol minden elérhető"

-mondja Siroki, aki 150-200 hátrányos helyzetű gyereknek gyűjtött és végül adott használt laptopot. A kormány a digitális oktatással azt éri el a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál, mondja, hogy egy ideig bent tudnak maradni az iskolarendszerben. De, hogy csak egy hónapig vagy háromig, azt már senki sem tudja és nem is nagyon követi. Szerinte ehhez eszközök kellenek, amihez a borsodi szegény családok 80 százalékának nincs infrastruktúrája.

„Van egy 16 éves nagyon szegény gyerek, aki nagy nehezen bekerült gimnáziumba, informatika, szakra. Jön a koronavírus és neki programozni kellene, de nincs hozzá laptopja, nincs semmilyen eszköze. És ez folyamatosan így megy 4 hónapig, és a végén pedig megbukik 11 tantárgyból. Nem csak informatikából, hanem az összesből. És azelőtt négyes-ötös tanuló volt”

-meséli. Sajnálja, hogy önerőből csak 200 használt számítógépet tudott összegyűjteni.

A gyermekvédelmi intézményekben is megszűnt néhány hét alatt a számítógéphiány - állítja az államtitkár. Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány gyermekvédelmi szakembere viszont egészen máshogy látta a helyzetet.

„Az az egy-két számítógép, ami egy-egy lakásotthonban van, az kevés volt arra, hogy 8-12 gyermek normálisan online jelen tudjon lenni az órákon. Ezért mi összesen harmincvalahány eszközt tudtunk gyermekvédelmi intézményekbe vinni.”
Tomor, Magyarország.
Tomor, Magyarország.

Egy májusban készült felmérés szerint a digitális oktatás a halmozottan hátrányos helyzetű diákok családjait sújtotta a leginkább. A Rosa Parks, a Partners Hungary Alapítvány és a Motiváció Egyesület közös kutatásában arra jutott, hogy a halmozottan hátrányos gyerekek egyharmada eltűnt a magyar digitális oktatásból. Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány szociológusa úgy látja: a kormány nem várhatja el, hogy alacsony iskolázottságú vagy éppen munkájukat elvesztett szülők otthon a gyerekeiket tanítsák matekra vagy magyarra, miközben a megélhetésért kellene küzdeniük.

Ezzel szemben az köznevelési államtitkár becslései szerint maximum néhány ezer gyerek veszhetett el a digitális oktatásban, ami szerinte természetes, hiszen a normális oktatási rendszerben is lemorzsolódnak ennyien. Hivatalos adatok csak októberben lesznek, mondta lapunknak. Az oktatásigazgatás terén arra készülnek, mondta Maruzsa, hogy folyamatosan lesznek olyan iskolák, ahol néhány hétre karantént kell elrendelniük, és amíg meg nem gyógyulnak a tanulók vagy a tanárok, addig digitális tanrendre térnek át. De utána minden visszatér a normális kerékvágásba.

Itt megnézheti a teljes videót:

„Vagy enni fognak, vagy internetezni. Döntsék el” – digitális oktatás Magyarországon
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:06:42 0:00

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

XS
SM
MD
LG